Főoldal arrow Cikkek arrow A "Peregrine Galley" építése.
A "Peregrine Galley" építése. PDF Nyomtatás E-mail

Baksa Béla, 2008. december 05. Péntek 12:43

Átlagos értékelés :    (1 szavazat)

Megtekintések száma : 36003    

Kedvenc : Nincs

Rovat : Cikkek, Építés alatt

Tartalomjegyzék
A "Peregrine Galley" építése.
2. rész
3. rész
4. rész
5. rész
6. rész
7. rész
8. rész
Az első hajóm a „Golden Star” Brigg elkészítése után gondolkodóba estem, hogy melyik legyen a másodikként megépülő hajó makettem. A felkészültségem és rendelkezésre álló szabadidőm figyelembevételével újra egy kitt megépítése jöhetett számításba. Hosszas töprengés után a választás a Sergal cég „Peregrine Galley” névre hallgató makettjére esett. A makett méretaránya megfelelő arányú (1:60) így az elkészült hajó méretei nagyon impozánsak (925mm hossz, és 860mm magasság). A méretekből adódóan a kidolgozhatóság és a részletgazdagság éppen megfelelő.

Mielőtt rátérnék a makett jellemzésére szeretném egy pár sorban összefoglalni azokat az adatokat, amelyeket az eredeti hajóval kapcsolatban gyűjtöttem össze.

A hajót 1700-ban építették az angliai Deptfordban Villiam Lee tervei alapján,
kapitánya Lord Berkley of Stratton lett. A klasszikus pink építésű teljes vitorlázattal
ellátott hajót futárszolgálatra szánták Anglia és az Újvilág közt. Fegyverzete 16 db
6 fontos ágyú és 8 db kézi ágyú. A 218 tonnás szlup főbb paraméterei: hossza 27,4m, szélessége a főborda gerendájánál: 7,3m, legnagyobb merülése: 3,7m. A gyors futású hajóra idővel felfigyelt a Királyi Haditengerészet és 1714-ben királyi jacht szolgálatra rendelték és megkezdték átépítését. A hajót átépítése után „Caroline” névre keresztelték és 1716. május 29.-én vízre bocsátották. Az újabb átépítésre 1733-ban került sor Richard Stacy tervei alapján és ekkor kapta meg a már közismert „Royal Carolina” nevet. A konstrukció nagyszerűségét mutatja az is, hogy az újabb királyi
jacht építésénél a „Royal Caroline” terveit használták némi módosítással. Az öregedő hajó még egyszer egy utolsó drasztikus változáson ment át, amelynek során harci
szlup lett belőle és megkapta a „Peregrine” nevet. A szomorú vég 1761-ben érte utol
mikor teljes személyzettel elsüllyedt a Biscay öbölben.

