Az előző írásomat nem akartam túl bő lére ereszteni, ezért sok mindent elhagytam. Az említett kísérlet előtt megvizsgálták, hogy melyik fának van a legnagyobb szilánkhatása és azt választották ki, volt olyan aminek szinte nem is volt. A nagyobb tömeggel rendelkező áttörés sem válthat ki ebben nagyobb hatást, mert a fa darabjait nem maga előtt tolja, hanem félrelöki, legfeljebb több keletkezik, de ezek ugyanakkora hatással bírnak csak. Itt van szerintem Flamenco tévedése is ezzel a félrerántással, hogy csak egyirányú erővektorban gondolkodik. Goodwin nem lőtt szerintem még soha egy 24 fontossal deszka falra, tehát amit ír, azt ő is csak olvasta valahol, amit annak írója megint csak olvasott valahol. Nincs gyakorlati bizonyíték. Ez amit leírtam legalább valóságos kisérlet volt, aminek eredményét saját szememmel láttam, igaz nem a helyszínen, csak a televizión. Volt egy másik része is, amikor 4 sertést egymás mögé akasztottak, a falat átütő golyó mind a 4-en átment, a lövedék gyilkolta tehát a legénységet és nem a szilánkok. Mellesleg volt szerencsém látni olyan acélpáncélokat amire kísérleti körülmények között páncéltörő lövedékkel lőttek. Ott is van egy ilyen legenda, hogy a páncél áttörésekor szilánkzápor keletkezeik. A szakértő elmondta, hogy mese, a lövedék átmegy rajta és kész, semmi repeszhatás. Ha igaz lenne ez a történet a szilánkzápor pusztításáról, egy ütközetben minden hajó fél órán belül abba hagyta volna a harcot, mert nem lett volna kikkel folytatni.
|