A Golden Star brigg építése

By Gateway, on 2007. May 03. Thursday 18:30

Average user rating :    (0 vote)

Views : 28153    

Favoured : 1

Published in : Articles, Sailing ship models

There are no translations available

Az interneten való böngészés közben akadtam rá különféle hajózással és hajó makettezéssel foglalkozó oldalakra. Nagyon megtetszett a http://hajomakett.hu oldalon található cikkek hangvitele és a sok praktikus tanács, amivel a tagok segítették egymást. Nagyon hasznosak és látványosak a különféle fotósorozatok és leírások, amelyek egy új makett elkészülését mutatják be.

Bevezetés

Mivel jómagam is rendelkezem makettezési múlttal (mely főleg műanyag repülőgép építésből állt ) úgy gondoltam, hogy belevágok és megpróbálok elkészíteni egy fa hajó makettet.A hajózás már nagyon régóta érdekelt, sok ezzel kapcsolatos könyvem van. Páratlan szerencsével sikerült megszereznem a híres Marjai féle hajó makettező könyvet is egy antikváriumból.Természetesen nekem is az ismert „szétesős” változat jutott, amit a gyakori forgatás csak tovább rontott. Majd megpróbálom valahol újraköttetni. A hiányzó szerszámokat megvásároltam, a pincébe fiam segítségével lecipeltem egy régi íróasztalt és kialakítottam a makettező helyemet.

A feltételek készen álltak, most jött a nagy kérdés: melyik legyen az első hajó?A „Kemmodel” honlapján akadtam rá a számomra ideális hajóra a Mantua cég „Golden Star”nevezetű briggjére. Viszonylag egyszerű kivitel, de azért vitorlával is felszerelhető. (Ezt opcionálisan külön lehet megrendelni egy pár euróért.) Méretarány: 1:150, a makett hossza 520 mm. Nem utolsó szempont, hogy az ára 20 ezer forint alatt van, így ha véletlenül kifogna rajtam, nem kibírhatatlan veszteség. Interneten megrendeltem a hajót és vártam. A közbenső időt arra használtam fel, hogy keressek némi segítséget az interneten. (Lassan kitaláljátok, hogy számítástechnikával foglalkozom ). Amit találtam az a Dry Dock Model honlapja volt, amin „Mindmaster” közölt fotókat a saját hajójának összeállításáról. A képeket tanulmányozva eldöntöttem, hogy én egy pár dolgot másképpen valósítok meg.

Nemsokára megérkezett postán a várva várt hajó és a megrendelt katalógus. (Köszönet a Kemmodel két munkatársának Nagy Tibornak és Vörös Lászlónak akik gyorsan beszerezték és eljutatták a megrendelt makettet.) A hajó meg van, indulhat az összeszerelés!

Először a hajó dobozával és a rajta található fotó tanulmányozásával töltöttem az időmet. Vajon az enyém is ilyen jól fog kinézni? Na de lássuk, mi van a dobozban belül!

Napfényre kerültek az alkatrészek! A rétegelt lemezből készített gerinc és bordázat, a palánk anyaga és a műanyag csomagolásban lévő „fittingek”. Már az első látásra feltűnt, hogy ez egy kezdőknek szánt makett egyszerű alkatrészekkel. Ez az egyszerűség jellemezte a fedélzeteket is, amelyek 2mm-es rétegelt lemezből készültek. Na és a fedélzetet borító deszkák? A hajópadló? Hát az, bizony itt nincs! Valami megoldást kell találni, mert ez bizony így eléggé igénytelenül mutat. Megnéztem a Dry Dock Modell-t, de az itt található megoldás is eléggé kiábrándító volt. Itt a fedélzetek „palánkozása” ceruzával és vonalzóval történt.  Valahogy hajópallót kell készíteni! Elővettem a Marjai könyvet és ebből kiszámoltam a fedélzetet borító deszkák méreteit. Volt otthon 0,75 mm vastag bükk furnér (hasított) lemez, amiből elkezdtem sniccerrel egyesével leszabni a „hajópallókat”. Mintegy 200 db kis lapocskát vágtam le és csiszoltam meg, amit egyesével felragasztottam a fedélzetekre. Kezdésnek jó volt…

(Azóta beszéltem egy profi hajóépítő ismerősömmel, aki mosolyogva azt javasolta, hogy legközelebb egy csíkban vágjam le a deszkákat és a hosszát háromszögletű tűreszelővel reszeljem be. A látvány ugyan az, az elkészítés viszont sokkal gyorsabb és nem csúszkálnak el a lapocskák.)Hát majd legközelebb… A rések kitöltésére vizes bázisú folyékony fát használtam, ezt később majd befogja a pác és így a toldásoknál szépen besötétedik.