Az első benyomások a makettről.
A doboz kinyitása és a „beltartalom” szemrevételezése után vegyes érzéseim támadtak. A kidolgozottság nagyjából megfelelt a gyártó árszintjének. Bár sikerült itt-ott meglepetést okoznia. Kicsit rácsodálkoztam a „vak palánk” balsa anyagára és
jól látható, hogy egy pár lézervágott rétegelt lemez alkatész helyett újakat fogok gyártani. Nagyon sok „gyári” alkatrész minősége, kiképzése éppen csak nyomokban hasonlít a valamikori eredeti részek formájához, kiképzéséhez. Én úgy látom, hogy kezdők részére praktikus dolog kitt-ből hajót építeni, de vagy megelégszünk a kapott anyag felhasználásával nyert minőséggel, vagy sok mindent újra kell gyártani, feljavítani, ha igényesebb munkát szeretnénk végezni. Igyekeztem minél többet utána  olvasni a kor hajóépítésének, ebben sokat segítettek az alábbi szakirodalmak. Elsőként mindenképpen megemlíteném Dr. Marjai Imre Hajómodellezés című könyvét, mint az egyik legfontosabb magyarnyelvű könyvet. Aki merészebb és elkalandozik az angol nyelvű szakirodalom felé, annak biztosan sok segítséget nyújt majd Wolfram zu Mondfeld - Historic Ship Models című műve. Ez a könyv sok száz oldalon keresztül mutatja be rengeteg ábra segítségével a különböző korok hajóépítését a gerinc lefektetésétől a vitorlák és kötelek felkerüléséig. De ha már vitorla és kötél, akkor még egy fontos könyv, Lennarth Petersson - Rigging Period Ship Models című könyvében szenzációsan mutatja be a különféle vitorlákat és a hozzá tartozó kötélzetet. Nem tudok a felsorolásból kihagyni egy könyvet, ami talán a makett építéshez kevesebb segítséget ad, de témájában az alapművet képviseli Fredrik Henrik Af Chapman - Architectura Navalis Mercatoria című a XVIII. században írt könyve. A könyvek mellett sok segítséget találtam az interneten is. Szerencsére eléggé sok angol nyelvű honlap foglalkozik a hajózással, makettezéssel és ezekről rengeteg ötletet nyerhetünk munkáinkhoz. Leírnám egy pár honlap címét, amelyeket előszeretettel látogatok: http://www.drydockmodels.com/, http://www.jotika-ltd.com/, http://pagesperso-orange.fr/gerard.delacroix/
 http://www.shipmodels.com.ua/, http://modelshipworld.com/phpBB2/portal.php .

A megszerzett tapasztalatok felhasználásával igyekszem az építés során minél többet kihozni ebből a kittből. Remélem ez majd az elkészült maketten is, látszik majd.



   
Idézés a honlapján
Kedvenc
Nyomtatás
Küldés levélben

Utolsó frissítés : 2011. július 18. Hétfő 10:11


Olvasók hozzászólása  Hozzászólás RSS küldése
 

Átlagos értékelés

   (1 szavazat)

 

Megjelenítve 9 a(z) 9 hozzászólásból

Hozzászólás nyelve: Magyar (9), English (0)

Írta: Tyrman () 2012. március 12. Hétfő 14:07

Írta: Tyrman 2012. március 12. Hétfő 14:07

Gratulálok Béla a bécsi Go Modelling kiállításon elért második helyezésedhez!

 

» Válasz erre a hozzászólásra...

Írta: wercome () 2011. július 25. Hétfő 10:06

Írta: wercome 2011. július 25. Hétfő 10:06

Örülök, hogy ezekben az ínséges időkben elkészült egy hajó, mégpedig remek kivitelben. Biztosan lehet hibákat találni rajta, de szerintem összességében nagyon szép és igényes lett. 
Itt jegyezném meg, hogy Johnie is befejezte az Ajax-ot (a galériában látható, de ott nem tudok hozzászólni), ami szintén nagyon tetszik, nekem egyedül a festés hiányzik. 
Jöhetnek a következő makettek! Harjá!

 

» Válasz erre a hozzászólásra...

Írta: Johnie () 2011. július 24. Vasárnap 11:30

Írta: Johnie 2011. július 24. Vasárnap 11:30

Végre! Már nagyon vártam a hajód elkészültét. Gyönyörű a hajó , kiválóan feljavítottad a kitet, nagyszerű munkát végeztél. Ami nekem picit furcsa az a vitorlázat. Sajnos nekem nincs vitorla tervrajzom sem eme hajóról, sem a Royal Caroline-ról de mégis azt kérdem nem-e volt sűrűbb a vitorlák "függőleges csíkozása" ?  
Pompás a hajó, lehet egyszer én is megpróbálkozom vele.

 

» Válasz erre a hozzászólásra...

» Az összes 1 válasz megjelenítése

Írta: Gateway () 2008. december 25. Csütörtök 11:56

Írta: Gateway 2008. december 25. Csütörtök 11:56

Egy kis segítséget kérnék... 
A problémám a következő: A vitorla rúdon lévő szárnyvitorlák kitolható rúdjait hogyan rögzítették anno? Láttam példát arra, hogy hozzá volt bandázsozva a vitorla rúdhoz, de láttam olyan képet is, ahol a rúd belső vége át volt fúrva és a lukon átvezetett kötéllel kötözték a vitorlarúdhoz. Ha valaki többet tud a dologról és megírná, megköszönném... 
 
