A HMS Speedy építése.

Aller Máté, 2007. november 09. Péntek 21:54

Átlagos értékelés :    (0 szavazat)

Megtekintések száma : 27767    

Kedvenc : Nincs

Rovat : Cikkek, Építés alatt

Ez egy kis egyárbocos cutter 1828-ból.

Mikor eldöntöttem, hogy építeni fogok egy hajómakettet, sokat vajudtam, hogy melyiket építsem. Sok ötletem volt (leginkább nagy hajók lebegtek a szemem előtt –a kezdő az csak ilyen :)), de aztán több tapasztalt kolléga tanácsa alapján egy kisebb hajó mellett döntöttem. Ekkorra már hosszas előkészítési fázist tudtam magam mögött, szerszámokat vásároltam, infókat gyűjtögettem. A hajó egy nagyon jól megépített makettjéről sikerült találni pár (sajnos kis méretű) képet. Ezek is nagyon sokat segítettek.

sm_tervrajz_netre.jpg  A tervrajza megtalálható a tervrajzgyűjteményben, én is onnan szedtem. Azzal kezdtem, hogy az eredetileg 1:48-as rajzot 1:50 es léptékben kinyomtattam. Ez nem lényeges igazából, én így akartam. Első ránézésre nem is tűnt bonyolultnak a hajó, aztán hamarosan kiderült, hogy tartogat meglepetéseket a kicsike! Többek között azt, hogy a dörzsfa alatt klinker palánkozással van palánkozva! Először azt gondoltam, hogy hiba a rajzban, mert ebben a korban már rég nem használtak klinkert, de aztán kiderült némi internetes kutakodás után, hogy ennél a típusnál biztosan megmaradt. A dörzsfa felett viszont már karvel palánkozással kell palánkozni.
sm_kp_161.jpg
Egy rétegű palánkozás mellett döntöttem, így a meglévő 10 bordához terveztem még tízet (vagyis a tízedik az csak a mellvéd szintjében van—majd később világos lesz). A palánkok ugyanis így még jobban felfekszenek majd. A tervrajz különböző nézetei alapján meg lehetett határozni a bordák megfelelő pontjait a bordametszeten és már csak egy jó görbevonalzó kellett a pontok összekötésére. Igyekeztem kis (nagyjából 1mm) ráhagyással dolgozni a tervezett bordáknál, nehogy kisebb legyen a kelleténél, a fölösleget meg le lehet csiszolni 

sm_img_0002.jpg


  sm_img_0004.jpg


sm_img_0007.jpg


sm_img_0009.jpg

 

 

 

Következő lépésként vettem egy jó tekercs milliméterpauszt, és az összes bordát külön kirajzoltam rá, arról pedig egy indigó segítségével az 5 mm-es rétegelt lemezre. Ugyanígy jártam el a gerinclemezzel is. Tudom hogy a milliméterpauszos borda „tükrözés” nem a leg „up to date”-ebb módszer, de úgy gondoltam induljunk az alapokról (legközelebb kipróbálom számítógéppel). 

sm_img_0011.jpg

   
sm_img_0012.jpg

 

sm_img_0013.jpg

 

 

Jöhetett a bordák kivágása, csiszolása. 
sm_img_0014.jpg Aztán meg a gerinclemez. A fedélzeten lesz két rács, ami a hajó belsejébe enged betekintést. Ezek alatt a rácsnál jóval nagyobb üreget alakítok ki, ezért a nagy kivágás a gerinclemezen 
sm_img_0022.jpg
Így festett először összerakva. 
sm_img_0025.jpgsm_img_0027.jpgsm_img_0037.jpgsm_img_0038.jpg   A valódi gerincet, orr-és fartőkét 5mm-esre gyalult, gőzölt bükk lécből vágtam ki, utána csiszoltam, reszeltem a megfelelő formára. 
sm_img_0041.jpg    Így nézett ki ragasztás közben.
sm_img_0044.jpg   És így elkészülve. Ekkor a bordák még nem voltak a helyükre ragasztva.

sm_img_0055.jpgsm_img_0056.jpg  

 

