|
Talán nem tűnik túlzásnak, ha azt mondom, hogy a Graf Spee üldözése és elsüllyesztése (pontosabban önelsüllyesztésre kényszerítése) a második világháború első nagyobb tengeri hadművelete volt. Gondolom közületek sokan látták már filmen vagy olvastak a csatáról (ha máshol nem, akkor itt, Tomi oldalán). A benne résztvevő hajókról pedig sok cég adott ki makettet. Ebből is a legtöbbet a Graf Spee-ről. A következő cikksorozatban a Heller nevű francia cég 1:400-as léptékű Graf Spee makettjének építéséről szeretnék írni.
A makettet 7 éve kaptam ajándékba és elég sokáig csak úgymond rakosgattam ide-oda. Jó párszor átnéztem az alkatrészeket és az összeállítási rajzot. Mivel már korábban is láttam Heller maketteket, így mondhatni nem ért csalódás. Újra és újra meg kellett állapítanom, hogy a cégre ráférne, hogy kissé felfrissítse a gyártósorát. Szerintem alapvetően két baj van a Heller makettekkel: az alkatrészek kidolgozottsága és az illesztések. Sejtettem tehát, hogy "küzdelmes" építés lesz. Végül tavalyelőtt egy unalmas szombat délután elhatároztam, hogy a sok 700-as makett után építek egy "nagyobbat".
 |
Az első lépés a hajótörzs átalakítása volt. A Heller ugyanis nem ad lehetőséget vízvonalmakett építésére. Így fogtam egy szikét és egy ollót és óvatosan levágtam a vízvonal alatti részt. Ezután összeragasztottam a hajótörzs két darabját és beragasztottam a fedélzetet. |
|
|
Ezután az alsó részt erősítettem meg, mégpedig úgy, hogy öntőkeret darabokból merevítőket alakítottam ki: |
|
|
A következő lépés a felépítmény alsó részének, valamint a fő és melléktüzérség összeállítása volt. A főlöveg tornyának összeállításakor már elkezdtem használni a fotómaratást, melyet ehhez a maketthez vettem, mégpedig úgy hogy a csövek közti részre beragasztottam a szellőzőablakokat.
|
 |
Mikor ezekkel elkészültem, összepróbáltam az alkatrészeket: |
 |
A következő lépés a fedélzet és a törzs közötti rések tömítése volt, majd Humbrol 63-al lefestettem a fedélzetet, Humbrol 127-el pedig a felépítményt és a lövegtornyokat: |
 |
Miután ezzel elkészültem, nekiálltam az alap és a "víz" elkészítésének. A dioráma alapja egy falemez, melyet bekereteztettem. Ezután rátettem a hajót és körberajzoltam a törzset: |
 |
A "víz" elkészítéséhez egy E-Z Water nevű hőre lágyuló granulátumot használtam. Nem tudom, hogy itthon lehet e már kapni, én pár éve rendeltem Amerikából egy hobbibolttól. Egy edényben felolvasztottam a granulátumot és körbeöntöttem a megrajzolt vonal mellett. Ezt persze könnyű így leírni, de maga a művelet nem volt egyszerű. Mondanom se kell, hogy a folyékony anyag nem mindig arra folyt, amerre szerettem volna. Ráadásul arra nem számítottam, hogy a fa alap nem fogja bírni a hőt, így sajnos az alap egy kicsit megcsavarodott. Ez talán látszani fog néhány további képen. A végeredmény így nézett ki: |
|
|
Persze ezen még szikével és ollóval alakítani kellett, mert a már említett "befolyások" miatt a hajó nem illeszkedett pontosan a helyére. Végül ilyen lett az alap: |
 |
A következő lépés a makett alaphoz történő rögzítése volt. Először Humbrol 145-el lefestettem a törzset, aztán beragasztottam a felépítményt és a fegyverzetet a helyére, majd sötétkékkel lefestettem az alapot: |
|
|
A rögzítéshez pillanatragasztót használtam szilikonkaucsukkal együtt. A pillanatragasztó ugyanis jól rögzítette a makettet, a szilikonkaucsuk pedig a rögzítés mellett jól tömíttette a réseket és aránylag jó hullámeffektek voltak elérhetők: |
Ez volt tehát az építés első fázisa.