Elkészültek a fedélzetek! Összeragasztottam a bordákat és a gerincet, majd felraktam a fedélzeteket. Lelkesedésemben felraktam az első palánkot is. Természetesen ez volt az összes közül a legkönnyebb. Kezdetben nagyon tartottam a palánkozástól, az ívek hajlításától. Többféle módszer közül a pákás melegítés vált be a legjobban.
Heteket vett igénybe a palánkok felrakása, de egyszer csak kész lett! A palánkok rögzítésénél bevetettem mindent, amivel csak szorítani lehet. Gumigyűrű, szorítócsipesz illetve jól bevált az un. térképtű. A munka azért is tartott sokáig, mert meg kellett várni a következő palánk felrakásánál az előzőleg felrakott lécnél a ragasztó megkötését. Ragasztót a „Emfibois 885” típust használom, nekem bevált.
A palánkozás legkritikusabb része a hajóorr. Sok időt töltöttem el a meghajlított idomok becsiszolásával. Szerencsére csak kis hézagok keletkeztek, amelyeket az ismert folyékony fával tüntettem el. Ebben létezik különféle színezetű. Megszáradás után jól csiszolható. Ha nincs kéznél ilyen, jól használható a palánk anyagából készített csiszolópor összekeverve ragasztóval.
Egy kép elölről is. Viszonylag szimmetrikusra sikerült a palánkok felrakása.
Mivel a palánksorok felrakása közben maradt kieső idő, ezt az árbocok és a vitorlarudak elkészítésére használtam. Méretre darabolás, kúposítás illetve a vitorlarudaknál pácolás.Sok helyen azt olvastam, hogy a terebeknél hátul védőkorlátot használtak. Mivel ez az eredeti maketten ez hiányzott, így azokat elkészítettem. Csúnyának találtam, hogy a járomfáknál látszik a rétegelt lemez éle, ezért ezeket furnérral beborítottam.
A fent maradó időben a fedélzet felszereléseit készítettem elő. Kormánykerék, lépcsők, csörlő, rakodónyílások. Külön futam volt a horgonyok elkészítése. A fa rész alakra csiszolása, pácolása, bandázsolása és a horgonykarika kötéllel való bebandázsolása. Amivel nagyon nem tudtam kibékülni az a kötélfogó bakok állórésze volt. Már megint a rétegelt lemez a látszó élekkel! Valami más megoldást kell találnom.
Az elkészült fedélzeti elemeket felraktam a helyükre és végre találtam megoldást a kötélfogó bakra is! A kritikus darabok helyet almafából készítettem újakat. Jobb lett volna körte (nem csak az íze miatt ) de azt sajnos nem tudtam szerezni. Szerencsére az alma is jól faragható, csiszolható a sűrű, tömör szálszerkezete miatt. A kész kötélfogó bakokat végül lepácoltam és a fedélzetre ragasztottam. A horgonycsörlőnél a racsni szerkezet fogait pici lécekből kialakítottam.
Volt otthon még régről nagyon vékony angol forrasztó ónom. Ebből vágtam egy darabot és ellapítottam, majd ebből készítetem el az ajtók vasalását. A szegek helyét tűheggyel imitáltam.Ha most kezdeném elölről a hajót valószínű a lépcsőket is kicserélném valami másra. Sajnos az ilyen helyeken jönnek ki az egyszerű makett hátrányai.
Viszont viszonylag jól sikerültek a kötélfogók (legalább is az eredetihez képest).Elkészültek a horgonydaruk is.

Még egy közeli kép az ajtókról és a lépcsőkről.

A tatnál felszereltem a korlátokat és a zászlótartó rudazatot. A korlát oszlopok át lettek fúrva szögelés előtt különben elrepednének. Felkerültek a dörzsfák is és látszik a kormány rudazata is.

A hajóorr része egy más állásból az általam készített kötélfogó bakkal.

