Főoldal arrow Cikkek arrow Egyebek arrow Modellek arrow Fregattok, korvettek, sloopok a XVIII-ik században
Fregattok, korvettek, sloopok a XVIII-ik században PDF Nyomtatás E-mail

Huszár László, 2009. augusztus 14. Péntek 23:00

Átlagos értékelés :    (0 szavazat)

Megtekintések száma : 31982    

Kedvenc : Nincs

Rovat : Cikkek, Hajózástörténet

Ha valaki elmélyed a hajó történetének tanulmányozásában és elérkezik a XVIII. századhoz - amikor megjelennek ezek a típusok - úgy érzi, hogy ebben a kérdésben tökéletes a káosz. A szakirodalomban is csak néhány soros meghatározást található velük kapcsolatban, amelyek többnyire ellent is mondanak egymásnak. Minden további nélkül neveznek például sloopnak egy 1710-ben épült 3 árbocos 16-20 ágyús hajót, pedig 1750 előtt 3 árbocos sloop nem volt.

A Peregrine Galley körül kibontakozott vita, amiben azt állítottam, hogy a hajó a sloop of war osztályba nem helyezhető el vezetett rá arra, hogy magam sem vagyok tisztában sok mindennel és elkezdtem a kérdést tanulmányozni. Megfelelő források hiányában jóformán csak az internet állt rendelkezésemre, ott is javarészt csak az angol nyelvű szövegekkel boldogultam. Mivel azonban ezek nem alkottak összefüggő egészet, hanem csak részleírások voltak, úgy kellett mindent mozaikokból összerakosgatni, hibákat, ellentmondásokat kiszűrni, így nagyon sok időmbe telt mire sikerült egy valamire való tanulmányt összehozni. Ebben a cikkben is éppen ezért a Royal Navy történetét fogom alapul venni. Egyébként is úgy látom, hogy az alapvető zavart mindenütt az angol terminológiában szereplő megnevezések jelentik.

A bevezető után térjünk tehát a lényegre.

Fregatt korszak.

A fregatt elnevezés eredete homályos, egy biztos, hogy francia eredetű. A XVII. században a Földközi tengeren fregattként ismertek egy 6-12 pár evezővel felszerelt egyárbocos latin vitorlás kishajót. Később a francia kalózok könnyű, gyorsjáratú hajóit nevezték fregattoknak. Nehezíti a kérdésben a tisztán látást az, hogy a szakirodalomban sok helyen minden kereszt vitorlázatú, háromárbocos hajót fregattnak neveznek. Van ahol még a XVII. századi galleonokat is. Ez bizony anakronizmus, abban a korban ezt az elnevezést nem használhatták, mert mint fogalom sem létezett. Nyilvánvalóan a fregatt típusú vitorlázat későbbi általános névhasználati elterjedése miatt van ez így.

 1693-1749 A valódi fregatt korszak csak 1740 körül kezdődik, de ezen elnevezés alá tartoznak azok a korábbi, egyfedélzetes, háromárbocos, kereszt vitorlázatú, 20-22-24 ágyúval felszerelt cirkáló hajók is, amelyek a brit haditengerészetben 1690 körül kerültek rendszerben állításra.
Ezek a régebbi fregattok 6 fontos ágyúkból álló tüzérséggel voltak ellátva, amit a felső fedélzeten hordoztak, kiegészítő tüzérséggel nem rendelkeztek. Az 1750 után épült 3 árbocos harci sloopok is ilyen méretű és formájú hajók voltak. Többnyire ez az oka annak, hogy ezeket a 20 ágyúsokat még a szakirodalomban is sloopnak nevezik. Ez a megnevezés azonban hibás, hiszen ebben az időben harci sloopnak nevezett hajók csak egy vagy két árboccal voltak felszerelve. 
 