Mielőtt felragasztottam a gerincet, fartőkét és orrtőkét, a gerinclemezt a tatnál és az orrnál a képen látható módon mindkét oldalon 1-1 mm-rel kikönnyítettem. Ez azért kellett, mert az illető helyeken a palánkok szinte lap szerint fognak elhelyezkedni és kellett a hely a palánkok vastagságának. 
 sm_kp_072.jpg A következő melós rész az volt, hogy a bordák közé oldalanként egy-egy , ahol a bordába üreget vágtam, ott kettő-kettő távtartót szabtam a hulladék rétegelt lemezből. Így bordáról bordára haladva ragasztottam össze a bordákat a gerinclemezzel. Erről a fázisról csak ez a kép van, de a későbbi képeken majd még jól láthatóak lesznek a távtartók. Ezzel elkészülvén összecsiszoltam a bordákat egy egységes felületté, szakmai műszóval élve lerézseltem a szélüket. 

sm_kp_081.jpgsm_kp_088.jpg  

 

Az orrnál és a tatnál tömböket építettem be, amiket a megfelelő vízvonalak és hosszanti metszetek alapján vékonyabb darabokból ragasztottam össze. Így fest az orr és a tat „nyersen”. 

sm_kp_080.jpgsm_kp_101.jpgsm_kp_103.jpg  

 

 

Így pedig hosszas reszelés és csiszolgatás után. 
 sm_kp_112.jpg

Nos már semmi sem választott el a palánkozástól. A klinker palánkozással kapcsolatban tapasztalati tanáccsal konzulenseim sem tudtak ellátni (ők egyébként Hajómester és Flamenco voltak, Wercome pedig szerszámok terén segített sokat) mert még ők sem készítettek ilyet.

Marjai Készítsünk hajómodellt c. könyvében van egy fejezet ahol jó tanácsokat ad klinker palánkozásra. Erre most nem térnék ki, de ha valakit behatóbban érdekel a téma bátran keressen meg privát üzenetben Wink. Ahhoz képest csak annyit változtattam (Flamenco tanácsára), hogy a képen látható módon a palánkot keresztmetszetben rombusz alakúra csiszoltam. Egyébként ebben az időben már így (is) csinálták. Így sokkal finomabban néz ki a felület, és valószínűleg jobbak is voltak az áramlási tulajdonságai (mivel így simább).  

sm_kp_130.jpgsm_kp_132.jpgsm_kp_158.jpg  sm_kp_159.jpg

 

 

 

 

A Wercome által publikált, A Golden Hind építése c. cikkben bemutatott palánkleszorítókat készítettem én is. Annyit módosítottam rajtuk, hogy magába a leszorító elembe én nem egy lyukat fúrtam, hanem egy horonyt készítettem (2 lyuk, a közte lévő felesleget szikével és tűreszelővel távolítottam el). Erre azért volt szükség, mert a palánkok átfedését így nagyon pontosan be lehet állítani. 
 sm_kp_105.jpg

A tervrajz szerint a dörzsfa alatt 16 sor palánkot kell elhelyezni. Bejelöltem a dörzsfa alsó szélének szintjét minden bordán, majd a dörzsfa és a gerinc közti távolságot elosztottam 16 részre. Ezt bejelölgettem a bordákon. Így megkaptam minden palánk lefutását. A képen kicsit halványan, de látszanak a jelölések. A palánkok szélessége a főbordán nagyjából 5mm, az orr felé keskenyednek, a tat felé pedig kicsit szélesednek és általában 1-1,5 mm-t fednek át.

Itt látszik egy kis turpiszság is. A képen az orr felőli második bordára (H-jelzésű) kénytelen voltam egy vékony lécet ragasztani lap szerint, mert nagy igyekezetemben túl sokat csiszoltam le belőle még annak idején. Így már jól felfekszenek a palánkok  

 sm_kp_144.jpg A palánkok anyaga gőzölt bükk, 10 mm-es deszkából fűrészeltem ki az 1 mm vastag szeleteket. A palánkok a valóságban 6-8 m hosszúak voltak, én is próbáltam betartani (arányosan persze) ezeket a méreteket. 

