Main page arrow Articles arrow Flamand Galeone 1539 1. rész
Flamand Galeone 1539 1. rész PDF Print E-mail

By Szeibel Laszlo, on 2008. February 19. Tuesday 09:15

Average user rating :    (4 votes)

Views : 25283    

Favoured : None

Published in : Articles, Boats Story

There are no translations available

Egy hajómodell rekonstrukciójának és építésének "oknyomozási" története. Avagy: Mennyi idő és türelem kell egy speciális modell megépítéséhez?

Van vagy 30 éve, hogy megvettem Björn Landström "Das Schiff" (A hajó) c. könyvét. Napokig kotlottam a sok szép színes ábra fölött. Melyiket is kellene megépiteni? Great Harry, Galeere Reale, Royal Prince, Royal Sovereign , St. Louis?
De végül is a 124-125 oldalon található Flämische Galeone 1593 vitte el a pálmát. Csodálatosan tarka, hogy ne mondjam "giccses" reneszánsz cikornyák!
tn_01.jpg tn_02.jpg
(Már meg voltam fertőzve - a fr. sebeken és az arab ghanján keresztül - a különleges, egzotikus hajók bacilusával. Victory-t meg Golden Hind-et mindenki épít. Ez nem leértékelés akar lenni, csak ténymegállapítás. De a világ tele van valószínűleg több mint 100.000 ócskábbnál ócskább GH meg Victory modellel - az én kezdeti modelljeimet is beleértve (Azóta - akkoriban nem gondoltam volna - 6 Golden Hind-et meg 5 Victory-t építettem megrendelésre, különböző építődobozokból, habár nekem személyesen a Victory egyáltalán nem tetszik.) Miért nem valami különlegeset? Igaz, hogy a pl. fr. sebek 1972-ben csak Magyarországon volt újdonság meg egzotikus, de nem az évszázados tengerészeti tradícióval rendelkező népeknél!)
A szép színes arányos rajz egy méretarány lécet is tartalmaz, amiből kiderült, hogy ez egy szép nagy hajó lehetett. Meg voltam fertőződve! (Piros léc: méter, fekete léc: láb)
Az eredeti modell 1593-ból a madridi Museo Naval-ban található. De sajnos ún. fogadalmi modell, azaz nem arányos. Felfüggesztésre készítették, ezért az előhajó túl sovány, az oldalak és az árbocozat túl magasak. Írtam a múzeumnak, küldtek két fényképet, meg a modell történetét, de tervrajzzal nem rendelkeztek. Több hónapos levelezés más múzeumokkal - nem léteznek rajzok!
tn_03.jpg tn_04.jpg

Mindkét képből látható, hogy a modell aránytalan, mert ún. fogadalmi ill. templomi modellként építették. Bővebben lásd: " Egy galeon rekonstrukciója ...  "
Miután akkoriban már 2 Golden Hind-et, egy Mayflowert, meg egy Revenge-et meg egy félkész francia sebeket építettem, nem beszélve sok műanyag modellről, elég nagyfiúnak éreztem magam - mint a galeonok ismerője - ha nincs más, akkor rekonstruálom!
Ó "kékszemű" naiv magabiztosság, hogy ne mondjam fiatalos beképzeltség: ide nekem az oroszlánt is, de azonnal!
(Igaz, akkor már rekonstruáltam egy dunai gályát, Árpád idejéből, a rajzokat 15.000 Ft-ért adtam el, amikor a havi fizetésem kb. 5000 Ft. volt. Érdekes számok nem ? Főleg nektek, akik hozzá vagytok szokva százezrekben számolni.)
Az első lépés: A Landström könyv színes rajzát felnagyítottam 1:50-re. (Természetesen kézzel, rajztáblán, körzővel, vonalzóval, sokat számolva, logarlécen (!), számológép meg másológép még nem létezett! És a cikornyák nélkül.)
Hogyan tovább ? Mi van a bordarajzokkal ? Egyszerű!
Vettem a Hoeckel Revenge-ének a rajzait, az oldalnézetet a főbordánál "elvágtam" (mert rövidebb volt, mint a flamand), a hátsó részt a fartőkénél, az elsőt az orrtőkénél a flamand oldalnézetére fektettem, a középen hiányzó bordákat érzés után (PI x Nagyujj! vicc!) megrajzoltam. Nem tudom hány száz órát tököltem vele! (Más modellek építése mellett.) S az első keserű csalódás! A Revenge bordái a Hoeckel rajzain túl soványak, jobban mondva 
felfelé nincsenek eléggé behúzva. (Habár M. Baker eredeti galeon rajzain is a bordák majdnem hasonlóak, de ennek ellentmond az Értekezés a hajóépítésről 1620, ahol a bordák felső fele igen csak be van húzva, lásd: 6. ábra) S mint később kiderült, Landström oldalnézetén az űrmélység s ezzel együtt a merülés túl kevés s ezt is korrigálni kellett.
Néhány száz óra kútba esett!
El is ment a kedvem tőle két évre. (Na ja, sok más dolgom is volt.)
Sok új könyv és rajz beszerzése után, a második nekifutás. A tizedik borda újrarajzolása után kiderült, hogy ez sem jó! Szerencsére csak kb. 100 óra veszett kárba!
Aztán megint hosszú szünet.
Már 4 éve itt éltem, amikor P. Kirsch könyve "Die Galeonen" a kezembe került. Hurrá! (Lásd a cikkemet a könyvekről.)
Nagy lelkesedéssel egyből festettem egy perspektivikus képet. (70x50 cm)
Festmény
A harmadik nekifutásra sikerült a rekonstrukció. Tartott vagy 3 évig.
Bordabeosztás, bordaszerkesztés - a vízvonal alatti részt mélyebbre kellett venni -, és sok-sok számolás!
Főbordaszerkesztés (Értekezés a hajóépítésről 1620) 