|
|
Az építés második fázisa a felépítmény összeállítása volt. A Graf Spee-nek viszonylag egyszerű felépítménye volt, így maga az összeállítás nem volt különösebb probléma. Azt hiszem a képeken is jól követhető, ahogy a parancsnoki torony és a kémény a helyükre kerültek. |
|
|
Kiegészítőként a Tom's Modelworks maratását használtam fel és mint az előző részben is utaltam rá, már a kezdetektől fogva elkezdtem felhasználni. A beépítés a rendelkezésemre álló háttéranyag alapján történt. Figyeljük meg például a létrát és a főárboc merevítését a kéményen.Problémát jelentett viszont az, hogy az alkatrészek illesztése nem volt a legjobb. Az történt, hogy sikerült ugyan a réseket tömíteni, de maga az illesztés vonala bármiféle csiszolás vagy tömítés ellenére látható maradt. Ez sajnos elég jól látható a parancsnoki torony oldalán és azon a vonalon, ahol a felépítmény oldalai a tetőelemekhez illeszkednek. A festés és ragasztás után ilyen állapotban volt a makett. |
|
|
Ezzel az összeállítás tulajdonképp készen is lett. Következhetett a munka neheze, a részletezés. Ezt a hajó orrától kezdtem el.
|
 |
Az első lépés a hullámtörő és a csörlők (melyeket fekete-fehérre festettem) beragasztása volt. Majd a horgonyláncok következtek és két kis létra, melyek a hullámtörőn való átlépést segítették. |
 |
Egyúttal elkezdtem a korlátok felragasztását is és helyére került az elülső zászlórúd a horgonyokkal együtt. |
 |
A hajó két oldalán, nagyjából az első lövegtoronnyal egyvonalban, voltak találhatók a csónakok kikötésére szolgáló rudak. Az alsók a kitben gyárilag meg voltak adva. Viszont egy kicsit élethűbbé kellett tenni őket. |
 |
Egy darabka húzott szálból megcsináltam a felső rudat és dróttal összekötöttem őket, valamint elkészítettem a kitámasztást is. |
Festés után az orr kész lett.Következhetett tehát a felépítmény.
|
|
Mint az előző részben írtam a Graf Spee felépítménye viszonylag egyszerű volt. Ennek ellenére a részletek elkészítése igen nagy türelmet kívánó feladat volt. Sok korlátot és létrát kellett a helyére illeszteni. Az első képen az alapállapot látható, vagyis ahogy a felépítmény dobozból összeállítva kinéz. |
|
|
Erre kerültek fel a korlátok, létrák, a radar és a lábalókötelek a keresztárbócra. Az építés technikája viszonylag egyszerű volt. Bentről kifelé 'építkeztem'. Vagyis először a létrák, aztán a korlátok végül a kötélzet felrakása történt meg. |
|
|
A kötélzet drótból készült és a háttérinfók alapján igyekeztem a lehető legpontosabban elhelyezni. |
|
|
Végül ilyen lett a kész felépítmény festés előtt - és után |
|
|
Az utolsó lépés a radar felragasztása volt. |
|
|
A negyedik lépés a parancsnoki torony mögötti rész, illetve a kémény részleteinek kialakítása volt. Első lépésként egy kis tömítéssel és két maratásból vett létrával eltüntettem a kéményen az illesztések helyét. Ez valamivel jobban sikerült, mint a parancsnoki torony esetében. |
|
|
Majd következett a csónakok beragasztása. Itt a takaróponyvát egy darabka papírzsebkendővel imitáltam. Ezt a módszert bátran ajánlom mindenkinek, mert a zsebkendőnek van egy olyan tulajdonsága, hogy pillanatragasztóval érintkezve rideggé válik és tökéletesen utánozható vele a ponyva |
|
|
Ezután a korlát és a reflektorok alapjai kerültek fel a kéményen lévő platformra.
