A Golden Hind építése

wercome, 2005. február 27. Vasárnap 10:40

Átlagos értékelés :    (2 szavazat)

Megtekintések száma : 41464    

Kedvenc : 5

Rovat : Cikkek, Vitorlás hajómakett

Mióta rátaláltam erre a honlapra, érlelődött bennem a gondolat, hogy több műanyaghajó után belekezdjek egy fahajó építésébe, de mindig halogattam, nem igazán tudtam, hogy is vágjak bele.
Azután felgyorsultak az események: ki tudtam alakítani otthon egy kis műhelyecskét, valamint Siófokon (Hajómakettező Találkozó) nagyon sokat láttam, tanultam, és lendületemben úgy gondoltam, nem lehetetlen megépíteni fából egy hajót. Egy készlet vásárlását eleve elvetettem, mivel nagyon drágának találtam és a műhely felszerszámozásával együtt túl sokba került volna, ezért egyértelmű volt, hogy teljesen saját készítésű lesz a makett.
Hosszas böngészés, töprengés után a Golden Hind elkészítése mellett döntöttem több ok miatt:
  • Szép hajó, de nem túl nagy és bonyolult (csak 12 ágyú van rajta)
  • Elég részletes rajzot találtam (Mamoli)
  • Gyerekkorom egyik kedvenc témája volt a "Királynő kalóza"
  • Nincsenek róla konkrét adatok, ezért egy bizonyos szabadságot kaptam a kidolgozására (szétnéztem: minden elkészített makett különbözik, ki tudja milyen volt az eredeti?!)
Nagyításhoz katt a képre!
Tehát a Mamoli (1:53) rajza alapján kezdtem el. Furcsának találtam ezt a méretarányt, de kezdőként nem akartam belebonyolódni az átalakításba, ezek a rajzok már beváltak!?!

 

Nagyításhoz katt a képre!
Minden szépen haladt, kivágtam a gerincet, a bordákat (4-es rétegelt lemezből), csak a kölcsönkért asztali dekopírfűrész ment tönkre (végül is ez várható és törvényszerű, ha kölcsönkérünk valamit!) és az alkatrészek összerakásakor kiderült, hogy a 10-es borda sem magasságra, sem szélességre, formára nem illik bele a környezetébe. Újat vágtam helyette és igyekeztem kiszobrászkodni a formát. Másodjára talán sikerült, majd a palánkozásnál kiderül.

 

Nagyításhoz katt a képre!
Összeragasztás előtt kiszabtam a fedélzeteket, mivel ezek is pozícionálják a bordákat. Itt is volt egy kis probléma: a kivágások nem az eredeti rajzban megadott helyre kerültek (a fotón jól látszik!). Gondoltam, hogy a nyomtatásnál változott a méretarány, de a hossz és a szélesség jó volt. A fedélzetekhez magam készítettem rétegelt lemezt, mivel sehol nem kaptam 1,5 vastagságút: két 0,7-es furnért száliránnyal keresztben összeragasztottam. Tudom, nem szabványos, mivel mindig páratlan számú lapnak kell lenni, de szerencsére nem húzódott el, tökéletesen lehetett vele dolgozni.

 

Nagyításhoz katt a képre!
Itt csak nyersen feldobáltam a fedélzeteket, hogy látszódjon már valami!

 

Nagyításhoz katt a képre!
Felavattam a körfűrészemet: feldaraboltam a "pallókat". A felsőbb fedélzetek alatti területeken le kell rakni deszkákat, mivel azok felragasztása után körülményes "bebújni". Középen végigvezettem, hogy a padlózat folyamatos legyen.

 

Nagyításhoz katt a képre!
A hajó orr és far részénél tömör betéteket kellett felragasztani. Különösen az orrnál szenvedtem meg: alig mérhető, alig megfogható alakja van, végül kézből kinagyoltam, majd felragasztva adtam meg a végső formáját.

 

Nagyításhoz katt a képre!
Így áll palánkozás előtt.

 

Nagyításhoz katt a képre!
Ledaraboltam a palánkokat, ez persze csak a töredéke az egésznek. Még csinálnom kell csavaros szorítókat és meg kell ennem egy vagdalthús konzervet.

 

Nagyításhoz katt a képre!
Elkészítettem a szorítókat a palánkozáshoz, nem igazán látszik a képen, hogy a szegeken M1,2-es menet van. O1-es furatba kézzel be lehet csavarni és meglepően erősen tartja a palánkot.

 

Nagyításhoz katt a képre!
Mivel az oldalpalánkozástól tartottam legjobban, alig vártam, hogy elkezdjem, de ismét el kellett halasztanom, mivel rájöttem, először a hajó hátsó felületét és a gerincet kell burkolni, mivel ezekre rátakarnak a palánkok.