1_abra_sm.jpg

20 ágyús 6.o. Fregatt 1715

2_abra_sm.jpg

24 ágyús 6.o. Fregatt 1741

  1748 -Később, 1748-ban a fregattok ágyúinak számát 28-ra, a kaliberűket pedig 9 fontosra növelték, a negyed fedélzetre pedig 4 db kisebb löveget helyeztek. Így tulajdonképpen a főtüzérség mennyisége nem változott, csak a kiegészítő tüzérség megjelenésével lett az eredeti hajó 24-ből 28 ágyús.

3_abra_sm.jpg

A „Guedeloupe" 28 ágyús 5.o. fregatt 1761 

Nevezetes példája volt ennek a Lyme és az Unicorn fregatt, amelyek 1747- 1749 között már ezen előírás szerint épültek meg. Ennek ellenére 1756-ig 24 ágyúsként voltak besorolva, figyelmen kívül hagyva a kiságyukat és csak 1756-ban kaptak 28 ágyús megnevezést, és lettek hatodik osztályból ötödik osztályba átsorolva.

 

 
 
 
 
 1757-Ekkor jelentek meg a 32-36 ágyús ötödik osztályú, 26 db 12 fontos fő és 6 vagy 10 db kisebb kaliberű kiegészítő tüzérséggel rendelkező fregattok. Angliában tulajdonképpen ezek az első hajók, amelyek az igazi fregatt elnevezésre méltók.

 4_abra_sm.jpg

A „Lowestoft" 32 ágyús 5.o. fregatt 1761 

 
 
A franciák a fregattok fejlesztésében mindig az angolok előtt jártak, nem csak azért, mert Franciaország ekkortájt a hajóépítés technikájában megelőzte a briteket, hanem azért is, mert a sorhajók mennyiségében nem tudták felvenni velük a versenyt, ezért inkább a régi, jól bevált portyázó harcmodort alkalmazták, amire a fregattok voltak a legalkalmasabbak. A britek így gyakran egyszerűen lemásolták a kezükbe került francia hajókat. A kisebb fregattok természetesen továbbra is harcrendben maradtak egészen 1787-ig.

 

 

 

 

 

 1780- Az angolok által Amerikai Revolúciónak nevezett háború alatt bukkannak fel a 36-38 ágyús18 fontos főtüzérséggel a nehéz fregattok. A főtüzérség itt 28 db ágyúból állt, a kiegészítő tüzérség száma 8-10 között volt.

  5_abra_sm.jpg

 

A „ Minerva" 38 ágyús fregatt 1780

 1791- A Francia Forradalom idején megépül az első 40 ágyús fregatt 24 fontos főtüzérséggel, amit továbbiak követnek.

 1794- A növekedésben azonban nincs megállás, a francia fregattok ellensúlyozására 1794-ben 3 db korábban épült 64 ágyús, kétfedélzetes, 3 osztályú sorhajót 44 ágyús fregattá építenek át. Ezek az Anson, a Magnenime és az Indifatigable, melyek fregattként is ezen a néven szerepelnek tovább. Angliában ennél nagyobb fregattok majd csak a következő század folyamán épülnek.

  Mielőtt áttérnék a következő témára szeretném megvilágosítani, hogy miért kell a fregatt típuson belül az igazi, vagy valódi fregatt kategóriát alkalmazni. A valódi fregattok méretükben és felépítésűkben csak az ágyuk számában és elhelyezésében térnek el a kétfedélzetes harmadik, illetve negyedik osztályú hajóktól. A lényegi különbség az volt, hogy a fregattok alsófedélzetén nem, csak a felsőfedélzetén voltak ágyúk, ennek következtében a kisebb fedélzeti terhelés miatt a hajófenéken nagyobb ballasztot hordoztak, nagyobb volt a merülésük is, ezért jobban megdőlhettek. Viharos tengeren, erős széljárásban nagyobb vitorlafelületet használhattak, így gyorsabbak voltak a két ütegsoros hajóknál. Erős tüzérségük viszont lehetővé tette, hogy a náluknál kisebb, vagy velük egyenrangú ellenfeleiket megsemmisíthessék, vagy foglyul ejtsék, gyorsaságukkal pedig a sorhajók elől kitérjenek. Ezáltal tökéletes cirkáló hajókká váltak. A korai fregattok csak egy fedélzettel rendelkeztek, ami közelebb volt a vízvonalhoz, így ezeknél ez az előny még nem alakult ki.

