Hajomakett.hu - Vitorlás, hajó, makett

Ez nagyon jó kiindulási alap. Ami én csinálok, az az, hogy pl. ennek a wikipédia cikknek a végén szereplő forrásokat olvasom. Látom, szép számban vannak közötte egyetemi anyagok, pontosan a megfelelő helyekről. A tartalmával nem vitatkozok, nem a tisztem. Amin én most elkezdtem dolgozni, az az ibériai-atlanti hajóépítlési tradíció a roncsrégészet legfrisebb eredményeinek tükrében, hiszen, ahogy mondtad, elmélet van 100, de kortárs lelet, dokumentum, azaz közvetlen bizonyíték kevés. Legalábbis azt hisszük, de majd látni fogod, hogy azért nem olyan rossza a helyzet, ha megtalálja az ember azokat a tudományos műveket, amikből az ismeretterjesztő művek, meg a wikipédiás cikkek is (remélhetőleg) készülnek.

Én 2 témát célzok a munkámban: Az egyes hajóépítési tradíciók technológiai fejlődésének belső mechanizmusát, azaz annak a vizsgálatát, hogy a tachnológiai újítások hogyan kerülnek használatba végül: robbanásszerű, lépcsős, hierarchikus-e a fejlődés, vagy diffúz, azaz akár hosszű évszázadokon át a régi technilógiákkal ötvözve, ráadásul számos variánsban van-e jelen egy-egy újítás, mire kialakul a véglegesnek mondható. A másik, hogy milyen mértékű a kölcsönhatás az egyes tradíciók között. Konzervatívak-e, vagy esetleg megtalálhatóak-e a folyamatos technológiai csere nyomai. Egyik sem kizárható.

Megpróbálom mindkét kérdés tekintetében a legújabb, legmegbízhatóbb forrásokat, kutatási eredményeket felhajtani, ha lehet, olyanokat, amik összefoglaló jellegűek, hogy ne kelljen 100 cikket egyenként elolvasnom. Különösen törekszem a tárgyi bizonyítékokat felvonultató írások tartalmának ismertetésére.

Annyit mondhatok, hogy nem kell csodát várni, az "elméleted" mégcsak nem is újkeletű, és 80%-ban egybe is esik a tudományos állásponttal, a különbség meg azért adódik, mert nincs elég ismereted. Ha hozzáférnél a megfelelő tudományos munkákhoz, látnád, sok esetben felesleges kitömni az ismerethiány által keletkező lyukakat feltételezésekkel.

Mondok egy példát: teljesen világos, hogy az arab hódítás semmit se tett hozzá a mediterráneum hajóépítéséhez TECHNOLÓGIAI szinten, azaz az arabok már ott találták a latinvitorlát és a bordára épített technológiát. Sőt, még as hódítás után 200 évvel is pontosan ugyanolyanokat építettek, ami technológiai folytonosságot mutat, de erre régészeti bizonyítékok vannak. Egyszerűen átvették a készen lévő technológiát, ez pont elég is volt az igényeikhez. Namost, a XIII. szd-ban is ILYEN hajókat építettek, ahogy mondod, ők qarib-nak nevezték. Technológiai szempontból semmi köze az arabokhoz, mint látható, de kis halászhajó lévén formailag inkább az arab hagyományokat tükrözi a test, eltér a mediterráneum északi részében használtaktól. Akkor ez most arab vagy európai? Vagy a kérdés is hülyeség? Ráadásul, ez a variáns egyáltalán nem biztos, hogy egy-az-egyben ugyanaz, mint ami akkorra a másik oldalon, a Persza-Öbölben hajózik, habár kétségtelen, hogy oda is eljutott a latinvitorla is és a bordára építés is, éppen a 8. szd-ra. A technológia híján nem jutottak volna ki az öbölből sem, nemhogy Kínával kereskedjenek. És akkor itt jön a technológiai transzfer kérdése... Hát nem az arabok vettek át mindent, és alkalmazták, mint ahogy az élet minden más egyéb területén is tették? Megpróbálok ezeknek utánajárni, hogy mit mondanak róla a kutatók.

A karavella, mint módisított nao nem állja meg a helyét cseppet sem, de ennek a kérdésnek még véletlenül sincs SEMMI köze az arabokhoz, ezt is látni fogjuk. A fejlődéstörténete jól dokumentált a kezdetektől, csak rossz helyen kerestétek.