 

Nagyításhoz katt a képre!
Elkezdtem végre a palánkozást és mondhatom könnyebben ment, mint gondoltam. A képen láthatóak a szorítók munka közben. A palánkokat vegyes módszerrel hajlítottam, az orrnál a konzervdobozos, gázégős technikával, vagyis melegítéssel formáltam, ezután 10 percig áztattam vízben, így könnyebben lehetett a bordákhoz és az előző palánkokhoz igazítani.

 

Nagyításhoz katt a képre!
Ebben az állapotban van jelenleg, végre látom, hogy kezd gömbölyödni a hajótest

 

Nagyításhoz katt a képre!
Igyekszem precízen felrakni a palánkokat, mivel nem szeretnék még egy réteget rátenni, talán sikerül is, mivel hamarosan elérem a vízvonalat, amely alatt festve lesz, így ott már jobban lehet javítani, gittelni.

 

Nagyításhoz katt a képre!
Mivel a műhelyem fűtése csak félig megoldott, mínuszos idő estén nem érdemes bemelegíteni, ezért olyan alkatrészeket vettem előre, melyeket a lakásban is lehet csinálni.Nekikezdtem az ágyúkhoz, a kocsi oldalának profiljára martam egy lécet és ezt szeletelve kaptam meg az oldallapokat.

 

Nagyításhoz katt a képre!
A kerekeket szintén szeletelős módszerrel készítettem kis esztergált csövekből, a tengelyekhez körtefából fűrészeltem léceket, majd csiszolva kerekítettem le a végeket. Láthatóak a feldarabolt oldallapok is.

 

Nagyításhoz katt a képre!
Az ágyúcsöveket egy esztergályos kollégám "gömbölyítette", mivel 8+4 ágyúról van szó, nem akartam ennyiért öntögetni. Szépen megcsinálta, de mielőtt valaki bejelentkezne, elárulom, hogy a végére elég nyűgös volt.

 

Nagyításhoz katt a képre!
Íme a prototípus, egy 24 lb-s ágyú.

 

Nagyításhoz katt a képre!
Mivel hideg van, elkészült a többi kocsi is, már csak az ágyúcsöveket lefogató vasalásokat kell megcsinálnom.

 

Nagyításhoz katt a képre!
Elkezdtem az ajtókat és ablakokat, itt szerelmesedtem bele a körtefába! Fűrészelni is jól lehet (0,5x1 mm-es léceket is vágtam már), de ezeket az íveket szinte pillanatok alatt csiszoltam ki: nem tört, nem hasadt. Végre a Szuperinfó is jó valamire: A kereteket összeállításnál az újságra is leragasztottam, így lett egy kis alapja, az ajtólap léceit is összetartja, azért Szuperinfó, mert ez elég vékony papír.

 

Nagyításhoz katt a képre!
Az ablakok végül több rétegből állnak: alapja az újság, ezután ismét egy vékony papírlap következik sárgára festve (mondjuk, hogy Sir Francis Drake térképet tanulmányoz gyertyafénynél!), majd egy átlátszó műanyag lap (üveget imitálva), a rácsozat pedig műanyag szunyogháló, egy kicsit rombuszosra húzva metál szürkével lefestve.

 

Nagyításhoz katt a képre!
Az ajtók és ágyúk vasalatát, egy borosüveg zárófóliájából készítettem, mely 0,15mm vastag alumínium, ezt nagyon könnyű volt darabolni, hajlítgatni, például a sarokvas 0,5-ös rézdrótra van tekerve, így ha külön csináltam volna meg az ajtólapot, akár nyílna is. A szegecseket (vagy csavarokat?) egy legömbölyített hegyű biztosítótűvel domborítottam az alumíniumba hátulról, majd elölről egy kicsit kiegyengettem, festettem, felragasztottam a helyére. Itt említem meg, hogy ez a fotózás nem megy túl jól, előszeretettel készítek homályos képeket, itt meg kék a matt fekete vasalás!

 

Nagyításhoz katt a képre!
A nyílászárók készen.

 

Nagyításhoz katt a képre!
Sok fenékszivattyút láttam mostanában a lapon, így nem maradhattam le. Erről csak annyit, hogy természetesen körtefából készült, rusztikus tölgy pácolással.

 

Nagyításhoz katt a képre!
Egy kis egyveleg a méretek érzékeltetésére.

 

Nagyításhoz katt a képre!
Továbbra is a lakásban végezhető munkálatokat folytattam, elkezdtem a díszítőelemek faragását. Körtefát használtam, indigóval felmásoltam a mintát egy vékony lécre, körbevágtam, majd felragasztottam egy falapra Technocol Rapiddal, mivel ilyen kicsi darabokat nehéz lett volna kézben megmunkálni. Olyan ragasztót kellett választanom, ami a faragás közben elég merev, de a munka után sérülésmentesen le tudom választani az "alkotásom". Azért a Technocolt választottam, mert emlékeztem, hogy a vízben elengedi a felületeket, az első esetben azonban rájöttem, hogy valóban könnyedén le tudtam szedni a segédlapról a faragványom, de a vizet felszívta és eldeformálódott (megdobta magát). Szoknom kell még a fát! Ezek után nem áztattam, szikével vágtam le, könnyedén, mivel ez a ragasztó nem lesz túl kemény, inkább gumiszerű marad.