  Itt kell még megtárgyalni a negyedik osztályú hajók helyzetét. Azt tudjuk, hogy a sorhajók 1-3-ik osztályba voltak sorolva, a fregattok meg az 5-6-ik osztályba. Akkor milyen hajók tartoztak a 4-ik osztályba? Erről bizony nagyon ritkán esik csak szó. A kérdésre nem is olyan egyszerű a válasz, mert a besorolás nemzetenként változó. A briteknél a 4-ik osztályú hajó egy átmeneti típus volt a fregatt, és a sorhajó között. Két fedélzettel épültek, ágyúik száma 40-60 között változott. A tengeri útvonalak, távoli gyarmatok partvidékének védelmére, konvoj kíséretre alkalmazták őket azon elképzelés alapján, hogy a fregattokkal szemben tűzfölényük van, így a konvojok védelmére kisebb számban is elegendők lesznek. Mivel azonban azoknál lassúbbnak bizonyultak, a fregattok kitérhettek előlük, kijátszották őket, így tűzfölényük nem érvényesülhetett. A sorhajók ellen a tüzérségük viszont kevésnek bizonyult, így nem voltak valami sikeresek. Többnyire ezeket is fregattnak nevezik, ami szerintem nem helyénvaló. Főleg az orosz flottában szerepeltek a kezdeti időkben nagyobb számmal ilyen méretű hajók, ott viszont a sorhajók 3-ik osztályába tartoztak. A franciáknál más volt a besorolás, náluk a sorhajók után a 4-ik és az 5-ik osztályba a fregattok, a 6-ik osztályba a korvettek tartoztak. A britteknél a harci sloopok nem voltak osztályba sorolva.

 6_abra_sm.jpg

4.o.-ú, 50 ágyús hajó 

 

 

Az 1719-es szabvány szerint 14 db épült belőle. Tüzérség elosztása: ágyúfedélzet 22 db 18, felső fedélzet 22 db 9, negyed fedélzet 4 db, előbástya 2 db 6 fontos. Hossza 41m, befogadó képessége 755 burden tun.

Ezek a hajók ekkor még jóval nagyobbak voltak a fregattoknál, de az 1756 után épült 32-36 ágyús „valódi fregattok" méreteikben már megközelítették őket.

 

 

 

 

A korvett korszak.

 A korvett tipusa szintén Franciaországban alakult ki, párhuzamosan a fregattokkal. A döntő különbség a kettő között az volt, hogy a korvett mindvégig egy fedélzetes maradt és csak fő tüzérséggel rendelkezett, kiegészítő tüzérséggel nem. Ágyúinak száma általában 20 alatt volt. Meg merem kockáztatni azt a feltételezést, amire utalást ugyan nem találtam, hogy ez tulajdonképpen a korai idők fregattjainak fejlődésben megrekedt változata, ami azért következett be, mert szükség volt ilyen kisebb, korlátozottabb alkalmazási célokat szolgáló hajókra is.
Angliában a korvett kialakulásának folyamata azonban nem ilyen egyszerű, itt 1830 előtt korvettek nem léteztek. Feladatkörüket a kisebb, 20 ágyúval felszerelt, 6-dik osztályba tartozó post ship osztály hajói, valamint a harci sloopok látták el.