sm_kp_136.jpgsm_kp_139.jpg  

 

A palánkokat a hajótest kisebb görbületi sugarú részein (leginkább a tattükrön) a már sokaknak bevált forrasztópákás módszerrel hajlítottam. Előtte kb. 20 percre beáztattam a fát. Néhol kellett élére is hajlítani a palánkokat, ez már korlátozottabb mértékben lehetséges csak, de ha az ember nem feszíti túl az anyagot, akkor szépen meg lehet csinálni. 
 sm_kp_120.jpg A palánkok átfedő részét is beragasztóztam. 
 sm_kp_123.jpg A 9. sor palánknál. 

sm_kp_150.jpgsm_kp_153.jpgsm_kp_164.jpg  

 

 

A jelenlegi állapot (2007. 11. 09.) 
 

msodikrsz_004sm.jpg

 

 

 

 

 

msodikrsz_007sm.jpg

 

A klinkeres részből már csak három sor hiányzott, először ezt kellett befejezni. Ehhez a próba kedvéért készítettem egy kis eszközt, amivel egyformára tudom csiszolni mindegyik palánk élét. A képen látható. Egy 10 mm vastag deszkából vágtam egy dararabot és a szomszédommal (aki asztalos és vannak megfelelő gépei) elvágattam 45 fokban. Igazság szerint kicsit kisebb szögben lenne az igazi, de egyrészt a gép ennél laposabb szögben nem tud vágni, másrészt meg a többi palánknál sem csiszoltam ennél kisebbre. A két fadarabot felcsavaroztam a gépi satum pofáinak helyére és gyakorlatilag készen is volt. Egyébként bevált, nagyban megkönnyítette a munkát. Ha valaki hasonló technikával akar építeni ajánlom figyelmébe a sablon használatát a palánk élek lecsiszolására (ha nem is pont ilyet). A három sor palánk felrakása nem különbözött semmiben az eddigiektől

 msodikrsz_014sm.jpg

 

 

 

 

 msodikrsz_018sm.jpg

 

 

 

Itt látható pár kép a klinkerpalánkozás elkészülése utánról.

 

msodikrsz_012sm.jpg

 

 

 

 

 

msodikrsz_013sm.jpg

 

 

Sorban a következő feladat a tat kidolgozása volt. Oldalnézetből két síkból épül fel, ebből az alsó, a vízszinteshez közelebb álló tényleg sík. Ez még a fedélzet szintje alatt van. A felső, ami tulajdonképpen a mellvéd hátsó fala enyhén domború hátrafelé. Ezt én is így csináltam, láttam pár speedy makettet (valószínűleg kitből építve), melyeken ez is sík és nekem nagyon nem tetszett A tat vázát négy darab „gerenda” alkotja, melyek párban egymásnak tükörképei. Ezeket az oldalnézeti kép alapján szerkesztettem meg. A kettő külső követi a mellvéd ívét felülnézetben, a belső kettő viszont a gerinccel párhuzamos. A valóságban valószínűleg volt még kettő ilyen gerenda és mindegyik a tat felé összetért (mint az enyémen a külsők), de felesleges egy ilyen modellen ezeket követni, ugyanis nem fog látszani és így csak plusz munka jár a tervezésükkel. A gerendák helyét a tatnál épített tömbökbe vájtam szikével és mikromarókkal, majd pontosan beállítva a helyükre ragasztottam őket. Itt láthatók a középső gerendák a ragasztva és látszik a tattükör palánkozása is.

msodikrsz_008sm.jpg

Ezen a képen látszik a két-két darab, amit kiszerkesztettem. A középen alul látható elemre a ragasztásnál voltszükség, az nem került fel a hajóra, csak a száradás közben mintegy sablonként volt ott.

msodikrsz_020sm.jpg

A keresztirányú merevítést a tat alsó síkjára ragasztott 1,5mm vastag falappal oldottam meg. Ezt 0,8 mm es palánkokkal borítottam be. Ide kell majd fúrni a kormánylapát helyét, de azt majd később.

 msodikrsz_022sm.jpg

 

 

 

 

 msodikrsz_023sm.jpg

 

 

 