Oldalnézet a cikornyákkal, hosszmetszet a berendezésekkel, sok felülnézet, sok keresztmetszet, árbocozat, kötélzet, vitorlázat stb., 24 rajz 1:50-ben.
A részletekkel nem akarlak benneteket untatni!
Végül is sok-sok év, kutatás és munka után 1997-ben kész lettem a komplett rajzokkal, és még további 2 évig tartott a rajzok "tisztába" rajzolása. (Nos, időközben élni is kellett valamiből!) Valószínűleg ezt a hajót eredetiben soha nem építették meg, az eredeti modell egy ajándék volt, amit hű flamand vazallusok II. Fülöpnek ajándékoztak. Habár néhány szakirodalomban utalások vannak egy "Le Gran´Griffón" (A nagy griffmadár) nevű nagy flamand galeonra. De ha megépítették volna, valószínűleg kb. így nézett volna ki. A méretezése legalábbis megfelel a korabeli adatoknak.
A rajzokkal teljesen 1999-ben lettem kész. Utána készítettem egy kis tesztmodellt 1:100 -ban, a bordametszeteim ellenőrzésére. Nagy megelégedésemre minden palánk "futott", azaz a szép ívelés sehol sem volt hullámos, púpos. Sehol sem kellett a rajzokat korrigálni!
Ez egyrészt azt bizonyítja, hogy az 1620-ból származó szerkesztési módszer igazán jó, (bár első nekifutásra bonyolultnak látszik, igaz, hogy aki haragban van a matematikával meg a geometriával - 3. és 4.-ik hatványokkal és gyökökkel, valamint trigonometriával kell számolni - az valóban jobban teszi, ha meg sem próbálja) másrészt, hogy a számításaim és a szerkesztéseim is jók voltak.
2004 szeptember közepén kezdtem neki a nagy modellnek 1:50-ben. Jelenleg (2007.11.30) 2300 óránál tartok. (S itt megint közbeszólt a megélhetés. Azóta építettem egy Osebergi Wikinget 1:25-ben (az összes szegeccsel!), két Victory-t, egy Rattlesnake-t, egy hónap alatt, meg egy  Agamemnon-t, jelenleg egy Polacker Schebecke-t (Mistycque) építek, valamint egy Frisia nevű vitorlás gőzhajot kell néhány rajzból rekonstruálnom, nem beszélve egy "kirándulásról" a repülőmodellépítésbe - egy ismerős dokinak kell a magánrepülőgépét kb. 1 m hosszban megépíteni, s így a Flamand megint várhat(ott) egy kicsit.) Becslésem szerint a kész modell (vitorlázattal) igencsak 3000-3200 - ha nem több - órába fog kerülni! De ez a modell hogy úgy mondjam, hobbim! A többi részben üzlet és megélhetés. De az eladásra készített építődobozos modelljeimet is mindig tunnigoltam!
A világ telítve van, s egyre jobban tele lesz eladásra készített hajómodellekkel. A konkurrencia óriási. Mint minden más piacon is (autó, bútor, ruházat stb.) itt is tolonganak a keleti és távol-keleti cégek. Bár hajómodell "üzletben" az ezeken a piacokon ajánlott (Kelet, Távol-Kelet, Afrika, Mauritius stb.) modellek minősége reménytelenül pocsék, dömpingárú.
A jelszó: tömegtermelés olcsón, eladás minél drágábban! Pl. Mauritiuson egész családok barkácsolnak hetekig, hónapokig - komoly építésről itt nem lehet szó - 2-3 cégnek éhbérért! Üdvözlünk benneteket az új, nemzetközi kizsákmányolás, az új imperializmus birodalmában! De ne politizáljak. Mindenesetre az arany középutat, a kompromisszumot megtalálni - eladásra egy modellt építeni, ami félig-meddig hű és az órabéred is kijön - nagyon nehéz.
Egyszemélyes cégként egyedül hajómodellezésből nem lehet megélni, főleg ha valakinek a "lelkiismerete" túl nagy ahhoz, hogy minden szemetet erre a világra barkácsoljon drágán! (Akiket ez a téma érdekel, azoknak tudok linkeket küldeni, ahol megnézhetitek, hogyan nem szabad hajómodelleket építeni. S a szemérmetlen árajánlat tabellákat is lehívhatjátok hozzá. Igaz, hogy senki nem tudja ellenőrizni, hogy valójában mennyit is adtak el.)
Ez a cikk gyakorlatilag a "Hajó(modell)testek és palánkozások" harmadik részében ill. a "Flamand galeon építése 1. rész" fog folytatódni, ahol az építés módszereit ezen a modellen keresztül fogjuk megtárgyalni. Végezetül néhány példa a rajzokból
Elölnézet Hátulnézet
Hosszmetszet részlete
keresztmetszet a főbordától, illetve a hátsó 5. sz. bordától hátrafelé keresztmetszet a hátsó 26. sz bordától - jobboldalt hátrafelé, baloldalt előre