Post ship osztály

  Pontos fordítását nem tudom. Lehet posta hajónak, de lehet őrhajónak is fordítani. Ezért inkább maradnék az eredeti angol megnevezésnél. Ezek a hajók a hatodik osztályba voltak sorolva. Három árbocuk, kereszt vitorlázatuk, egy fedélzetük volt, fő tüzérségük 16-20 db 6 fontos és 4 vagy 0 db kis méretű „smaller" ( forgótalpas) ágyúból állt, ami kiegészítő tüzérségnek nem igazán nevezhető. Az osztály 1693-tól 1742-ig állt fenn, ezen időszak alatt az ide besorolt hajók semmit sem változtak. Az osztályt 1806-ban újra létrehozták, míg végül 1817-ben végleg megszűnt. Ekkor a meglévő hajókat a sloopok közé sorolták be. Végül 1830-ban a nagyobb sloopokból létrehozták a korvett osztályt. A post ship hajók tulajdonképpen a legkisebb fregattok voltak. A franciáknál valószínű korvett besorolást kaptak volna.

7_abra_sm.jpg

20 ágyús 6.o. fregatt 1710-ből.

 

 

 

 Ilyen hajók szerepelhettek a post ship osztályban. Konkrét képet, vagy makettet ezen elnevezéssel sehol nem találtam, de úgy gondolom, hogy ezzel a képpel nem járok messze az igazságtól. Nagy tévedés több helyütt a szakirodalomban, hogy ezeket a hajókat is harci sloop elnevezéssel illetik, ami nem igaz, mert ebben az időben csak egy, illetve kétárbocos sloopok léteztek. Ebből a hibából ered a Peregrine Galley helytelen besorolása is. Az NMM (National Maritime Museum) online galériájában is például sloop megnevezéssel szerepel az itt bemutatott hajó.

 

 

 

 

Hadrendi felépítésük:

* 1693 Csoport

14 hajó

20 x 6fontos, + 4 smaller.

1693-1695

* 1696 Csoport

4 hajó

20 x 6 fontos, + 4 smaller

1696-1697

* Peregrine Galley

1 hajó

16 x 6 fontos, + 4 smaller

1700

* Squirrel Csoport

3 hajó

20 x 6 fontos, + 4 smaller

1702-1704

* Purchased Csoport

3 hajó

20 x 6 fontos, + 4 smaller

1706-1707

* Flamborough Csoport

2 hajó

20 x 6 fontos, + 4 smaller

1707

* Gibraltar Csoport

12 hajó

20 x 6 fontos, + 4 smaller

1711-1716

* Dursley Galley

1 hajó

20 x 6 fontos

1719

* 1719 Establishment Csoport

20 hajó

20 x 6 fontos

1720-1727

* Modified Csoport

2 hajó

20 x 6 fontos

1732

* 1733 Establishment Csoport

16 hajó

20 x 9 fontos

1734-1742

 

 

 

 

* Banterer osztály

6 hajó

 

1806-1807

* Laurel osztály

6 hajó

 

1806-1812

* Hermes osztály

4 hajó

 

1811-1816

* Cyrus osztály

16 hajó

 

1813-1814

* Conway osztály

10 hajó

 

1814-1817

Sloop of war osztály (harci sloop)

Kezdetben a sloopok egy árbocos hajók voltak. Az összes meglévő sloopot 1716-ban átépítették kétárbocosra, és ketch vagy snow vitorlázatot kaptak.

  8_abra_sm.jpg

  9_abra_sm.jpg

  10_abra_sm.jpg

11_abra_sm.jpg


  

A hajók vitorlázata a fenti rajzokon látható, az első sloop vitorlázat, a második, ketch vitorlázat, a harmadik snow vitorlázat.
A hajótest formája többnyire olyan lehetett, mint a képen látható hajóé.
A sloop vitorlázat persze később is megmaradt és más célú felhasználásra továbbra is épültek ilyen egyárbocos hajók.

 

A kép egy 1730-ban épült 20 ágyús ketchsloopot ábrázol.

 

Ezután az újak már folyamatosan két árboccal épültek egészen 1750-ig, miután áttértek a háromárbocos sloopok építésére.
 