Sokat töprengtem azon, hogy maradjon natúr fa színű a hajó, vagy használjak valami színezést? A szakirodalomban azt írják, hogy a korabeli hajókat kátrányos illetve gyantás kencével tették vízhatlanná. A hajók vízvonal alatti részét pedig egy speciális anyaggal védték a fúrókagylók ellen, ami a benne lévő ólom miatt fehér színű volt.Nos ezért úgy döntöttem, hogy az alsó részt fehérre festem, felül pedig pácolom a hajótestet. Igyekeztem a fedélzetnél világosabb pácot használni, mert az állandó súrolástól ez világosabb volt, mint a hajó többi része. A festést a fehér résznél a szebb felület miatt fújással oldottam meg. A kátrányos, gyantás felület utánzására viszont enyhén viaszos anyaggal kentem át a hajótestet. A kapott felület nem volt matt, mint a pácolás után, de nem is volt csillogó, mint a lakkozásnál.
Ezt a viaszoló felületkezelést természetesen az egész testen alkalmaztam kivéve az árbocokat és a padlózat deszkáját.
A hajóhoz ágyukat nem adtak, ezért az ágyúsor ablakai bezárva kerültek fel a hajótestre. Az élethűséget igyekeztem az ablakokra szerelt nyitó kötelekkel, illetve az ajtóknál alkalmazott vékony forrasztó ónból készített „vasalással” hangsúlyozni.
A pácolást és a viaszolást a fedélzeti felépítményeknél is alkalmaztam.
A hajótest elkészítése és az árbocok beépítése után jött a következő dilema, a kötélzet. A gyárilag hozzá adott kétfajta vastagságú nyers kenderszínű megfelelt a mozgó kötélzetnek, de az álló köteleknek valami más megoldást kellett találnom. A kötélverés túlságosan misztikusnak tűnt, így arra az elhatározásra jutottam, hogy ezt olyasvalakitől szerzem be, aki ebben profi. Ellátogattam Susányi Oszkárhoz aki lelkesen segített a megfelelő kötélzet összeállításában és rengeteg gyakorlati tanáccsal látott el. Köszönet a sok tanácsért és segítségért!A megfelelő kötélzet beszerzése után először a csarnak és patrác kötelek kerültek fel, majd felraktam a különféle vastagságú tarcs köteleket is. Itt tartozom egy vallomással. A makett kicsi mérete miatt a hágószálaknál nem tudtam alkalmazni a klasszikus nyolcas formájú felkötést, mert mindig elhúzta az oldalsó merevítő köteleket… A szálakat hagyományos hurokkal raktam fel, majd egy csepp ragasztóval rögzítettem, majd a ragasztó megszáradása után a felesleges részeket csipesszel lecsíptem. Remélem a következő (nagyobb méretű) hajómon már ezt is megfelelően tudom elkészíteni.
A kötelekkel párhuzamosan felkerültek a fedélzetre a lépcsők korlátai is, amiket modellező festékkel feketére festettem.

Furnérból pici szálakat vágtam sniccerrel, ebből készült a terebek merevítő rudazata.
Egy kép az orr rész felől.
Kész az állókötélzet, következhet a vitorlázat!
Az állókötélzet felrakása után előkerültek a vitorlák. Hát ezek bizony a csomagolás és az utazás hatására úgy néztek ki, mintha a kutya szájából húztam volna ki. Szerencsére egy kis keményítő és egy gyors vasalás segített a helyzeten. Kiválasztottam az orr vitorlát és felkötöttem a vitorlarúdra. A vitorlák felhelyezése viszonylag könnyen ment, csak a rengeteg kötél és csiga felkötése sok időbe került. A kötelek és vitorlák felszerelésével majdnem annyi időt töltöttem el, mint a hajótest elkészítésével.
Az orrvitorla után az előárboc vitorlázata és kötélzete következett. Helyére került a kormány-mechanizmus kötele és csigái.

Egy fotó a vitorlák belső oldaláról, itt jól láthatóak a karkötelek és a bevonókötelek.

Helyükre kerültek a kötélvégek és a kötélfogó szegek. Egy kis segédeszközzel elkészítettem a kötélcsomókat is és helyükre illesztettem. A folyamat az előárboc után a főárbocnál megismétlődött, majd felkerült a hátsó csonkavitorla is.
Lassan elkészült a hajó. Még két meglévő dolog nem nyerte el a tetszésemet, a zászlók és a gyári állvány. A kittben lévő műszálas zászlókat vászon zászlókra cseréltem, amelyekre a mintázatot tintasugaras nyomtatóval készítettem el egy speciális fóliára, amelyet a feleségem a vászondarabokra vasalt. (Neki azért ebben nagyobb a rutinja .)Az állványt gőzölt bükkből készítettem, amihez esztergáltattam két tartó „bábot”. Csiszolás után az állványzatot mahagóni és dió szeszes (gyorsabban szárad!) fapác keverékével kentem át. Száradás után a már említett viaszos felületkezelővel átecseteltem át, majd puha ruhával áttörültem. Így szép selyemfényű felületet kaptam.
Az elkészült állványra helyezett hajó lényegesebben szebben mutat, mint a régi egyszerű állványzaton.
Az elkészült hajó összképén nagyon sokat javított a pluszként beszerzett kötélzet. Ezt a hatást a kitthez kapott kétfajta vastagságú nyers kender színű kötelekkel soha nem értem volna el.
A gyári kötelek éppen megfeleltek a mozgókötélzethez. A hajóhoz végül 11 fajta kötelet használtam fel.