Olvassátok el ehhez az Fg. Story-t is, ami a német ismertetőnek a fordítása. A későbbiekben meg tudjátok ítélni, hogy mennyire tartottam magam az építésben a saját rajzaimhoz. Habár építés közben megengedtem magamnak, hogy itt-ott néhány kisebb részletet korrigáljak.
Mielőtt azonban a modell építését és annak részleteit bemutatnám, úgy gondolom, hogy előtte még még megtárgyaljuk a hajó(modell)testek építését és a palánkozásokat, az ez után következő cikksorozatban. Ugyanígy fogok eljárni a hajótest építésének bemutatása után, ahol is a tényleges építés folyamatát az állókötélzet típusaival és szerelésével fogom megszakítani.
Ízelítőül álljon itt néhány kép a modell jelenlegi állapotáról:
oldalnézet
hátulnézet elölnézet
tatfedélzet (Hütte , azaz Kunyhó) oldalnézet az árbocokkal és félig kész állókötélzettel ( A középen álló mérőléc 30 cm hosszú, ill. magas.)


Ui.: - A modell után választottam magamnak nálatok a Flamenco nevet. Galeón Flamenco (sp.),  azaz flamand galeon
(Többen közületek a Flamenco szót egy spanyol tánccal fogjátok azonosítani, ami teljesen jogos, de hogy egy spanyol tánc hogyan kapta a nevét egy 1000 kilométerre keletebbre élő nemzetiségről (Flamand, Flamme, Fläme, flämisch, Flamenco ), azt a történészekre kell bíznom. (Habár nyilvánvalóan van valami összefüggés, hiszen annak idején a jelenlegi Hollandia és Belgium nagy része spanyol tartomány volt.)
Mint ahogy azt is, hogy egy földközi-tengeri hajótípus, a Polacker és a későbbi Polacker-Schebecke hogyan kapta a nevét egy Keleti-tenger mellett fekvő országról, nevezetesen Lengyelországról (Polen). Gyerekkoromban és még sokáig később is a Tatai szőnyeggyárat csak Polák gyárnak hívták, mert az egykori tulajdonosa lengyel volt.  De alighanem ezeket az etimológiai elmélkedéseket nyugodtan meghagyhatjuk a történészeknek és a nyelvészeti kutatóknak.)

A flamand galeon épitéséröl a  szeibel.makettblog.hu link alatt lehet olvasni.

   
Idézés a honlapján
Kedvenc
Nyomtatás
Küldés levélben

Last update : 2012. September 07. Friday 21:51


Users' Comments  RSS feed comment
 

Average user rating

   (4 votes)

 
Comment language: Magyar (5), English (0)

Add your comment
Only registered users can comment an article. Please login or register.

No comment posted



mXcomment 1.0.5 © 2007-2024 - visualclinic.fr
License Creative Commons - Some rights reserved
 
< Prev   Next >

www.hajomakett.hu
Hajomakett.hu - Vitorlás, hajó, makett