Erre elegendő bizonyíték volt neki, amikor 1750.-ben utasként a Royal Caroline fedélzetén kelt át a tengeren. A Royal Caroline a végső királyi jacht. Gyors, jól felfegyverzett, magánlakosztályaival és kabinjaival versenyre kelhetett a szárazföldön található legjobb palotákkal. A Royal Caroline tervezése 1749.-ben kezdődött, de nem az első hajó volt ami ezt a nevet viselte, megáldva a gazdagság és kényelem minden csapdájával. A Caroline mindent biztosított a Királyi Család tagjainak, a nagyköveteknek és az állam vezetőinek, ami az utazásaikat olyan kényelmessé tehette amennyire lehetséges. Az első Carolinet 1700.-ban Peregrine Galleynek keresztelték. Viszonylag új stílusú hajó volt, melyet nagy sebesség elérésére építettek. Tervezését azokban az időkben kezdték meg, amikor a hajóépítők elszakadtak a kór tradicionális terveitől és szabadon kísérleteztek. A Peregrint gyorsfutári szolgálatra szánták, embereket szállítva az újvilágba és vissza. A sebessége azonban magára vonta a Királyi Haditengerészet figyelmét, és 1714 körül királyi jacht szolgálatra rendelték, felújították, majd Royal Carolinenak nevezték el. Az első Caroline minden darabkája ugyanolyan fényűzően volt díszítve szobrokkal és domborművekkel, mint az 1749-es második hajóé. Ahogy 1749 közeledett célszerűbb volt az akkor már öregedő Royal Carolinet lecserélni egy új hajóval, mint felújítani naprakész technológiákkal. Az első Caroline tervezése és sebessége akkora hatással volt az Admiralitásra, hogy az új Caroline vonásainak közel azonosnak kellett lennie vele. Egy kicsivel hosszabb törzs, és ívének lágyabb görbülete volt minden, ami megkülönböztette a két hajót, eltekintve a megjelenésbeli korát. Az új Caroline megkapta az első Caroline minden szép szobrát, domborművét, luxus lakosztályát és kabinját. Ezután egy újabb és radikális felújításon ment át az első Caroline, mely során harci szlúp lett, a szolgálatba már mint Peregrine Sloop tért vissza.

1761.-ben szolgálata tragikusan ért véget, amikor teljes személyzetével elsüllyedt a Biscay öbölben. Az új Caroline fejlesztését az Admiralitás azon parancsa határozta meg, mely szerint építeni kell egy új Carolinet az elsőhöz hasonló képességekkel. Azt, hogy tudjuk hogy történt mind ez annak köszönhető, hogy a Caroline építési költségei jól dokumentáltak és többnyire fennmaradtak a mai napig. Két különböző tervrajzot készítettek, más-más hajóépítőnél, és vizsgáltak meg. Amikor Joshua Allin által készítettet a legjobbnak találták, az Admiralitás elrendelte az új Caroline építését a Deptford Hajókészítő műhelyben 1749. augusztus 22.-i dátummal. Az új Royal Carolinet 1750. január 29.-én bocsátották vízre. Ettől kezdve 1806-ig a Caroline példásan szolgálta a Királyi Családot és a Királyi Haditengerészetet. 1761.-ben III. György menyasszonya és a leendő királynője Mecklenburg-Strelitz-i Sophie Charlotte hercegnő tiszteletére átnevezték Charlottenak, később pedig Royal Charlottenak. Szolgálatának évei alatt sok kapitánya emelkedett Admirálisi rangig. Legkevesebb két kapitánya parancsnokolta a Királyi Haditengerészet történelmének leghíresebb első osztályú sorhajóját a Victoryt. 1806-ban a Királyi Család hirtelen a sorsára hagyta, ettől kezdve nem volt kapitánya, aki a zászlósi rangnál tovább vitte volna, majd 1820 -ban a Caroline -t lebontották.

Utolsó frissítés : 2007. augusztus 30. Csütörtök 09:24

Átlagos értékelés

   (0 szavazat)

Megjelenítve 2 a(z) 2 hozzászólásból