12_abra_sm.jpg  

  „Atalanta" 16 ágyús sloop 1775

  Itt azonban egy ellentmondás jelentkezik, ami vita alapot képezett a Peregrine Galley esetében, ahol azt állítottam, hogy 1761 előtt nem építettek háromárbocos harci sloopot. Adatokat találtam arra vonatkozóan, hogy utolsó rendszerbe állított kétárbocos sloop a Grampus és a Viper volt 1746-ban. Az utánuk következő 1763-ban a Swift volt, ez pedig már három árbocot kapott. Közben volt egy hosszabb időszak, amikor az osztály részére nem épültek hajók. Ez megmagyarázza azt, hogy 1761 előtt miért nem beszélhetünk háromárbocos harci sloopról. Ez alapján érthetetlen számomra az 1750-es évszám emlegetése. Az alábbi lista tanulmányozása során ez nyilvánvalóvá is válik. Arról nincs adat sehol, hogy a kétárbocosakat átépítették volna háromárbocosra. A hajótestek mérete ezt valószínűleg nem indokolta.

 

 

   A következő változás a hajóosztályban 1779-ban történt, amikor visszatértek a kétárbocos megoldáshoz, és az eztán rendszerbe állításra kerülők többségét már brigg vitorlázattal látták el. A nevük pedig brigg-slopp lett.
Végül 1830-ban a Royal Navy is áttért a korvett elnevezésre és ekkor a sloop of war elnevezés megszűnt. A sloop, mint egyárbocos vitorlázat típus természetesen tovább létezett.

Hadrendi felépítés 1704-1763 között:
 

Swift Csoport - 3 hajó

1704

Drake osztály - 3 hajó

1741

* Swift

1704 - 1719

* Drake

1741 - 1742.

