Hajomakett.hu - Vitorlás, hajó, makett

Megkésve kicsit de gratulálok a hajódhoz.Nekem rendkívül tetszik....

Bocs Hajómester, de nem én mondom (írom). A szó származása még nem jelent semmit. Azt csak írtam, hogy van egy ilyen feltételezés is. Egyébként jelenleg 4 különféle szóeredetről olvastam.

Lehet hogy igazad van Vidonka. Tyrman a qarib szóból származtatja a carravella elnevezést, ami nem tudom mit jelent. Most én is konstuálok rá egy teljesen tudománytalan magyarázatot. A kara szó a török nyelvekben feketét jelent, ez átment az arab nyelvbe is. A vela szó a latin nyelvekben vitorlát jelent, a kettőt összerakva, karavela, jelentése fekete vitorla. És azt mondhatjuk a karavella arab és latin keverékhajó. Ezzel szemben az igazság az, hogy a kutatóknak halvány fogalma sincs róla mikor alkult ki és a neve mit jelent.

Hát nem mondom, parázs vita alakult itt ki. Nem mintha békíteni szeretném a "küzdő feleket", mert azért tanul az ember ezt-azt. De...... nem lehet, hogy alapvetően egy NYELVÉSZETI problémáról folytattok műszaki értekezzést. Gondolok itt arra, hogy a hajótípusok eredetileg csak annyit jelentettek, hogy HAJÓ? ... és maximum funkcionális szempontok alapján jelöltek más néven más típusokat? Nem tudom nem mondtam-e hatalmas ökörséget (a tévedés jogát fenntartom ) de a szakmámból kifolyólag többször találkoztam hasonló jelenséggel.

Elnézését kérem Flamencónak, hogy a vita hevében ilyen modortalannak bizonyultam, és nem azzal törődtem, ami fontosabb lett volna, az ő makettjével. Nagyon pompás alkotás, minden részletében tökéletesen kidolgozott, festése is jól sikerült. cikkben irtak is figyelemre méltók. Ugy látom, kissé még most is sértve érzi magát a kiszólásomért, meg is bántam később, a célom csak az volt vele, hogy bátoritsam azokat, akik nem kivánnak a kittekért sulyos pénzeket fizetni, a mekettjének bemutatása a legékesszólóbb bizonyitéka annak, hogy szorgalommal, tudással, annélkül is lehet tökéleteset alkotni.

Heló FiukAhogy mondani szokták Ring és Gong a harmadik menet után csak azt tudom mondani , legjobban Mi az olvasók jártunk, hiszen még alaposabb ismeretekre tehettünk szert.Köszönöm , mindanyiunk nevében is .

Teljesen egyetértek veled Hajómester. Írtam is a hozzászólásomban, hogy a karavella a ma ismert alakját Tengerész Henrik ösztönzésére fejlődött ki.Ugyanez igaz a Sebekre is. Már jóval korábban feltűnt a típus a történelemben, mint a XVII. század, de hadi alkalmazásba a közismert formában tényleg csak a XVII. század második felében terjedt el. Előtte kereskedelmi célokra használták a típust. Kicsit másként nézett ki, de sebek volt. Itt is le kell szögeznem, hogy egy-egy történelmi, technika történeti esemény nem az egyik napról a másikra jön létre. Mindig egy folyamat kicsúcsosodása, az a jelentős esemény, ami közismert. Igaz ez a hajók fejlődésére is. Az új típusok nem egy gondolatra keletkeznek. Sok-sok év hajóépítői tapasztalata és a már bevált fokozott megújítása vezet oda, hogy létre jön egy új típus, amit majd mások lemásolnak, és tapasztalataik útján módosítják, javítgatják és így tovább. Visszatérve korábbi vitánkhoz. Otthon megbizonyosodtam róla, hogy, amit írtál a Marjai féle "A hajó története" című könyvből származik. Marjai munkásságának és tudásának teljes tisztelete mellett azt kell írnom, hogy könyvei igen csak nagy történelmi réseket tartalmaznak. Ezért kell a témának utána olvasni. A XV. századi hajózásról, már október óta gyűjtöm az információkat (készülök az előadásomra). A vita Hajómesterrel szándékom szerint mindkettőnk (mindannyiunk) tudásának gyarapítása. Hisz ő is olvashatott olyan műveket, amiket én még nem olvastam.