 

Nagyításhoz katt a képre!
Igazából nem is faragtam, mivel csak néhány esetben használtam vésőt, hanem pici marókat használva egy Proxxon fúró-, marógéppel alakítottam a formákat.

 

Nagyításhoz katt a képre!
Itt vannak az apróságok nyersen, néhol egy kicsit egyszerűsítve: pl. Anjou liliom.

 

Nagyításhoz katt a képre!
Ez itt a hátsó rész összerakva. A címerrel megküzdöttem, az állatábrázoláson még van javítani való (napocskafejű oroszlán, kenguruszerű sárkány!!!!!)

 

Nagyításhoz katt a képre!
A festéssel talán javult valamicskét a címer. Messziről jobban néz ki!

 

Nagyításhoz katt a képre!
Időközben még befejeztem a főfedélzet pallózását és beburkoltam a mellvédek belső oldalát.

 

Nagyításhoz katt a képre!
Folytatódott a palánkozás, de az alsó résznél már szögeltem a palánkokat, mivel majd fehérre lesz festve, ki tudom "gittelni" a lyukakat. Mivel kis szöget nem találtam, gombostűből gyártottam, jó volt, csak óvatosan kellett kalapálni, mert ha acél volt, könnyen tört, ha vas, könnyen elhajlott. Műanyagból vágtam kis alátéteket, hogy a szögek ne süllyedjenek bele a fába.

 

Nagyításhoz katt a képre!
Kész lett a palánkozás! Nekem hosszú menetnek tűnt! Már az előző képen is látszik, hogy készítettem egy általános lefogatólapot, 14-es kazánlemez telefúrva M6-os menettel, így bármit le tudok rögzíteni csavarokkal. Jól vizsgázott, mivel a súlya miatt nem mozdult el még a szegelés közben sem és stabilan fogta a hajót.

 

Nagyításhoz katt a képre!
Itt látszódnak a szögek helyei, illetve alul már egy kicsit elnagyoltam a palánkok illesztését tudván, hogy festve lesz.

 

Nagyításhoz katt a képre!
Az utasítás alapján palánkozás után le kell vágni a fedélzet fölé érő bordákat, kicsit tartottam tőle, ezért ezeken a részeken a palánkok éleit is beragasztóztam, hogy ne essen szét, mikor kivágom a bordákat. Először vízszintesen kis fűrésztárcsával sűrűn bevagdostam, majd szikével könnyen le lehetett vágni a palánkról, kis maróval igazítgattam meg a végén.

 

Nagyításhoz katt a képre!
Ilyen lett, most jön majd a belső borítás és a padlózat.

 

Nagyításhoz katt a képre!
Elkészítettem az állványt, mivel ez nem egy cirkalmas hajó lesz, kifejezetten egyszerűre alakítottam.
Nagyításhoz katt a képre!
Állványon, bepalánkozva, még a végén hajómakett lesz!
Nagyításhoz katt a képre!
Időközben több más alkatrésszel is foglalkoztam, például a szellőzőrácsokkal.A képen balról jobbra követhető az elkészülés folyamata, ez teljesen egyezik a szakkönyvekben leírtakkal.
Nagyításhoz katt a képre!
Az erkély is kész lett.
Nagyításhoz katt a képre!
Ebben semmi különleges nem volt, össze kellett ragasztani a sok kis deszkát, lécet.Ez már be van pácolva, tehát a hajótest is ilyen színű lesz.
Nagyításhoz katt a képre!
Izgatott, hogy fog kinézni, ezért ideiglenesen felraktam a faragásokat. Ez lesz hátul,
Nagyításhoz katt a képre!

és ez oldalt.

Nagyításhoz katt a képre!
Felszegeltem, illetve ragasztottam a dörzsfákat a hajó oldalára, száradás után kihúztam a szegeket, és faszegeket (fogpiszkáló) ütöttem a megmaradt lyukakba. Amatőrködtem egy keveset, ugyanis felrakás előtt a léceket szépen bepácoltam diópáccal, hogy sötétebbek legyenek, mint a hajótest. Az orrnál nagyon meg kellett hajlítani a dörzsfákat, ezért beáztattam vízbe. A képen keresztbe raktam egy szép sötét lécet, ilyen lett volna terv szerint, a hajón pedig látni, hogy úgy kiázott a pác, hogy még a testnél is világosabb. Egy kis plusz munka lett a dologból: maszkolás és ismét többszöri pácolás. A képen látni még, hogy a díszítőfestés sávját is kimaszkoltam.
Nagyításhoz katt a képre!
Ilyen lett a festés, egyszerűsítettem az előírt díszítésen, túl soknak találtam mind esztétikailag, mind munkailag. Ideiglenesen feltettem az erkélyt, ajtót, ablakot, hogy lássam, hogy fog kinézni a hátsó rész.
Nagyításhoz katt a képre!
Az orr rácsozata.
Nagyításhoz katt a képre!