 

 msodikrsz_052sm.jpg

 

 

 

Miután ezzel megvoltam előkészítettem a dörzsfa felrakását. Erre azért kellett eddig várni, mert a tatra is rátakar oldalról. A dörzsfa 2mm vastag és 6 mm széles csíkokból készült. Méretezésénél a palánkoknál már említett irányelveket alkalmaztam. Vastagsága miatt kevésbé hajlékony, úgyhogy szinte mindegyik darabot hajlítani kellett áztatva pákával. Leginkább a tatnál okozott nehézséget, mert ott szinte meg kell csavarni a hossztengelye körül. Itt látható pár kép az elkészült dörzsfáról. A jobb oldalon látszik hogy véletlenül kitörtem két bordát. Ez azért lehetett, mert közben kikönnyítettem őket belülről  a megfelelő méretre. Egyenlőre még csak nagyoltam, később majd ha a palánkozás kívülről merevíti majd egybecsiszolom őket.

 msodikrsz_021sm.jpg

 

 

 

 

 msodikrsz_024sm.jpg

 

 

 

 

 msodikrsz_031sm.jpg

 

 

 

 

 msodikrsz_032sm.jpg

 

 

 

 

 msodikrsz_040sm.jpg

 

 

 

 

A továbbiakban folytattam a tat palánkozását immáron a domború résszel. Külön figyelmet érdemelt a sík és a domború rész találkozása.

msodikrsz_033sm.jpg

A hátulsó nézetben látszik a dörzsfa vastagsága, ahogy ráborul a tatra. Ilyen vastagságú anyaggal lesz körbe "szegve" a tat. A tattükör és a tat síkja találkozásánál is lesz vízszintesen takaróléc, ezzel mintegy keretbe lesz foglalva a tat palánkozása. Ha kicsit zavaros lenne a következő részben ki fog derülni mire  gondolok itt.

msodikrsz_041sm.jpg

 

 

 

 msodikrsz_043sm.jpg

 

 

 

 

Ezeken a képeken látszik a tat sík és domború része.

 msodikrsz_035sm.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 msodikrsz_038sm.jpg

 

 

 

 

 

 

Itt pedig áttekintő képek láthatók az elkészült klinkerpalánkozásról alulnézetben.

 msodikrsz_027sm.jpg

 

 

 

 

 msodikrsz_028sm.jpg

 

 

 

A mellvéd palánkozása következik, ezt még nem kezdtem el. Előkészítésül annyit csináltam, hogy az orrnál a palánkvégek számára beépítettem az orrtőke mögé egy a mellvéd vastagságának megfelelő toldást, majd ebbe és az orrtőkébe vájtam egy nutot. A képeken mindez látszik remélhetőleg Smile.
 Folyt köv.
01.jpg 05.jpg 06.jpg 07.jpg 08.jpg

A munkát, ahogy az előző rész végén beharangoztam, a mellvéd palánkozásával folytattam. Ide már karvelpalánkozás való. Hát klasszisokkal egyszerűbb dolgom volt, mint a dörzsléc alatt a klinkerrel. Itt is ívesen futnak a palánkok, tehát, ahol kellett ott hajlítottam élére is, megjegyzem nagyon minimálisan.

Ezzel a pár sorral elkészülvén a mellvéd tetejére, a palánkozás fölé még egy csíkot ragasztottam, itt ugyanis egy vastagabb palánk van közvetlenül a korlát alatt és így ez kilóg az alatta lévők szintjéből. A képeken látszik, hogy a tattól az orr irányában ez keskenyedik. Egyébként ennek a sávnak az alsó éle adja az ágyúablakok felső határát.

 

Nos itt tennék egy rövidebb kitérőt a kutterek palánkozásáról. Az anatomy of the Ship sorozat, The naval cutter Alert 1777 c. részében olvastam a következőket. A kutterek a holland yachtoktól eredeztethetőek, s az ottani gyakorlat szerint klinker palánkozást kaptak.