Oké Tyrman! Azt hiszem az ilyen kérdésekben még a hívatásos történészek sem képesek egységes álláspontra, ahány forrás annyi vélemény. Ráadásul nagyon zavaró, hogy egy egy elnevezés hosszu időn át létezett , és átment egy már teljesen más formát öltő uj tipusra. Mi a közös például a XVIII szd-i és a mostani fregattokban. Legfeljebb az hogy hasonló célokat szolgált mindkettő, de a szerves fejlődés folyamata teljesen hiányzik. A karavella 1255-ös emlitése III. Alfonz portugál király egy okiratában egy kis halászhajót jelentett, a nagy földrajzi felfedezések karavellája valószinüleg győkeresen eltért már ettől, nem is emlitve a XVI. szd közepéig használt, keresztvitorlás előárbocal és további három, latinvitorlás árboccal fölszerelt spanyol karavellákat. Ezeken az arab hatás kimutatása már teljesen erőltetett.

Amit írtam nem saját kútfőből írtam. Alap forrásként Xavier Pastor - SHIPS OF CHRISTOPHER COLUMBUS (Anatomy of the Ship) című könyve szolgát. Ez alapján kerestem az interneten információkat. - Azt tudom én is, hogy az iszlám terjeszkedés nem 1255-ben indult, én azt írtam, hogy ebben az időszakban. Granadából 1492-ben verték ki őket. 1255-ből származik az első írásos emlék a karavellákról. Tehát ekkor még igen csak ott éltek a portugálok közelében a mórok. Akik, azért kapcsolatot jelentenek az arab világ távolabbi részeihez. Magyarul a vörös-tengeri népek nem voltak elszigetelődve a mediterránium népeitől és így a tudásuk kicserélődhetett.- Technikai részletekben nem mentem bele. Igaz, hogy a dau gerincének formája más, De a források nem is a gerinc, hanem a bordázat és felépítmények kialakítására utalnak. Mire a portugálok hajóikkal elértek Japánt és Kínát, addigra a XV. Század már véget ért.De mindenképpen igazat adok abban neked, hogy biztosan volt egy újabb visszahatás az európai hajókról az ázsiai hajók felé.- A kogge és a nef inkább a karakkra volt befolyással fejlődésben, mint bármi másra.- Az Níluson hajózó hajók némelyikét is a dauk családjába sorolja az irodalom. Valamint az emberek mozgathatóak voltak, így Henrik hivatott is az udvarába külföldi hajóépítő mestereket. Ahogy az iránytű se Észak-Európából, hanem ázsiából származik.- A dzsunka, mint gyűjtőnév se csak a kínai hajókra használt. Indiai hajókat is besorolnak ebbe a kategóriába.

Nos Tyrman barátom amit irsz az egyáltalán nem helytálló, már csak azért sem, mert amikor a sebek megjelent, a karavella már rég az idők homályába veszett. A daunál pedig éppen forditott a helyzet, pontosan az európai hajóépítés hatására vette föl a mai alakját. Kezdeti formájában mindkét végén ék alakban végződött, a lapos tattükör pedig pontosan az Indiai óceánra behatoló purtugál hajók mintájára alakult ki. Kezdetben a daun is két evezőkormány volt, a fartőkére szerelt csuklópántos kormányt szintén az európai hajóktól vették át, ugymind a varott palánk helyett a szegezett palánkolást is. A dau orrtőkéje mindig egyenes, és a hajó hosszának közepén csatlakozik a gerinchez. Ilyen megoldást sem európában sem a mediterránumban egyetlen tipusnál nem láttam. A latin vitorla sem feltétlenül arab eredetü, már a rómaiak is használták a kisebb hajókon. A kinai kapcsolat pedig elképzelhetetlen. A mór terjeszkedés pedig nem 1255 ben kezdődött hanem 639 ben, és Európában 737 ig tartott. Utána hanyatlott. 1255 táján az európai hajózás fő tipusai a kogg, a latin nef és a gálya voltak. A karavella ismert formája inkább ez előbbi kettő, tehát a latinvitorlás nef és a tatfelépitménnyel rendelkező, óceáni hajózásra megfelelőbb, massziv építésü kogge összeházasitásából alakult ki és pontosan ott, ahol a kettő alkalmazásának határvonala volt. Egyébként az Észak Afrikai és Ibéria mór államokban soha nem épitettek daut, hanem bizánci őrökségből a már kialakult mediterrán tipusokat alkalmazták. A dau elnevezés hangsulyozom, csak a Vörös tengeren és az Indiai óceán használt arab hajókra alkalmazható csupán.