Az orr falai maszkolás és festés közben. Itt kell megemlítenem, hogy a Tamiya maszkolószalag remekül bevált a fánál is. Felrakáskor bele kell nyomkodni a fa erezetébe, hogy ne tudjon aláfolyni a festék!

Nagyításhoz katt a képre!

A vízvonal alatti részt szórópisztollyal festettem, így előtte maszkolószalaggal pontosan meghatároztam a festés vonalát, majd szigetelőszalaggal és újságpapírral becsomagoltam a nem festendő részt.

Nagyításhoz katt a képre!

Így szépen lefújtam fehérre. Látható két csavar a gerincen, ide két M3-as menetet fúrtam, ezzel lesz rögzítve a hajó a talpához, illetve a későbbiekben még másra is használom ezeket a furatokat.

Nagyításhoz katt a képre!
Időközben elkészítettem néhány apró alkatrészt: bakokat, korlátokat, szellőzőrácsokat.
Nagyításhoz katt a képre!
A hajó elkezdése óta úgy gondoltam, hogy egy fajta alkatrész lesz, amit biztosan meg kell vennem: a kötélfogószegeket. De megakadt a szemem ezen az esztergált fogpiszkálón, és az jutott eszembe, hogy ez nekem van előnagyolva: le kell vágni a két végéből, a fejrészen meg kell igazítani a rádiuszt, a másik végét pedig ki kell hegyezni. Ez a fogpiszkáló kb. 2,5 mm átmérőjű, így pont húzósan belement a Proxxon 2,35-ös patronjába, tűreszelővel és csiszolópapírral könnyedén ki lehetett alakítani a végső formát. Az ötvenegynéhány darabot két délután megcsináltam.
Nagyításhoz katt a képre!
A fedélzet egy része "berendezve".
Nagyításhoz katt a képre!
A kisebb alkatrészek lakkozása, látszódnak a kis kötéltartó szemek is, melyeket rézdrótból hajlítgattam.
Nagyításhoz katt a képre!
A hajótest, lakkozásra előkészítve. Itt alkalmaztam az M3-as furatokat: egy kis tartólapot készítettem rétegelt lemezből, amelyre felcsavaroztam a hajót, a forgatható satuba befogva teljesen körbe tudom lakkozni, kivéve két kicsi foltot a gerinc alján, de ez utólag könnyen és láthatatlanul pótolható. Így nem kell több részletben lakkozni (festeni).
Nagyításhoz katt a képre!
Megjött a segítségem: Renáta
A Proxxon gépemnek már régebben készítettem egy kis felfogatólapot, melyet már többször jól tudtam használni. Nem egy exkluzív kivitelű, de a célnak tökéletesen megfelel, például most a macskafejek végső kialakítására.
Rudakat esztergáltam, felszeleteltem, majd egy sablonban kifúrtam a macskafejeket, ugyanezzel az osztással belefúrtam egy hengeres szárba, mely befogható a kisgépbe, és kis csapocskákat ragasztottam bele. Ezekre felhúzva tűreszelővel és csiszolópapírral alakítottam ki a körbefutó nútot és gömbölyítettem le a szemecskéket.
A jól bevált fogpiszkálós módszerrel pácoltam az alkatrészeket.
Készítettem egy kis hajlító készüléket, hogy egyformák legyenek a vasalatok, látható, hogy rézdrótból készült, a szemeket beletéve ónnal forrasztottam össze, majd reszeltem, csiszoltam, festettem.
Lefestve az összes "vas". Jobb oldalon a kormánylapát pántjai rézlemezből, alul az ágyúnyílás ablaktábláinak zsanérjai alulemezből (a már említett borosüveg zárófólia) készültek.
A kormánylapát felszerelve.
Kész a fedélzet, minden felkerült a helyére.
Az árbócok a kosarakkal, melyekkel volt egy kis kalandom: a sok kis alkatrészből összeragasztottam, majd vizes páccal lekentem. Különösen a kerek korlátrész teljesen megdobta magát és szétesett az egész. Újra bepácoltam és két lap közé szorítva száradt meg, így megtartotta a formáját és lehetett újra összeragasztani.
Szobrász biztos nem leszek, de azért próbálkoztam. Ha valakinek nem világos, ez szarvastehénfej!
Felragasztottam a díszítéseket, valamint felkerültek a macskafejek.
Gyakorlatilag ezzel kész a hajótest, következik a kötélverés, a csigák készítése, a kötélzet felépítése, vitorlák varrása. Az elmaradt mentőcsónakot és horgonyokat azt hiszem, a végére hagyom.
Elkezdtem a kötélcsigák készítését a már jól ismert darabolós módszerrel: a lécek négy oldalába kb. 0,5 mm-es nútot martam, majd a körfűrésszel méretre vágtam.
A Proxxonhoz csináltam csiszolótárcsákat, a megesztergált alapra kétoldalas ragasztószalagot tettem és erre ragasztottam fel a bőrkivágóval kibarabolt csiszolópapírt, így könnyen cserélhető a papír.
Egy egyszerű csiszolószerkezetet készítettem, hogy a csigák lekerekítései egyformák legyenek. A kis esztergált fejekbe nútok lettek marva ( minden mérethez 3-3 féle kell ), ezekbe belehelyeztem a csigákat és elforgattam a csiszolótárcsa előtt. Szépen működött, egy szépséghibája volt: minden csigának hat oldalát kellett megcsiszolni. A vége felé már eléggé untam!
Ezek a legkisebb kötélcsigák körbecsiszolgatva. Ki hinné, hogy ez 167 db!!!
Csak nem tetszettek igazán a géppel lekerekített csigák, így kézben még körbegömbölyítettem mindet. Ezt azért is csináltam, mivel élesek maradtak a sarkok, és azt tapasztaltam, hogy pácoláskor szeret szőrösödni az éleken. Itt kell megjegyeznem, ennyi munka után, úgy látom soha nem fogok felnőni ahhoz, hogy szerelt csigákat készítsek, esetleg nyugdíjas koromban!