A következő lépés a kötélzet kialakítása volt, ezek drót és maratás kombinációjából készültek. Ez a kötélzet az árbócon lévő lábalókötelektől vezetett le a platformból kinyúló rúdra, mely egyvonalban van az árbóccal (erről sajnos nem készült kép).
|
|
|
Végül így nézett ki a kémény és az előtte lévő rész |
|
|
Az ötödik lépés a középső rész további részleteinek, valamint a felépítmény hátsó részének kialakítása volt. Nem kellett mást tennem, mint a háttéranyag alapján felrakni a korlátokat, létrákat és csónakdarukat. A részletezéshez itt felváltva használtam a maratást, rézdrótot és húzott szálat. Figyeljük meg például a daru kötélzetét vagy a csónakdarut. |
|
|
Ezzel a hajó középső része kész is lett. Következhetett a felépítmény hátsó részének kialakítása. Ez tulajdonképp nem állt másból, mint a katapult és a kötélzet beépítéséből, valamint a korlátok felrakásából. |
| Következhettek az utolsó simítások. A következő részben erről fogok írni. |
|
|
A végső lépések a tatrész elkészítéséből, a matricák felragasztásából, a hajó körüli hullámok elkészítéséből és a koszolás-ból álltak. A tatrészre beragasztottam a torpedóvető csöveket, majd felraktam a korlátokat és elkészítettem a feljárókat., végül helyére raktam a tatzászló rúdját. Itt egy apró öntési hibát kihasználva még egy kis tatlámpát is sikerült készítenem. |
|
|
A matricák nem rosszak, de ebben a méretarányban kissé részletesebbek is lehetnének. Összehasonlításképp hadd említsem meg a Tamiya 1:700-as méretarányú Prinz Eugen nehézcirkálóját, ahol a kis lépték ellenére sokkal részletesebben van kidolgozva a matricalap. Nos, itt a képeken látható módon néztek ki. Egyébként a Heller - azt hiszem érthető okokból - nem egészen a pontos német jelzésekkel adta ki a matricákat. Így a zászlót egy másik készletből pótoltam.Egy matrica pedig hiányzott és sajnos nem tudtam mivel helyettesíteni. Ez nem volt más, mint egy felirat, ami a parancsnoki híd első részén volt, a híd ablakai felett. A chilei Coronel nevű hely volt ráírva, zöld alapon arany betűkkel. Az első világháborúban Spee admirális ott aratott győzelmet a brit hajóraj felett. |
|
|
A koszolás-hoz, a Humbrol fekete és téglavörös színeit használtam. Mivel a hajót az utolsó békeévben ábrázoltam, így a megjelenített rozsdafoltok és szennyeződések számát a minimumra korlátoztam. Békeidőben ugyanis a legénység több időt tud fordítani a hajó karbantartására. |
|
|
Az utolsó előtti lépés a hullámok kialakítása volt. Itt a már korábban kékre festett alapot egyszerűen átfestettem fehérrel a makett körül. Sajnos a tatrésznél nem sikerült úgy kialakítanom a hullámokat ahogy szerettem volna. |
 |
Végül helyére került a fedélzeti repülőgép is és ezzel a hajó szolgálatra kész lett. |
 |
Konklúzió: Ha szabad egy tévés kifejezéssel élnem, akkor azt mondanám, hogy ezt a makettet korhatár nélkül ajánlom mindenkinek. Elég egyszerű megépíteni és némi feljavítással igen mutatós darab készíthető belőle. |
Felhasznált háttéranyag:
|
|
|
(0 szavazat)
Most ugyanis 700-720-as projektek jönnek. Egy kitérő lesz esetleg, de azt már nem ecsettel fogom lefesteni.
Írta: Markovics Zoltán () 2008. március 06. Csütörtök 02:34