Ennek a palánkozási módnak az volt a nagy előnye, hogy kisebb hajóknál nagymértékben erősítette a szerkezetet. Hátránya viszont, hogy a palánkok között hajlamos a szivárgásra, ráadásul áramlástani tulajdonságai rosszabbak, mint a sima felületnek, tehát lassítja is a hajót. Hogy ezeket a problémákat áthidalják, bevezették a kutterek karvel palánkozását. A dörzsléc fölött mindig karvel palánkozást használtak, ezt fontos hangsúlyozni. Nagyjából azt mondhatjuk, hogy 1800-ig klinker palánkozással épültek a kutterek, 1800-1810-ig mindkét mód használatos volt, majd 1810 után csak a karvel maradt életben. Így tehát az én 1828-as kutterem valószínűleg nem is klinker palánkozással készült, de ha már rajta van, én le nem veszem!

03.jpg

A cikk második részének utolsó képén látható elemet megváltoztattam. Ez az orrtőke belső megerősítése. Látható hogy ott nem jön fel az orrtőke tetejéig, hanem a majdani mellvéd szintjében marad. Látszik, hogy én ezt felhoztam egy vonalba az orrtőke tetejével. A rajzon az előbbi megoldás volt, minden más forrásban, viszont az utóbbit láttam, így hát ezt követtem.

02.jpg 04.jpg

A bordák belső felszínének szintbe csiszolása már annál melósabb volt. Annak idején én úgy terveztem, hogy kivágom ezeket és a helyükre majd az ágyúablakok félfáinak megfelelő helyen beragasztok bük léceket. Aztán végül is inkább nem vágtam ki az összeset, az még ennél is nagyobb munka lett volna, csak azokat, amelyek az ágyúablakok útjában voltak. Így viszont meglehetősen sok anyagot kellett eltávolítanom, mert az elején a fent vázolt okok miatt csak nagyolva vágtam ki a bordák belső felszínét. Tehát szintbecsiszolás, majd az ágyúablakok helyének kijelölése és a félfák beragasztása. A képeken vörös színnel látszanak a félfák, azért festettem le előre őket, hogy később könnyebb legyen, de majd látjuk, hogy másképp alakult ez is. Egy képet majd később még mellékelek a csiszoló alkalmatosságról, amivel a csiszolást végeztem, de ebben a pillanatban épp 400 km-re vagyok tőle és elfelejtettem lefényképezni.

09.jpg 10.jpg 25.jpg 26.jpg

Ezek után kicsit a hajótest két üregén dolgoztam. Ezek csak azért vannak, mert van két rács a fedélzeten és szeretném, ha azon keresztül nagyjából reális mélység látszódna. Csak a fenekük lesz lepalánkozva az oldaluk nem, oda remélhetőleg nem lehet majd a rácson keresztül belátni. A hátsó üreg foglalja magába a főárboc fészkének helyét is. Én ezt egy darab fenyőfával oldottam meg, ebbe egy négyzet alakú mélyedést vájtam, amibe majd az árboc talpának megfelelő kiemelkedése fog kerülni. A további merevítésről és pozícionálásról a fedélzet szintjében kell majd gondoskodni.

12.jpg 13.jpg 14.jpg 11.jpg 17.jpg 18.jpg

Ezek után visszatértem a mellvédhez és folytattam az ágyúablakok kidolgozását. Következtek a párkányok és szemöldökfák és ezzel már ki is alakultak az ablakok. A belső palánkozás is 1 mm-es bük lécekből van, az ablakoknál ráhagytam egy kicsit, hadd lógjanak túl a palánkvégek. Csak miután már be volt palánkozva belülről is a mellvéd, akkor kezdtem el kívülről is kifúrni az ablakokat, először kinagyoltam maróval, majd szikével és reszelővel finoman letisztáztam. A belső palánkozás túllógásait is természetesen ekkor távolítottam el. A reszelőhasználat miatt a piros festés a legtöbb helyen lekopott az ablakkeretekről, ezt majd a mellvéd festésekor javítom ki.