Megkezdtem a kötélzet felszerelését. Mivel ez már csak kötél és cérna hulladékokkal jár, beköltöztem a szobába, így most már perfekt vagyok Balázs és Mónika showból, igaz csak rádiójáték szinten.

Az oldalkötélre a macskafejeket egy drótból meghajlított távtartó segítségével kötöttem fel, így mind egyforma távolságra került az alsó sortól.
Így néznek ki a megfeszítés előtt.
A hágószálak felkötéséhez egy szamárvezetőt használtam. Félelmeimmel ellentétben egész jól lehetett haladni a csomózással.
Így néz ki megfeszítve, hágószálakkal. Egy kis problémám volt, azt hiszem nem vertem elég szorosra a köteleket, így nagy volt a nyúlása, és most sem olyan feszes, mint ahogy szerettem volna.
És akkor jöttek a gondok: Az oldalkötél természetesen az ágyúnyílás közepére esett elöl, mindkét oldalon. Így újra kellett ragasztanom az ágyúkat szép ferdén, legalább arra is tudnak lőni!
Simán beleakadtam az egyik ágyúba, látható, hogy a rögzítőkötél jól szerepelt, megfogta az ágyúcsövet.
Az árbóckosár és a felső oldalkötelek
Az állókötélzet teljesen kész. Következnek a vitorlák ( egy-két mosogatásért biztos segít a feleségem!), mivel a futókötélzetet csak akkor tudom csinálni, ha a vitorlákat felkötözöm a vitorlarudakra.

Nagy nehezen elkezdtem a vitorlák készítését, ugyanis ha egy új, teljesen idegen dologgal találkozom, akkor azt „jól meg szoktam gondolni”. A varrás is ide tartozik, nem gondoltam volna, hogy egyszer varrógép elé ülök! Kezdésként két napig a varrógépet próbálgattam: a gombok, kallantyúk mit változtatnak, milyen szoros féket érdemes használni, hogy kell befűzni az alsó és felső szálat, tudok-e egyáltalán egyenesen haladni…,stb.

Beszereztem a vitorlaanyagot, hogy milyet, ne kérdezzétek! Bementem a „rőfösboltba” és kértem a legvékonyabb, fehér vászonszerű anyagot, lényeg, hogy ne selyem vagy tiszta műszál legyen. Végül persze megint kiderült, hogy mire kell ( már megnézegettek egyszer, mikor tolómérővel mentem cérnát venni!), de azért segítettek és a készletből sikerült kiválasztani ezt a szerintem egész jó és kezelhető anyagot. Amint látható a vásznat kifeszítettem és pontosan felrajzoltam a körvonalat, a hajtásokat és a varrási vonalakat is.

A dolog szépsége az volt, hogy a Mamoli vitorlák nélküli makettet készített, így nem volt vitorlarajz hozzá, ezért innen-onnan összeszedegettem rajzokat, méricskéltem, tervezgettem…

Kiszabtam a vitorlákat, megcsináltam a függőleges összevarrások imitálását, ezeket elég gyorsan és egyenesen lehetett varrni. Ezután a vitorla szegéséhez visszahajtottam az anyagot és levasaltam.

