A palánkokat, léceket, stb mind saját magam készitem, a már említett ( barkács fejezetben bemutatott) szintén saját készítésü gépek segitségével, amiket javaslok mindenkinek, aki nem kittekből kiván dolgozni, elkészitésükben mindenkinek szivesen szolgálok tanáccsal.
Ahoi Hajomester !Nagyon szépen halad ! Erröl a hajorol van egy modell a Science Museum-ban, London.Ennek a vizvonal alatti része piszkosfehér, az oldalfalak a vizvonal fölött egyfajta " borvörös ",az ágyunyilások alatti két keskeny dörzsfa , valamint a gallionfej, - ami itt talán egy bimboféle valamit ábrázol, és a hátso diszitések arany, a mellvéd felsö takarolécei, és a gallion lécei fekete.Tyrman kérdésére : A bordarajz eredetileg valoban bordarajz volt, s igy pl a legnagyobb föbordaszélesség valoban a legnagyobb bordaszélességet jelentette, palánkozás nélkül !Annál is inkább, mert a palánkozás vastagsága soha nem volt mindenütt egyforma ! Eltekintve a dörzsfáktol, amik az igazi északi hajoknál közvetlenül a bordákra voltak hosszu vasrudakkal rögzitve ( Csak a déli hajoknál találunk a palánkokra csapolt ill szegelt dörzsfákkal ! ) Az " igazi " palánkok vastagsága kortol és nemzetiségtöl függöen változott. De általános szabályként tekinthetjük a következöt :A legvastagabb palánk közvetlenül a töke mellet, a felfelé következök a legalso palánk vastagságának 2/3 - tol 1/2 részéig arányosan keskenydtek a legnagyobb szélességig, ahol az amugyis vastag elsö ill. also dörszfa következett.Ettöl felfelé a palánkok vastagsága tovább csökkent, arányosan a mellvéd felsö takarolécéig. Igy pl. a felsö takaroléc alatti palánk vastagsága csak kb- a fele volt a legnagyobb szélességen, ill. az also dörzsfa alatti és fölötti palánk vastagságának. Ezért tkp. egy megbizhato tervrajz valoban az igazi bordametszeteket kellene, hogy ábrázolja. Ez sajnos a mai " modern " rekonstrukziok nagy részénél nem igy van. Ezért feltétlenül szükségesa külömbözö nézetek méreteit összehasonlitani.De sokszor ez sem vezet eredményre, mert sok -föleg az épitödobozos - tervek nagy része mér eleve pontatlan ! Vigaszul csak az szolgálhat talán,hogy a korabeli hajok sem voltak a mai modern értelemben " pontosan " épitve ! Söt ! Sokszor a két oldal közötti külömbség a 0,5 ( ! ) métert iselérhette.Hajomester ! Sok sikert va további épitéshez, s ha netán a kötélzettel püroblémáid lennének - mivel a Chapman féle tarvrajz ehhez nem szolgáltat pontos adatokat , nyugodtan keress meg.Üdv - Flamenco
Nincs általános szabály, a rajz készítőjétől függ. de az esetek többségében a héjjazat is bele van számolva, megfigyeléseim szerint ennek fő oka az, hogy a vizvonali metszetek mindig a palánkozott felületről készülnek, és az egyszerőség kedvéért hozzá igazitják a keresztmetszeti rajzot is. Aki a rajzok olvasásában kellően jártas azonnal el tudja dönteni. Eltérnek ettől a kittek tervrajzai, ahol a kivágandó elemek méretétől nem szabad eltérni, kivéve ha kiderül hogy az pontatlan.
Nagyon tetszik hajó és jó a cikk is. Viszont lenne egy nagyon fontos kérdésem. A bordarajz nem a borda keresztmetszeti rajza?Minden esetben tartalmazza a héj szerkezetet is? %-6
Írta: hajómester () 2007. január 28. Vasárnap 09:00