Gateway

 

» Válasz erre a hozzászólásra...

» Az összes 2 válasz megjelenítése

Írta: Gateway () 2008. december 14. Vasárnap 20:46

Írta: Gateway 2008. december 14. Vasárnap 20:46

Kedves Makettező Társak! 
 
Először is szeretném megköszönni a hozzászólásokat, legyenek azok dicsérők, vagy kritikusak. 
A cikk megjelenítésében nem a szereplési vágy vezérelt, hanem az, hogy minél többen hozzá- 
szóljanak a készítés folyamatához, illetve az eredeti hajó történelméhez. Remélem, ezt meg lehet az indulatok felkorbácsolása nélkül is. Külön érdekessé teszi az esetet az is, hogy ugyan egy hajóról van szó a Peregrine Galley-ről, de mivel a hajó történelme során kétszer esett át drasztikus átépítésen, amely ugyanúgy érintette a hajó felépítményeit, mint ahogy a felhasználását is.  
De hát kezdjük az elején. 
Az első hozzászólást hajómester-től származik, aki azt a kérdést veti fel, hogy ennek a hajónak 
az építési jellegzetessége tényleg pink avagy inkább hagboat. Jómagam a Chapman könyvet forgatva a következő véleményre jutottam. A könyv Planche XII. No.15, No.16 rajzain található 
pink hajók jellemvonásai (pl. a tattükör alatt található íves rész) sok hasonlóságot mutat az eredeti 1700-ban készült hajó rajzával. Ezeket, a jellemzőket nem találtam meg a Planche IX. No.12, vagy 
a Planche X. No.13-as haeck-bot hajók rajzain. Tudom, hogy ezzel kapcsolatban már volt egy pár hozzászólás, de azzal együtt érdekelne, hogy véleményetek szerint mi is lehetett ez az eredeti hajó? Még érdekesebbé válik a helyzet az első jelentős átépítés után, mikor a hajó megkapta a  
Royal Caroline nevet. Ekkor a Chapman könyv Planche XLIX. No.1. rajzán már yacht-ként 
említi. A második drasztikus átépítés során megfosztották díszes felépítményeitől, és hadihajóvá 
alakították. Talán ekkor illik legjobban rá a sloop-of war megnevezés. Erről a hajóról nekem nem sikerült semmilyen rajzot szereznem. Tudtommal a Corel cég most adta ki ennek a hajónak a makettjét, de ezt is csak fotón láttam az interneten. 
Külön érdekesség a hajó vitorlázatnak alakulása. A korai fellelhető rajzok és festmények mindegyike háromárbocos hajóként ábrázolja. Az eredeti Peregrine Galley orárbócán két vak- 
vitorla volt. Az elő és főárbócón három-három keresztvitorlát hordozott, míg a tatárbocon egy  
gaffvitorlát és egy keresztvitorlát találunk. Ez a hajó tarcsvitorlákkal még nem volt felszerelve. 
Más a helyzet a Royal Caroline-al. Az orárbócon található vakvitorlák száma egyre csökkent. 
Az elő és főárbócon maradt a három keresztvitorla, de a tatárboc gaffvitorlája latinvitorlára mó- 
dosult. Megnőtt a tatárboc keresztvitorláinak száma is kettőre, illetve megjelentek a tarcsvitorlák. 
A harci szlup (?) Peregrine megint más vitorlázatott kapott. Az orárbócon maradt az egy vakvitorla, de az előárboc és a főárboc keresztvitorláinak száma kettőre csökkent. A tatárbocon maradt a latin vitorla, de immáron csak egy keresztvitorlával. A tarcsvitorlák természetesen itt 
is megtalálhatóak. Természetesen a hajó vitorlázatán kívül a fedélzeti felépítmények is jelentős 
változtatásokon estek át. Mint a felsorolás is mutatja a hajó átépítései, változtatásai kapcsán sok kérdés merülhet fel. Én külön megköszönöm, hogy ha valakinek információk vannak a birtokában hajóval kapcsolatban, és ezt megosztja a többiekkel is. 
 