A szegést eléggé a szélén kellett varrni, így a varrógép tappancsa és továbbítója hajlamos volt félrenyomni az anyagot, pedig ezen a részen látszik meg legjobban, ha nem párhuzamos a vitorla széle és a szegővarrás. Ezért készítettem egy kis segédeszközt: egy fa lécre ( ami egyenes!) csiszolópapírt ragasztottam, ez jól tapad a vitorlaanyaghoz (mint a tépőzár).

Ráfodítva az anyagra és nekinyomva a tappancshoz leszorítóként és vezetőként is funkcionált, így óvatosan tolva egyenes és párhuzamos lett a varrás. Általában a vége fele szeretett volna kicsavarodni az anyag, de egy kis ellentartással irányba lehetett tartani.

Egy oldal be van szegve.

Megvarrva az összes vitorla, egy időre elég volt a gépi varrásból! Nem vállalok öltönyt, kosztümöt!

A vitorla szegéséhez hozzátartozik a kötél felvarrása, ezt már kézzel öltögettem a TV előtt, mint öreganyám a hímzést. Tulajdonképpen ez elég jól haladt, a rengeteg öltés ellenére is.

Azt hiszem a füleket egy kicsit nagyra hagytam, legközelebb erre figyelnem kell, mert felszerelésnél idétlenül néznek ki.

Elmaradtam a dokumentálásban, itt már tulajdonképpen szerelésre kész a vitorla.Amikről nincs fotó: Csináltam egy kis lyukasztót (mint a bőrlyukasztó) 1 mm-es furattal, ezzel ütöttem ki a toldatvitorla és a vitorlarúd felkötéséhez szükséges lyukakat. Felkötöztem a toldatvitorlákat, majd így együtt kis időre teába áztattam, hogy ne fehérek maradjanak. Ezután felcsomóztam a vitorlákat a rudakra, majd az előre megkötözgetett csigákat is felszereltem.

A csigákat a hajóra is a megfelelő helyekre felkötöztem, a vitorlák felszerelésénél már csak be kell fűzni a köteleket. Talán az egyik leglátványosabb folyamat lesz, mikor felhúzom a vitorlákat!

A hajó szinte már teljesen kész, de néhány apróság elmaradt. Az egyik a mentőcsónak, melyhez elég nehezen fogtam hozzá. Az interneten találtam elkészítési módokat, de néhány részletnél kétségeim voltak. Mindenesetre egy fenyőléc darabból kialakítottam a csónak formáját (ez is könnyebben ment, mint gondoltam!) és felcsavaroztam egy rétegelt lemezre, bejelöltem a bordák helyeit és kifúrtam akkorára, hogy a borda anyagát „szép húzósan” bele lehessen dugni.

A bordákat elég kis ívekbe kellett hajtani, ezért mindent bevetettem: először beáztattam, majd az egyik oldalon beraktam a lyukba a borda egyik végét, forrasztópákával melegítve ráhajtottam a formára, becsúsztatva a másik oldali furatba, ezek tartják a helyén a bordákat. Az egyik félelmem az volt, hogy a végén a csónakot levágva a formáról szétugrik az egész, ezért a pákával jól megvasaltam, ezért látszik a pörkölődés, de azért vigyáztam, hogy ne égessem el.

A palánkozást a legfelsővel kezdtem, mert ez adta meg a csónak felső ívét. Egyébként végig körtefát használtam, 2x0,5 mm-es deszkákat.
Elkészült a palánkozás, egy-két helyen látni rést, fénycsíkot a lécek között, de remélem az egész hajó elvonja a figyelmet az apró hibákról.

Levágtam a csónakot a mesterdarabról és nagyon megkönnyebbültem, hogy nem nyílt szét, a palánkok (no meg a bordasütés) szépen megtartották a formáját.

Hatalmas lécekből készült a lábrács is, kis távtartókkal ragasztottam össze.

A peremmel elszórakoztam, mire a megfelelő ívekre meghajlítottam.

A kész csónak.

Ha egyszer elkezdek dolgozni…

Előkapartam szerszámkészítői múltamat, mikor elkezdtem a horgonyok készítését. Végre egy kis fém!!! Mint látható, több darabból készült, jó kis reszelési gyakorlat volt, szerencsére a rezet nem túl nehéz megmunkálni.

Az alkatrészeket cinnel forrasztottam össze, a nehézsége csak az volt, hogy néha három-négy kéz kellett volna!