* Ferret

1704 - 1706

* Hawk

1741 - 1747

* Weazle

1704 - 1712

* Swift

1741 - 1756

Jamaica Csoport - 4 hajó

1709

Wolf osztály - 3 hajó

1742 - 1743

* Jamaica

1709-1715

* Wolf

1742 - 1748

* Trial

1709 - 1719

* Otter

1742 - 1763

* Ferret

1711 - 1718

* Drake

1743 - 1744

* Shark

1711 - 1722

Baltimore osztály - 3 hajó

1742

Hazard Csoport - 2 hajó

1711

* Baltimore

1742 - 1762

* Hazard

1711 - 1714

* Saltash

1742 - 1746

* Happy

1711 - 1725

* Drake

1743 - 1748

Trial - 1 hajó

1719 - 1731

Merlin osztály - 21 hajó

1744

Bonetta Csoport - 2 hajó

1721

* Merlin

1744 - 1748

* Bonetta

1721 - 1731

* Swallow

1744 - 1744

* Ferre

1721 - 1731

* Speedwell

1744 - 1750

Otter Csoport - 2 hajó

1721

* Falcon

1744 - 1770

* Otter

1721 - 1742

* Hazard

1744 - 1749

* Swift

1721 - 1741

* Lizard

1744 - 1748

Cruizer Csoport - 4 hajó

1721

* Hinchingbrooke

1745 - 1746

* Cruizer

1721 - 1732

* Tavistock

1745 - 1763

* Weazle

1721 - 1732

* Hound

1745 - 1773

* Hawk

1721 - 1739

* Hornet

1745 - 1770

* Spy

1721 - 1731

* Raven

1745 - 1763

Shark Csoport - 2 hajó

1723

* Swan

1745 - 1763

* Shark

1723 -1732

* Badger

1745 - 1762

* Happy

1725 - 1735

* Falcon

1745 - 1759

Spence - 1 hajó

1723 - 1730

* Scorpion

1746 - 1762

Drake osztály - 2 hajó

1729

* Swallow

1745 - 1769

* Drake

1729 - 1740

* Kingfisher

1745 - 1763

* Spence

1729 - 1749

* Dispatch

1745 - 1773

Grampus - 1 hajó

1731 - 1742

* Viper

1746 - 1762

Wolf - 1 hajó

1731 - 1741

* Grampus

1746 - 1780

Bonetta osztály - 8 hajó

1732

* Saltash

1745 - 1773

* Shark

1732 - 1755

Hind osztály - 4 hajó

1744

* Bonetta

1732 - 1744

* HMS Hind

1744 - 1747

* Fly

1732 - 1751

* HMS Vulture

1744 - 1761

* Spy

1732 - 1745

* HMS Jamaica

1744 - 1770

* Saltash

1732 - 1741

* HMS Trial

1744 - 1776

* Cruizer

1732 - 1745

Swift osztály - 2 hajó

1763

* Hound

1732 - 1745

* HMS Swift

1763

* Trial

1732 - 1741

* Vulture

1763

Peregrine Galley:

  Itt szeretném még tisztázni azt a problematikát, amit a hajó építéséről szóló cikkhez fűzött hozzászólásomban elkezdtem boncolgatni. Ez az, ami tulajdonképpen a cikk megírására inspirált. Ott az állítottam, hogy a hajó a története és a felépítése alapján nem tartozhatott a sloop of war kategória hajó közé.

Valóban nem.

A hajó története a következő:

  • 1700: Peregrine Galley néven a post ship osztály tagja
  • 1714-1716: Átépítik jachtá, a neve Carolina.
  • 1733: Átépítik, a neve Royal Carolina
  • 1749: Átépítik, a neve Peregrine Galley
  • 1761: Elsüllyed

   A hajó 1714-ig a post ship osztályba tartozott. Arról nem találtam semmit, hogy miután megszűnt királyi jacht lenni, hova került, de a harci sloopok közé nem, mert azokról teljes név szerinti kimutatás van, amit itt a kérdéses időszakra teljes egészében bemutattam. Nem kerülhetett vissza a post ship osztályba, mert az 1742-ben megszűnt.

  A cikkben szereplő sloop of war megnevezés tehát hibás. Az építője által bemutatott tervrajz szerint a 22 ágyús, 5-ik o. fregatt megnevezés lenne a helyénvaló. Valószínű, hogy ezen hajók feladatkörében tevékenykedett, valamelyik fregatt osztályban.

 

 

  13_abra_sm.jpg

 

14_abra_sm.jpg

 

 

 Nagy hasonlóságot mutat a képen látható 1734-ben épült 22 ágyús fregattal, ez tovább valószínűsíti a feltevést, hogy elsüllyedéséig valamelyik fregatt osztályban szolgálhatott.

 

 

 

 Bízom abban, hogy cikkemmel sikerült némiképpen rendszert teremtenem a XVIII-ik századi hajó típusok sokféleségében. Az írásom közel sem teljes, mert a haditengerészeteken kívül ezeknek a hajóknak a megfelelői ott voltak a kereskedelmi tengerészetek hajóparkjaiban is.

 Természetesen nem pontosan olyan alakban és formában, ahogy itt bemutattam. Mivel ez a terület azonban közel sem tart akkora érdeklődésre számot, mint a hadihajóké, most ezzel nem kívántam foglalkozni.

 

Hajómester


   
Idézés a honlapján
Kedvenc
Nyomtatás
Küldés levélben

Utolsó frissítés : 2012. szeptember 07. Péntek 21:47


Olvasók hozzászólása  Hozzászólás RSS küldése
 

Átlagos értékelés

   (0 szavazat)

 

Megjelenítve 4 a(z) 4 hozzászólásból

Hozzászólás nyelve: Magyar (4), English (1)

Írta: hajómester () 2009. augusztus 25. Kedd 14:47

Írta: hajómester 2009. augusztus 25. Kedd 14:47

Köszönöm a hasznos kiegészítéseket. A forrásaim bizony eléggé szegényesek voltak, így tejességre nem törekedhettem és hiba is bizonyára előfordul a leírtakban, ezért minden megalapozott hozzászólást szívesen fogadok. Egy fontos hiányosságra magam hívnám fel itt a figyelmet. Nem említettem meg, hogy a korvettek és a sloop of war hajók ágyúinak száma a században 20-nál nem volt több. A hajó külalakja mellett ez a besorolás legfontosabb szempontja.