A gyári makett fedélzete kicsit üresnek hatott ezért elgondolkoztam, hogy milyen plusz felszereléssel lehetne kicsit feljavítani. Szinte minden hajó tartozéka volt a fenékvíz pumpa, gondoltam, hogy erről sem hiányozhat! Készítettem hát egy vízpumpát. A „dongákat” vékony furnér lécecskékből csináltam, míg a kifolyócső egy réz golyóstollhegy lett. A dongák összefogására a már említett ellapított forrasztóón szolgált. A rudazat vékony rézdrótból készült, amit feketére festettem. A talp rész vékony rétegelt lemez. Természetesen ez is pácolva, majd viaszolva lett.

Az orr részbe került az elmaradhatatlan jelző harang. Az állvány anyagául itt is almafa szolgált.A harangot fúrógépben alakítottam ki fából, majd makett festékkel aranyszínűre festettem ezzel utánozva a harang réz anyagát. A harang nyelve rézdrótból készült.
Egy pillantás a főárboc terebjére.
A fedélzeti rakodó nyílások záró fedelére vékony rézdrótból készítettem nyitó karikákat.(Az ilyen apró részletek még jobban élethűvé teszik a maketteket.)

Még egy kép a hajóorr részéről. Itt már látni, hogy vastagabbra cseréltem a csörlő kötelét.

A tatfedélzet felépítményeit még egy saját magam által gyártott kompasz szekrénnyel dobtam fel. A tervet ismét a Marjai féle könyvből vettem. A szekrényben középen helyezkedik el az iránytű, míg két oldalsó részben éjjel mécseseket tartottak a skála megvilágítására. Ez a forma a kereskedelmi hajókra volt jellemző, a hadihajókon két iránytűt használtak.A szekrény anyaga a már sokat emlegetett bükk furnér, az iránytű vékony fa korong aranyra festve, utánozva az iránytű réz testét. (A fotón nem igazán érzékelhető, de a műszernek még skálája is van! A skála rajzolatáról fotót az internetről szedtem le, majd lekicsinyítettem. Nyomtatóval speciális öntapadó fémszínű „etikettre” nyomtattam, kivágtam és felragasztottam.)
Az ablakok üvegfelülete világoskék öntapadó fólia, a „rámák” furnércsíkok. A névtáblára a betűk fehér alphasetből készültek.
A kis kézi ágyúk barnítva lettek, majd fém csapokkal és pillanat ragasztóval rögzítettem helyükön.
Hát ilyen lett életem első fa hajó makettje. Utolsó momentumként még a vitrint készítem el, amibe a makett kerül. Ha már ennyi időt szántam rá ne porosodjon védtelenül a polcon.

 

A hajó elkészítése során rengeteg tapasztalatot és ismeretet nyertem. Sokat finomodott a technikám és az elkészítési folyamatok gyorsabbá váltak. Kezdésnek megfelelt ez a viszonylag, egyszerű és olcsó makett, de még egyszer valószínűleg ilyen méretarányú (1:150) hajóhoz nem kezdek hozzá. Túlságosan kicsik a méretek és a részletgazdagság sem megfelelő. A kis méretek miatt sokszor kényszerültem a csipeszek használatára. Amit lehetett igyekeztem kicserélni vagy pótolni (kötélfogó bak, vízpumpa, jelzőharang stb.) de ha még egyszer kezdeném egy pár dolgot még kicserélnék. (pl. lépcsők)A készítés varázsa magával ragadott és már újabb 3 hajó várja a dobozában az elkészülését. A következő már készülő hajó a „Peregrine Galley” ami egy un. „Fast Cruiser”. Jellegben megfelel a korai fregattoknak. Három árbocos, teljes vitorlázatú hajó. Méretaránya 1:60, a kész makett hossza 925 mm. Beszerzési forrásom a már jó bevált „Kemmodel”.Remélem elkészítése során majd kamatoztatom a „Golden Star” készítése során szerzett tapasztalataimat.Végül szeretnék még egyszer köszönetet mondani Susányi Oszkárnak és Lukácsi Lászlónak, akik tanácsaikkal, ötleteikkel sokat segítettek! Köszönöm.

   
Idézés a honlapján
Kedvenc
Nyomtatás
Küldés levélben

Last update : 2007. September 05. Wednesday 22:24


Users' Comments  RSS feed comment
 

Average user rating

   (0 vote)

 
Comment language: Magyar (12), English (0)

Add your comment
Only registered users can comment an article. Please login or register.

No comment posted



mXcomment 1.0.5 © 2007-2020 - visualclinic.fr
License Creative Commons - Some rights reserved