A forrasztás után megigazítgattam reszelővel, megcsiszoltam és festettem. A fa abroncsait a nálam jól bevált boroskupakos alufóliából (lásd 2. rész) készítettem, ennek csak az a baja, hogy nehezen viseli el magán a festéket, főleg az éleken.
Már csak a lámpa maradt. A rajz (ábra) szerint hatszögletű, ezért hatszög réz anyagból lett megesztergálva az alsó és felső része, az összekötő elemeket 0,5-ös rézlemezből vágtam, reszeltem ki. Jó tűreszelő és egy kis türelem kell hozzá, nagy mozdulatokat nem kell végezni!
Az ideiglenesen összerakott lámpa.
A kész lámpa lefestve, és ami nem látszik (bár jobban tudnék fotózni!), be van „üvegezve”.
Készítettem egy kis segédeszközt a kötélkötegek gyártásához: nagyon egyszerűen egy fadarabot kifúrogattam a szögek méretére (egy tizeddel nagyobbra, hogy kézzel ki lehessen húzni), betoltam a szögeket, rátekertem a kötelet, és matt lakkal bekentem. Száradás után a szögeket kihúzva, a kötél megtartja a formáját és elég jól egyben marad.
A tervrajz vitorla nélküli makettet ábrázol, így a vitorlakötelek lekötési helyeit ügyesen el is hagyták, így Petrofszky Zoltán javaslatára (siófoki találkozón) beépítettem plusz kötélfogószegeket és bakokat.
A mentőcsónak is bekerült a helyére, illetve láthatóak a kötélkötegek és a szintén ráadásként készített és beépített kötélfogó szarvak.
Így aztán tele lett a fedélzet!
Hosszasan próbálkoztam a zászlók készítésével, be kell vallanom, az egész hajóépítésben ez fogott ki rajtam. Használtam textilfilcet, ilyen-olyan festéket, selymet, vásznat… Futott, nem volt egyenes, nem tetszett a színe… Feladtam!

Megcsináltam papírból, messziről nem olyan rossz, de ha egyszer találok megoldást, ki fogom cserélni.

Amiről nem írtam, az a futókötélzet készítése, de nem is tudok mit mondani róla, mivel logikus és szépen el kell vezetgetni a köteleket. Csak annyit, hogy először pillanatragasztóval rögzítettem a csomókat, ha egy kicsit több került rá, kifehéredett és egy gümő keletkezett, így átálltam a higított matt lakkra, ezt beszívja a kötél és megkeményedik anélkül, hogy látszódna.
Egy közeli az árbóckosárról.
Van egy fényképész ismerősöm, úgy gondoltam, megérdemli a hajóm, hogy normális minőségben meg legyen örökítve. Így aztán elvittem a „gyereket”! Íme néhány fotó a teljesen elkészült Golden Hind-ról.
 
 
 
 
 
Bekerült a vitrinbe. KÉSZ!!!

Meg kell említenem, hogy valószínűleg soha nem kezdtem volna bele egy fa hajó készítésébe, ha nem találkozom ezzel a honlappal: rajzot, tanácsot, bátorítást kaptam, technikákat lestem el és találkoztam egy remek kis társasággal. Köszönet az egész legénységnek, különösen az admiralitásnak és Maszatomynak. (Köszönjük - a szerk.)

U.I.: Elkezdtem a következő hajóm építését: Mordaunt (1681)
   
Idézés a honlapján
Kedvenc
Nyomtatás
Küldés levélben

Utolsó frissítés : 2007. szeptember 06. Csütörtök 12:35


Olvasók hozzászólása  Hozzászólás RSS küldése
 

Átlagos értékelés

   (2 szavazat)

 

Megjelenítve 10 a(z) 67 hozzászólásból

Hozzászólás nyelve: Magyar (67), English (0)

Írta: DBandi () 2012. augusztus 22. Szerda 16:45

Írta: DBandi 2012. augusztus 22. Szerda 16:45

Nagyon szép, nagyon precíz munka! Gratulálok hozzá.! El vagyok ájulva az ötletességedtől és az ügyességedtől a "rászerszámozással" kapcsolatban.

 

» Válasz erre a hozzászólásra...

Írta: hajómester () 2009. november 04. Szerda 20:32

Írta: hajómester 2009. november 04. Szerda 20:32

A macskafejek átmérője általában megegyezik az árboc átmérőjének a felével (vagy valamivel kisebb) abban a magasságban, ahol a macskafej elhelyezkedik. Tehát minden árbocon más. Más a törzs és más a derék, más a sudárszáron. A többi mérete pedig az átmérőből következik. Erről táblázatot is találsz, ha böngészel a könyvek között.

 

» Válasz erre a hozzászólásra...

Írta: Johnie () 2009. november 03. Kedd 15:49

Írta: Johnie 2009. november 03. Kedd 15:49

Szia Wercome! A macskafejek után érdeklődnék, milyen fa rudat használtál, hányas fúróval készítetted rajtuk a 3 furatot? Nekiláttam egy saját építésű hajónak és 60 db. macskafejet kellene elkészítenem 3.5-max 4mm átmérővel. Üdv Johnie

 

» Válasz erre a hozzászólásra...

