A Victory építése közben néha előre dolgozom – olyan részt készítek el, ami csak jóval később lesz beépítve. Rá kellett jönnöm, ahogy haladok a hajó építése közben felfelé, úgy egyre több kötelekkel kapcsolatos feladat adódik. Kötelet fonni tudok, de ezek az angolok némelyik kötelet be is bandázsolták, mégpedig egész hosszában – lásd: első oldalkötelek, stb. Ez makett szinten kb. 80-100 cm-es hosszúság, amit kb. 0,2 mm-es cérnával kell szép szorosan megtekerni…

A feladat a következő: feszítsük meg jól a kötelet, amit bandázsolni fogunk, mert csak így fog szépen rátekeredni a vékony cérna. Ezután már csak meg kell forgatni ahhoz, hogy a cérna tekeredjen. A forgatás módja azonban nagyon nem mindegy!! Nem forgathatom csak az egyik végét, mert akkor rövidülni fog és szétszakítja a berendezést. Nekem az sem vált be, hogy a nem hajtott végére egy csapágyazott szabadonfutó befogást alkalmaztam. Ekkor is előbb sodródik (tehát rövidül) és minden recsegni kezd…
A megoldás: egyszerre hajtjuk mind a két végét, azonos fordulattal – a többi már szinte magától megy (ugyanis elég a cérnát viszonylag lazán a megfelelő pozícióban tartani, az szépen föltekeredik a helyére).

Beszereztem még két motoros fogaskerék áttételt (amit a CNC esztergában is fölhasználtam). Az egyikből kiszereltem a motort. Egy deszka két végére egymással szemben rögzítettem őket, úgy hogy a kimenő tengelyek egy egyenesbe essenek. Az egyik vége csak egy réz drótból forrasztott szemet kapott, a másik ugyanezt – megfejelve egy megduplázott befőttes gumival (ő lesz a feszítő oldal). Már csak a két hajtást kellett valami közös tengellyel összekötni. Erre a célra találtam egy méteres 4 mm átmérőjű alumínium rudat, amivel a hajtások szemben lévő fogaskerekeit kapcsoltam össze. Olyan fogaskerék-párt választottam, ami már nem forog túl nagy fordulatszámon, mert a méteres tengelyt már nem szerettem volna középen csapágyazni. Ebből az összekapcsolásból következik, hogy ennek a két fogaskeréknek a tengelye is egy egyenesbe kell, hogy essen!!  A tengelyekre vonatkozó feltételt elég könnyen lehet teljesíteni..

Tápegység: kis dugasz-táp kb. 15V-al, de kapcsolgatható lefelé, ha esetleg túl gyors lenne. A bekapcsolást követően az alábbi dolgok történtek: az összekötő tengely teszi a dolgát, mindkét oldal jó irányba és teljesen egyformán forog. Max. fordulaton azért a méteres tengely berezgett, ezért kapott középre egy kis támasztást (mégsem csapágyat). A tápegységet kapcsolós elosztóról használom, így lábbal tudom a gépet ki-bekapcsolni és mindkét kezem szabad a cérna tartásához..    A nem egészen egy méteres fonalat kb. 20-25 perc  alatt teljes hosszában be tudom bandázsolni kellő minőségben. Ami még szerintem fontos tapasztalat, hogy fekete fonalra fekete cérnát föltekerni azért nehéz, mert nagyom mereszteni kell a szemünket. A sötétszürke fonal – fekete cérna páros már sokkal jobban látható – ezért a szemnek kevésbé fárasztó..  Még valami: tapasztalatom szerint jobb a bolyhosodó, szőrösödő (puhább) alapanyagból font kötelet bandázsolni – szebb lesz a végeredmény, hengeresebb lesz a kész kötél. Az erősebb, nem szőrösödő fonatot bandázsolva a végeredményen látszanak a fonás hullámai. (tudom, hogy előzőleg ebbe még bele kellene a mélyedésekbe tekerni egy-egy vékony cérnát, hogy kiegyenlítődjenek – de az elég kilátástalan harcnak tűnik a cérna átmérőkkel, mert nekem csak 3 féle méretű cérnám van) Lehet, hogy eleve valami kész zsinórt kellene bandázsolni? Majd utánanézek..

Később meg fogom próbálni a 24V-os táplálást, mert a motor 24V-os – kérdés, hogy a tengely bírja-e. A föltekeredő cérnát nem kell külön feszíteni - elegendő,  ahogy a saját spulnija fékezi. A föltekerés helyéhez képest minimálisan lemaradva kell vezetni, ekkor a menetek szépen egymás mellé kerülnek. Bakizni is lehet, ekkor hajtás STOP, kézzel visszaforgatható a fonal akár 4-5 fordulatot is, és ki lehet javítani, ha esetleg félre ment a cérna..

Mára ennyit a technika újdonságaiból….

Utolsó frissítés : 2010. október 11. Hétfő 21:03

Átlagos értékelés

   (0 szavazat)

Megjelenítve 2 a(z) 2 hozzászólásból