Végül a makett készítésével kapcsolatban írnék egy pár sort magyarázatként. A fedélzettel kapcsolatban jogos allermat és hajómester észrevétele a padlózat széleinek letörésével kapcsolatban. Valóban egy picit megcsiszoltam csiszolópapírral azért, hogy a képződő V 
alakban jobban látható legyen a grafittal sötétített kátrányozást imitáló rész. Természetesen 
ez a felület még át lesz csiszolva, így a letört V alakzat összeszűkül és remélhetőleg valósághűebb 
képet, mutat majd. 
 
Várva a további hozzászólásokat és ötleteket, üdvözöl mindenkit: 
 
Baksa Béla (Gateway)  
:)

 

» Válasz erre a hozzászólásra...

» Az összes 1 válasz megjelenítése

Írta: allermat () 2008. december 13. Szombat 12:34

Írta: allermat 2008. december 13. Szombat 12:34

Kedves Béla! 
 
Összességében nagyon tetszik a munkád! Szép, precíz, látszik, hogy át van gondolva. 
A fedélzeti palánkokról. A képek alapján nem tudom eldönteni, hogy a palánkok élét direkt rézselted le, vagy szikével vágtad őket és az hagyott ilyen nyomot? Az igazat megvallva a valóságban is lerézselték egy picit a palánkok élét, hogy könnyebb legyen tömíteni. Ezt minden tömítendő illesztésnél megcsinálták (tehát például a gerinc darabjainak illesztéseinél is), de ez a letörés a vastagság egy töredékét érintette csak, tehát nem is biztos hogy 1:50 körüli méretarányon egyáltalán látszik. A tömítés után viszont egy teljesen sík (barázdamentes) felületet kellett kapni, ami tökéletesen vízhatlan kellett legyen. Bernard Fröhlich könyvében az Art of Shipmodelingben leírja, hogy ő hogy csinálja. A palánkokat szépen hézagmentesen illeszti és a palánkok egyik élére ragaszt egy fekete papírcsíkot. Ezzel imitálja a kátrányos tömítést. Ezek után egy pengével lekaparja szép simára az egész felületet, esetleg még utánacsiszol és kész. Ennyit tudtam építő jelleggel hozzátenni. 
 
További sok sikert az építéshez!

 

» Válasz erre a hozzászólásra...

Írta: moha () 2008. december 11. Csütörtök 14:50

Írta: moha 2008. december 11. Csütörtök 14:50

No, hát itt a bizonyíték arra, hogy egy kitet is meg lehet építeni pontosan, szépen, részletesen. De még hogy! Gratulálok az eddigiekhez, pláne, hogy második hajó! Az apró részletek kidolgozása, amiken itt szőrözünk, idővel nyilván alakulni fog. Azonkívül természetesen inkább a kezünk járna, mint a szánk... 
 
üdv: moha

 

» Válasz erre a hozzászólásra...

