Tengeralattjárók fejlődése 5. rész (szerkezet)

shadowrunner, 2005. február 27. Vasárnap 11:24

Átlagos értékelés :    (0 szavazat)

Megtekintések száma : 25244    

Kedvenc : Nincs

Rovat : Cikkek, Tengeralattjárók


Az 1970-es évek flottafejlasztésében megfigyelhető volt az a törekvés, hogy fokozzák a vadász-tengeralattjárók teljesítményét. Ezt a hajótest kialakításával érték el. A hajók alakja egyre inkább közeledik az ideális delfin alakhoz és tovább fokozódott a beépített nukleáris hajtóművek teljesítménye.

A hajótest kialakításának 4 fő változata van. Az egytestű tengeralattjárók esetében a fő ballaszttartályokat vagy külsőleg, a nyomásálló hajótest elejére és végéree erősítik (Mint pl. az amerikai Los Angeles osztályú tengeralattjáróknál ) , vagy pedig azon belül helyezik el őket. A fő ballaszttartályokat elhelyezhetik a nyomásálló hajótestfelett, kívül, áramvonalas burkolat alatt. ilyen nyeregszerű megoldást alkalmaztak pl. a brit Oberon osztályú dízel-elektrotmos meghajtású tengeralattjáróknál. Alul van a beömlőnyílás, fent pedig a szelepek. A kéttestű tengeralattjáróknál a nyomásálló testet majdnem teljes hosszában körülfogja egy másik. A két test közötti teret a fő ballaszttartályok és a külső üzemanyag-tartályok foglalják el. Néhány tengeralattjáró ( Mint pl. az orosz Tájfun osztályú ) több nyomásálló hajótesttel készült. Ezek a hatalmas hajók két egymással kapcsolatban lévő komplett nyomásálló hajótestből állnak. Mindegyikben van szálláskörlet és meghajtórendszer. Egy harmadik, kisebb méretű nyomásálló hajórészt is kialakítottak. Ezt a részt a torony alatt helyezték el, a két másik között és fölött. Az irányítási és vezetési központ van benne. A több  hajótestnek és a nyeregszerű elhelyezésnek akkor van nagy jelentősége, amikor egy fegyver harci része a külső burkolattal való ütközés során felrobban, ezáltal a nyomásállóhajótestet erő romboló hatás sokkal kisebb lesz.

A tengeralattjárók építéséhez hagyományosan nagy szilárdságú acélokat használnak, de erőteljes kutatások folynak erősebb anyagok hasznosítására. A titán, az aluminium, de még az üveg is szóba került. Az amerikai haditengerészet jelenleg a HY-80 jelzésű acélt használja. A japánok a Yuushio osztályú tengeralattjáróikat az NS-90 jelzésű acélból építették. A "Marell" fantázianevű, nagy szakítószilárdságú francia acél állítólag a merülési mélység 50%-os növelését teszi lehetővé, a legújabb francia és holland tengeralattjáróknál használják. Az orosz tengeralattjárók többségét acélból készítik, de legalább két hajóosztály (alfa, Mike) titánból épül. A titán nehezen hegeszthető, de az oroszoknak -akik hosszú ideje vezető szerepet töltenek be a kohászatban- úgy tűnik, sikerült megoldani a problémát. A titán előnye az is, hogy nem mágnesezhető, így nem észlelhető a levegőben hordozott mágneses anomália detektorokkal és a tengerfenékre telepített indukciós tekercskkel. A titán azonban ridegebb az acélnál, így torpedótalálat esetén a belső lökéshullámok komoly károkat okozhatnak a belőle készült tengeralattjárókban.

Várható, hogy a hajótest kiképzése a hidrodinamika elvei szerint teljesen áramvonalas lesz, és hogy egyre nagyobb számban alkalmaznak víz alatti vezérsíkokat és kormányokat féklapokkal és bevonható manőverező eszközökkel együtt. Komoly kutatómunka folyik, hogy a hagyományos hajócsavart felváltsák a turbinakoszorús lapáttal, amelyből több is dolgozhat a hajótest külső palástja mentén. A következő időszak megoldásra váró feladata még a zavaró határréteg elszívása a hajótest külső felületéről, hogy a víz áramlása zavartalan legyen. Tekintettel arra, hogy a nukleáris reaktortechnika és hajtóműrendszer alig 40 éves múltra tekint vissz, ezen a téren a fejlődésnek óriási lehetőségei vannak még.


   
Idézés a honlapján
Kedvenc
Nyomtatás
Küldés levélben

Utolsó frissítés : 2005. február 27. Vasárnap 11:24


Olvasók hozzászólása  Hozzászólás RSS küldése
 

Átlagos értékelés

   (0 szavazat)

 
Hozzászólás nyelve: Magyar (0), English (0)

Hozzászólás
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
Belépés vagy regisztráció szükséges.

Még nincs hozzászólás



mXcomment 1.0.5 © 2007-2024 - visualclinic.fr
License Creative Commons - Some rights reserved