» Az összes 2 válasz megjelenítése

Írta: zsiri () 2009. június 01. Hétfő 18:15

Írta: zsiri 2009. június 01. Hétfő 18:15

nagyon tetszik a modell. elhatároztam hogy én is megépitem.nagy segitség a képekkel ellátott magyarázatok.GRATULÁLOK.első fa hajód gyönyörű lett .várom a következő modelled.ELNÉZÉST A HELYESIRÁSI HIBÁKÉRT. én a fa megmunkálásában vagyok otthon ,nem a billentyüzet kezelésében.csá.

 

» Válasz erre a hozzászólásra...

Írta: Johnie () 2009. február 22. Vasárnap 12:19

Írta: Johnie 2009. február 22. Vasárnap 12:19

Nagyon szép a hajó, irigylem a kézügyességed, a türelmed és a kitartásod. Az a kis csónak eszméletlenül tetszik! Alig várom ,hogy még egy összeépített makettet lássak tőled. Csak így tovább!

 

» Válasz erre a hozzászólásra...

Írta: HiHi () 2007. március 12. Hétfő 07:22

Írta: HiHi 2007. március 12. Hétfő 07:22

Egyébként én hallottam olyanról is, hogy a művész ellátó boltokban is lehet kapni olyan speciális papírt, hogy akár egy ceruzarajzra rátéve és átvasalva, majd az átvasalt másoló fóliát, papírt egy másik anyagra téve, és szintén vasalva átvihető.

 

» Válasz erre a hozzászólásra...

Írta: HiHi () 2007. március 12. Hétfő 07:15

Írta: HiHi 2007. március 12. Hétfő 07:15

Sziasztok!A vasalható fóliával kapcsolatban, csak annyit fűznék a dologhoz, hogy célszerű olyan márkát vásárolni fóliából, amilyen nyomtatóval nyomtatni fogod. Mert a nyomtatófestékek között kisebb nagyobb különbségek vannak, hasonlóan a cégek által gyártott papírok, fóliák között is. Tehát aki nagyon profi munkát akar készíteni, az vegyen például HP nyomtatóhoz HP fóliát.

 

» Válasz erre a hozzászólásra...

Írta: wercome () 2007. március 12. Hétfő 06:41

Írta: wercome 2007. március 12. Hétfő 06:41

Köszi a tippet, jól hangzik, amint lehet kipróbálom és ha sikerül, lecserélem a papírzászlót.

 

» Válasz erre a hozzászólásra...

Írta: Gateway () 2007. március 11. Vasárnap 13:46

Írta: Gateway 2007. március 11. Vasárnap 13:46

Kedves Hajósmester!Akkor egy kicsit hosszabban a témáról:A speciális fóliát T-Shirt fóliának hívják és több cég is késziti. Jómagam az Avery cég fóliáját használom. Ez kapható folyamatosan a Media Markt-ban. Létezik fehér, illetve sötét szinű alapra vasalható változat. A kivánt ábrát tintasugaras nyomtatóval a fóliára nyomtatjuk és száradás után 180 fokos vasalóval a textíliára vasaljuk. Kihülés után a papirfóliát óvatosan lehúzzuk. Zászlónál természetesen a másik felére is vasalunk. A másik oldal vasalásánál legyünk óvatosak, mert könnyen túlmelegíthetjük a már elkészült oldalt. Ajánlatos valami régi vékony vászondarabon végezni a műveletet. Sőt legajánlatosabb megkérni a feleségünket, hogy segítsen a vasalásnál. (Én is így tettem :) )Nekik nagyobb a rutinjuk...Az illesztést figyelmesen csináljuk mind a két oldalt. (Nyomtatásnál tükörábra!) majd a kész zászlót vágjuk körbe.A módszer jól alkalmazható olyan régi hajóknál (pl. Santa Maria) ahol a vitorlán is látható ábra.Természetesen ilyenkor előre ollózuk körbe a vasalandó mintát.Mivel a festék egy kicsit merevíti a textíliát, használjunk vékony hordozóanyagot.Sok szerencsét a művelethez!Üdvözlettel: Gateway

 

» Válasz erre a hozzászólásra...

Írta: hajómester () 2007. március 11. Vasárnap 11:34

Írta: hajómester 2007. március 11. Vasárnap 11:34

Gateway, légy szi irjál erről a zászlótémáról többet, mi a pontos neve, hol kapható, stb? Nekem is a legfőbb problémám, hogy a kész hajóimról hiányoznak a zászlók, nem sikerült olyat készitenem ami elfogadhatóan mutatott volna, és igy inkább nem raktam fel.

 

» Válasz erre a hozzászólásra...

Megjelenítve 10 a(z) 67 hozzászólásból



Hozzászólás
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
Belépés vagy regisztráció szükséges.

További hozzászólások...



mXcomment 1.0.5 © 2007-2017 - visualclinic.fr
License Creative Commons - Some rights reserved