 

» Válasz erre a hozzászólásra...

Írta: Tyrman () 2009. augusztus 25. Kedd 09:55

Írta: Tyrman 2009. augusztus 25. Kedd 09:55

Idézet Hajómester cikkéből: "Ez alapján érthetetlen számomra az 1750-es évszám emlegetése.
Kérdésedre a választ Brian Lavery - The Arming and Fitting of English Ships of War 1600-1815 című könyvében lehet megtalálni a 21. és 22. fejezetben. Ezek a fejezet a Királyi Haditengerészet fegyverekre és emberekre vonatkozó szabályzat(ok)ról [21] és a hajó típusokról [22] szólnak. A 21. fejezetből kiderül, hogy 1755-ig (1677,1685,1703,1716,1743,1745) az új osztályzási rendszer bevezetéséig hat új szabályzattal is megpróbálták szabályozni a hadrendbe álló hajók fegyverzetét és személyzeti kérdéseit. Több, kevesebb sikerrel. Ekkor (1755) jött létre az az osztályzási rendszer, amit általában közöl a szakirodalom. 
Továbbá az eredeti angolban "1750s" van írva amit "1750-es évek"-nek kell fordítani, azaz idő tartomány. 
 
Valamint itt a nyilvánosság előtt is gratulálok a tartalmas és jól megírt cikkedhez.

 

» Válasz erre a hozzászólásra...

Írta: Gateway () 2009. augusztus 24. Hétfő 21:52

Írta: Gateway 2009. augusztus 24. Hétfő 21:52

Kedves Hajómester! 
 
Először is szeretnék gratulálni a jól megszerkesztett és szépen illusztrált cikkhez. Látszik, hogy sok időt fordítottál a hozzá való 
anyag gyűjtésére és biztosan sok órát töltöttél az interneten való keresgéléssel. Az így nyert információk alapján egy teljesebb képet kapunk A "Peregrine Galley"-nek ennek a különös sorsú hajónak a besorolásáról, történetéről. 
A cikk írása óta jómagam is igyekeztem minél több anyagot begyűjteni a hajóról és ez alapján osztom véleményed és valóban a "Post Ship" megnevezés illik legjobban az 1700-ban megépült eredeti hajóra. A posta (futár) szolgálatra szánt hajó első példánya volt az un. "Runner Class"-nak, amit a teljes vitorlázata révén elért nagy gyorsaságával érdemelt ki amit biztosan jól 
kamatoztatott az óhaza és az újvilág közti útjain. Biztosan a kiváló hajózási tulajdonságai révén került királyi szolgálatra és az 
átépítés során mikor királyi jacht lett egy új nevet is kapott, a "Caroline"-t.  
Az a bizonyos vitatott Sloo-of-War megnevezés talán csak a második átépítés után illik a hajóra amely ekkor (tudtommal) a "Peregrine" nevet kapta. 
 
Üdvözlettel: Gateway

 

» Válasz erre a hozzászólásra...

Írta: moha () 2009. augusztus 16. Vasárnap 17:18

Írta: moha 2009. augusztus 16. Vasárnap 17:18

Üdv! 
 
Gratulálok a cikkhez. Nagyon szép munkát végeztél, dícséretes a kitartás. Jó összefoglaló, tényleg sokmindent "helyre tesz" a fogalmak zűrzavarában. Külön nagyon tetszenek a képek, illusztrációk, meg általában, a tematikus megfogalmazás. Áttekinthető, logikus, hiteles.

 

» Válasz erre a hozzászólásra...

Megjelenítve 4 a(z) 4 hozzászólásból



Hozzászólás
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
Belépés vagy regisztráció szükséges.


mXcomment 1.0.5 © 2007-2024 - visualclinic.fr
License Creative Commons - Some rights reserved
 
< Előző   Következő >

www.hajomakett.hu
Hajomakett.hu - Vitorlás, hajó, makett