Írta: moha () 2008. december 07. Vasárnap 22:30

Írta: moha 2008. december 07. Vasárnap 22:30

Üdv! Jó lett ez a padló. A kartonos megoldásról én is olvastam már máshol, de azzal kísérletezni kell. Általában úgy készül, hogy az élére fordított padlódeszkákat összefogjuk és felragasztjuk egy kartonlapra. Száradás után szikével végigvágjuk a padlódeszkák közeit, ezzel végül a deszkák egyik oldalán ott marad a kartoncsík. Kérdés, mennyi ragasztó kell, milyen vastag karton, meg persze a szikével is pontosan kell dolgozni. Láttam olyat, hogy a srác sokat kínlódott utána, mire tűrhetően nézett ki a makett. Túl vékony kartont használt és lehet, hogy nem is súlyozta le eléggé a ragasztásnál, nem tudom. A szépen összeillő deszkák között a hajszálvékony fekete csíkok nem teljesen egyenesen futottak emiatt, és a nagy kontraszt miatt az egész padló úgy nézett ki, mintha görbék lennének a deszkák szélei... hát így sokkal jobb. Én is ki fogom próbálni alkalomadtán ezeket a módszereket, úgyhogy nagyon jó, hogy végre valaki alkalmazza. További sok sikert, türelmet, kitartást, stb.t kívánok a maketthez, nagyon várom a folytatást!

 

» Válasz erre a hozzászólásra...

» Az összes 1 válasz megjelenítése

Írta: hajómester () 2008. december 06. Szombat 23:01

Írta: hajómester 2008. december 06. Szombat 23:01

A bevezetőhöz fűznék néhány gondolatot. A tervrajz szerint ez egy sloop, vagy a korabeli angol nyelven sloop of war, ami a mi nyelvezetünkön a korvett elnevezésnek felel meg. Az általános szóhasználatban a sloop egyárbocos kis hajót jelent, amiből később a kutter vitorlázatu hajó kifejlődött, ezért a félreértések elkerülése végett maradok a korvett elnevezésnél.  
Az angol flottában csak 1761 után épültek teljes vitorlázatu, azaz háromárbocos korvettek, előtte ketch vagy snow vitorlázatot hordoztak, ami két árbocnak felel meg. Ha a hajó 1761-ben elsülyedt nem lehetett háromárbocos korvett.  
Akkor mi legyen? Fregatt, de azok meg minimum 32 ágyúsak voltak már ekkoriban és jóval nagyobbak. 
A másik ellentmondás, a korvettek egy fedélzettel épültek és az ágyúikat a nyílt fedélzeten hordozták. A fregattoknak volt zárt ütegsora, és hátul volt egy félfedélzetük, valamint egy rövid előfedélzetük, a középfedélzet nyitott volt, később csak félig nyitott.  
A hajó ezt a formát mutatja, de amint mondom a fregatt besorolásra méretei miatt nem alkalmas. 
Ha a Chapman féle besorolást nézzük, a tervrajz alapján nem pink, hanem fregatt építésű. A pink tatja erősen összeszűkül és teljesen lekerekített, a fregatté lapos és széles. 
Chapman tervrajzaiban egyébként szerepel a Carolina yacht , ott azonban inkább a hagboat építésre hasonlít leginkább. Itt a tervrajz pontatlan.  
Nos még annyit, hogy számít az is, hogy a hajó hadicélra épült-e vagy kereskedelmi célra, mert ez alapján is voltak eltérések. 
A kereskedelmi fregattoknak hátul a félfedélzet felett volt még egy negyed fedélzetük is, de viszont a középfedélzet zárt volt, így a félfedélzet, meg az előfedélzet nem volt elkülönülve.  
A korvettnek megfelő nagyságú kereskedelmi hajókon viszont lehetett egy félfedélzet, meg egy előfedélzet, a hajóközép viszont nyitott volt, de ezeket sose nevezték korvettnek, hanem a vitorlázatuk szerint sorolták be őket. 
Ez alapján lehetett snow, brigg, schoner, de akár fregatt is a nevük, ha teljes vitorlázatot viseltek.  
A kérdés tehát nagyon összetett és nem mondható ki egyértelműen a harci sloop megnevezés.

 

» Válasz erre a hozzászólásra...

» Az összes 4 válasz megjelenítése

Megjelenítve 9 a(z) 9 hozzászólásból



Hozzászólás
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
Belépés vagy regisztráció szükséges.


mXcomment 1.0.5 © 2007-2017 - visualclinic.fr
License Creative Commons - Some rights reserved
 
< Előző   Következő >

www.hajomakett.hu
Hajomakett.hu - Vitorlás, hajó, makett