15.jpg 16.jpg

Ezzel még nincs vége a belső palánkozásnak, két dolog hiányzik még. Az egyik a mellvéd és a fedélzet találkozási élénél elhelyezkedő nagyon fontos „sarokelem”, ami tulajdonképpen egy megfelelő profilú léc. Ennek az volt a feladata, hogy a fedélzetről lefolyó vizet ne engedje a mellvédnél a hajótestbe folyni, hanem vezesse el a kifolyókhoz. A másik dolog az efölötti vastagabb palánk, ami a felsőbb lécek szintjéből kiemelkedik. A funkciója hosszanti merevítés volt. Én ezekeket az egyszerűség kedvéért már egy réteg palánkozás elé helyezem fel, de a valóságban ezek mögött már csak a bordák voltak, különbség nem fog látszani. Ezeknek az elemeknek a felhelyezése már a következő rész tartalma lesz, de azért még annyit megcsináltam, hogy a profilozott léceket legyártottam. Citlingeléssel csináltam, magyarul a profilt belekapartam a lécekbe. A képeken látszik a szerkezet, amivel a kaparást végeztem és maga a kész munkadarab is. Szerintem elég jól sikerült, ahhoz képest, hogy elsőre csináltam, bár a profil sem túl bonyolult. Nagyobb hajókon a külső palánkozásban a vízvonal felett a dörzslécekhez hasonlóan vastagabb palánkok szolgálnak hosszanti merevítésre és ezeknek nagyon díszes profilt szoktak adni.

21.jpg 28.jpg

Végül pedig kifúrtam a kormánylapát áthaladására szolgáló lyukat a taton.

19.jpg 20.jpg 22.jpg 23.jpg 24.jpg 27.jpg 29.jpg 30.jpg

A jelenlegi állapot

   
Idézés a honlapján
Kedvenc
Nyomtatás
Küldés levélben

Utolsó frissítés : 2008. november 24. Hétfő 14:31


Olvasók hozzászólása  Hozzászólás RSS küldése
 

Átlagos értékelés

   (0 szavazat)

 

Megjelenítve 10 a(z) 15 hozzászólásból

Hozzászólás nyelve: Magyar (15), English (0)

Írta: dasboat () 2008. december 22. Hétfő 21:20

Írta: dasboat 2008. december 22. Hétfő 21:20

nagyon szépen haladsz gyönyörű lesz már nagyon várom a folytatást! :grin

 

» Válasz erre a hozzászólásra...

Írta: moha () 2008. december 07. Vasárnap 00:39

Írta: moha 2008. december 07. Vasárnap 00:39

Pontos, szép, esztétikus munka. Saját erőből, kutatásból, profik által is használt technikákkal, első nekifutásra. Az oldalon valaha megjelent hajók közül eddig ez tetszik a legjobban. További sok türelmet kívánok az építéséhez!

 

» Válasz erre a hozzászólásra...

Írta: moha () 2007. november 29. Csütörtök 22:28

Írta: moha 2007. november 29. Csütörtök 22:28

Szia! 
 
Én is kezdő vagyok fahajóban, tehát átérzem a problémákat. Éppen ezért mondom, hogy bár elég régóta nézegetem ezt az oldalt, profik munkáját megszégyenítő minőségről árulkodnak a képeid. Nagyon tetszik, precíz, tiszta, logikus munka. S persze meg kell jegyezni, milyen jól jönnek a profik tanácsai!

 

» Válasz erre a hozzászólásra...

Írta: allermat () 2007. november 29. Csütörtök 16:04

Írta: allermat 2007. november 29. Csütörtök 16:04

Szia! 
 
Itt: Itt van a linkje, egyébként a letöltésekben a tervrajzok között található. Megjegyzem, hogy ez egy új tervrajz, én még a régit töltöttem le (akkor még az oldal is más volt) és ez sokkal, de sokkal jobb!! Az enyémen a vonalak sokkal elmosódottabbak.....megyek nyomtatni! ;)

 

» Válasz erre a hozzászólásra...

Írta: Polgár Zsolt () 2007. november 29. Csütörtök 11:17

Írta: Polgár Zsolt 2007. november 29. Csütörtök 11:17

Szia! Gratula a hajóhoz. Figyi hol találtad pontosan a tervrajzait nekem nem sikerült. Köszi

 

» Válasz erre a hozzászólásra...

