Hajomakett.hu - Vitorlás, hajó, makett

Ja, bizonyosan nem csodafegyver. Sőt, van egy rakás módszertan, pl. a radiokarbonos kormeghatározás, aminek ezért VAN bizonytalansága, nem ám űgy működik, hogy most közlik, 1425 december 12-én vágták ki Kiskunmajsán a fát, amiből a hajó épült... azért talán fejlődnek ezek a módszerek. Az általad említett cikket én is épp most olvasom. Én nem szoktam lefordítani, habár így persze közzétehető lenne pl. itt az oldalon is, de a munkám során alapvetően az angol nyelvet használom (cikkek olvasása, írása), illetve most már a hétköznapi életben is, mióta külföldre költöztünk. Viszon találtam én is olyan írást (Martin Malcolm Elbl, 1985), amihez szótárt kellett használnom itt-ott, meg is voltam sértődve.

Van egy jó könyv, 2008-as, Classic Ships of Islam, le is tölthető. Hosszú, de van 1 fejezete, ami vagy 30-40 oldalon tárgyalja a technikai részleteket. Úgy, ahogy mondod, nincs a "másik oldalról" semmi bizonyíték rá, hogy nemhogy robbansászerű fejlődés, hanem akárcsak bármilyen technológiai újítás is érkezett volna az arab hódítással. Inkább fordítva, mintha az arabok vitték volna haza ezeket a tradíciókat még az elején. Aztán amikor kiterjedt a hódítás, már nyilván nenm érdemes Persza-öbölbei tradícióról beszélni a Maghreb-ben, habár a hajóépítők, úgy tűnik, mindkét iskolát követik. Vannak arab hajók, részben bizánci technológiával, de a bizánci is egy az egyben él tovább, azt is építik.

De itt jön a kérdés: az arabok kultúrálisan igen feljettek, asszimilálnak, integrálnak, terjesztenek. Elbl és Castro is egyetértenek, semmi okunk feltltelezni, hogy nincs arab hatás a karavella kifejlődésében, ui. elég innovatívak a hajóépítőik, az most MINDEGY, hogy a bizánci alapú európai technológiák házasításával, módosításával kísérleteznek. Arra, hogy kísérleteztek, Julian Whitewright elég sok példát tud adni, amúgy ő az, aki a latin vitorlázat kialakulásának és a bizánci hagyományoknak arab hódítás előtt és utáni jelenlétének vizsgálatával kimutatta, hogy a korábbi elképzelésekkel szemben a bizánic hajóépítési hagyományok egyszerűen folytatódnak az arab hódítás után is. Ez mondjuk engem nem lep meg, ahogyan az sem, hogy a saját hagyományaikat is követik. Jó kérdés a hajók formája, ez már egy olyan terület, ahol óriási a bizonytalanság.

Az ismeretterjesztő irodalom olyan állítása, hogy "a karavella az arab dau származéka", egy óriási hülyeség tehát ezen a szinten. Az elképzelhető, nem kizárható, sőt, inkább valószínű, hogy az arabok mesterek szerepet játszottak a karavella kifejlődésében, mert innovatívan kombinálták a bizánci hajóépítési hagyományokat, ami elvezetett a qarib megjelenéséhez. A rekonkviszta 10 generációig tartott, békés és háborús időszakokkal felváltva, folyamatos kultúrális keveredés mellett, ami az élet minden területén kimutatható a mai napig, még a nyelvben is. Egy idő után átkeresztelkedett arabok is építették az Ibériai-félsziget hajóit, ahol viszont szintén elterjedt volt a qarib, mint ahogy az egész Maghreb térségben. Emellett meg, ahogy Elbl kifejti, az etimológiát feledhetjük, olyan eredetű szónak tudja "megcsinálni" a karavellár, amilyet csak akarunk.

A lapos tat érdekesebb: máig megállja a helyét, hogy az arabok ismerték a Kínaiaktól már a protugálok érkezése előtt száz évekkel, de NEM használták. A portugál térképeken nem állapítható meg, hogy lapos-e a tat. Ikonográfiai bizonyíték helyből nincs, a téma szakértői szerint 1680 előtt nem terdejt el az arab területen. Ellenben: a lapos tat nagyon régi találmágy, Szakkarában találtak i.e. hajómodelleket sírban lapos tattal. De a bordára építés nyomai is egyértelműek Mezopotámiából, i.e. 3000-ből. Biztos nem tudták hatékonyan csinálni. A latin vitorlára egyébként meg találtak i.e. 1 szd-i bizonyítékot is a mediterráneumból, tehát még régebbi ott, mint Gondoltuk. A fejlődés meg olyan mechanizmust mutat mindenhol, ami totálisan diffúz, azaz folyamatos próbálkozás, kísérletezés, és a régi és új technológiák kombinálása, több száz éven keresztüli együtt létezése jellemzi. Na frankó, akkor már csak azt nem tudom megint, hogy a lapos tat honnan jön a képbe.