Írta: Polip () 2007. november 27. Kedd 20:33

Írta: Polip 2007. november 27. Kedd 20:33

Mátéka! Én csak gratulálni tudok ! 
 
És örülni hogy a hajó alakulását személyesen is figyelemmel kísérhetem :)  
 
üdv

 

» Válasz erre a hozzászólásra...

Írta: allermat () 2007. november 26. Hétfő 22:10

Írta: allermat 2007. november 26. Hétfő 22:10

A fórumban (csak a rend kedvéért :p ) kérdeztem a festéssel kapcsolatban. Ha tudtok szolgálni jótanáccsal, csak rajta!

 

» Válasz erre a hozzászólásra...

» Az összes 1 válasz megjelenítése

Írta: hajómester () 2007. november 17. Szombat 16:55

Írta: hajómester 2007. november 17. Szombat 16:55

Maszatomy azt mondja, az ilyen kérdések megbeszélésében menjünk inkább a fórumra, és igaza is van, de erről a tagokat úgy látszik nem lehet leszoktatni, így engem se. Az egy darabban kiszabott palánk máretre szabása nem lehetetlen, de nagyon nehéz, és teljesen fölösleges, mert ilyen eredetben is csak a nagyon kis hajók, illetve a csónakok építésében volt lehetséges. Az étolaj éppen a hosszú száradása miatt nem volt egy elterjedt dolog az asztalos szakmában, nem én találtam ki, hanem ezt olyan mondta akinek szakmája volt. A lenolajat én is ismerem, de annak más a hatása.

 

» Válasz erre a hozzászólásra...

Írta: Flamenco () 2007. november 17. Szombat 00:17

Írta: Flamenco 2007. november 17. Szombat 00:17

Valoban, ahhoz képest, hogy ez az elsö modelled, eddig nagyon jol összehoztad. Elsö nekifutásra klinker palánkozásssal kezdeni -ami sokkal nehezebb, mint a karwel - igencsak bátor dolog volt, de az eredmény igazolja a bátorságot. Bár igazat kell adnom a Csonakosnak, hogy valoban egyszerübb egyszerübb lett volna minden egyes palánkot egy hosszu átfuto darabbol késziteni, s a toldásokat csak bekarcolni, mert igy az egyes palánkokat törésmentesebben lehetett volna kialakitani, de ettöl függetlenül nagyon jol néz ki. 
Hajomester étajával kapcsolatban szeretném megjegyezni, hogy valamikor otthon létezett ( gondolom, hogy ma is ), 
un. lenolaj és lakklenolaj - amit a mübutorasztalosok használnak, s amit én is használtam, sokkal gyorsabban szárad, mint az étolaj,- kb. fél ora, s utánna be lehet matt lakkal vonni , s nem büdös. En csak a német termékeket ismerem, de gondolom, hogy ma Magyarországon is vannak Bauhaus vagy hasonlo üzletek, ahol Holzöl ( Faolaj ), vagy Hartöl ( Keményolaj ) kaphato.

 

» Válasz erre a hozzászólásra...

Írta: csónakos () 2007. november 16. Péntek 22:44

Írta: csónakos 2007. november 16. Péntek 22:44

Máté, de jó látni hogy már az első hajódnál szép, átgondolt munkát mutatsz nekünk. Jó a palánk és a gerinc találkozása. Nem tudom hogy készítetted a palánk rombusz formáját, ha nem párhuzamosan hanem szögbe tolod el a körfűrésztárcsa mellett akkor ilyen formát kapsz. Egy apró megjegyzést szeretnék tenni, nem kell feltétlenül a palánkot megszakítani, elég ha imitálod a toldást. Szerintem sincs a hajómodellezésben misztikus fogások, egy dolog számít milyen lesz a végeredmény! Továbra is érdeklődéssel várom a folytatást! :)

 

» Válasz erre a hozzászólásra...

» Az összes 2 válasz megjelenítése

Megjelenítve 10 a(z) 15 hozzászólásból



Hozzászólás
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
Belépés vagy regisztráció szükséges.

További hozzászólások...



mXcomment 1.0.5 © 2007-2017 - visualclinic.fr
License Creative Commons - Some rights reserved