A HMS Halifax egy szkúner volt, amelyet 1765-ben építettek kereskedelmi szolgálatra Halifaxban, Új-Skóciában , és amelyet a Brit Királyi Haditengerészet 1768-ban vásárolt Észak-Amerika part menti járőrözésére, közvetlenül az amerikai forradalom előtti években . Ez az egyik legjobban dokumentált szkúner Észak-Amerika korai időszakából.

A szkúnert egy halifaxi kereskedőcsoport építette kormányzati támogatással Nova Scotia Packet néven, hogy megbízható csomagküldő szolgáltatást hozzon létre Halifax és Boston között 1765-ben. Az ügyvezető tulajdonos Joseph Grey volt, a halifaxi haditengerészeti udvar biztosának veje, ahol a szkúnert valószínűleg építették. Az 1765 szeptemberének végén vízre bocsátott szkúner első útjára 1765. október 15-én került sor Benjamin Green ifjabb parancsnoksága alatt.  Az időjárás engedte, hogy a schooner nyolcnaponta közlekedett Halifax és Boston között, és kereskedelmi pályafutása során 23 oda-vissza utat tett meg. 1768 júliusában Samuel Hood kommodor bérelte a Nova Scotia Packetet Halifaxban, hogy küldeményeket szállítson az angliai Portsmouthba . Hood azt is javasolta, hogy a szkúnert a Brit Királyi Haditengerészet vásárolja meg. 

A Királyi Haditengerészet 1768. október 12-én vásárolta meg a szkúnert, és átnevezte Halifaxra; kielégítette a part menti járőrhajók iránti igényt a csempészet elleni küzdelem és az új-angliai gyarmati zavargások kezelése érdekében. A portsmouthi hajógyár hajóépítő építészei által gondosan megtervezett vonalvezetés és kivitelezés, valamint a haditengerészeti szolgálatának részletes feljegyzése a szkúnert az észak-amerikai korai szkúnerek sokat tanulmányozott példájává teszi. 

Miután 1768 szeptemberében felmérték, októberben szolgálatba állították, és október és december között Portsmouthban szerelték fel.  Első parancsnoka Samuel Scott hadnagy volt, aki 1769 januárjában visszavitte Észak-Amerikába. 1769-ben a Halifax lefoglalta és vontatta John Hancock Liberty szkúnerét, a későbbi HMS Liberty-t . A Halifax 1770 decemberében visszatért Nagy-Britanniába felújításra, és a következő évben Abraham Crespin hadnagy parancsnoksága alatt állt. Jacob Rogers hadnagy 1773-ban vette át a parancsnokságot, utódja 1774-ben Joseph Nunn hadnagy lett.  1774 decemberében és 1775 januárjában szivárgónak, rossz állapotban lévőnek és szolgálatra alkalmatlannak jelentették. Elrendelték, hogy tavasszal horgonyozzanak a kikötőben, hogy felmérjék a hajó állapotát. 

Miután aktívan szolgált Észak-Amerika partjainál, 1775. február 15-én hajnali 3-kor egy viharos szélben hajótörést szenvedett a maine-i Machias közelében található Foster-szigeten. Azon az éjszakán egy hóviharban a hajó darabokra hullott. Állítólag egy helyi révkalauz szándékosan futatta zátonyra. Nunn, tisztjei és legénysége hadbírósága a révkalauz tudatlanságának tulajdonította a veszteséget; ebből semmi sem lett, mivel a révkalauz eltűnt, miközben Nunn egy helyi hajótulajdonossal, Mr. Beale-lel intézte a legénységnek a Sheep's Islandről Bostonba történő szállítását. 

A roncs szerepet játszott az ugyanebben az évben lezajlott machiasi csatában, amikor Samuel Graves admirális elrendelte az ágyúk kiemelését. Egy későbbi, Észak-Amerikában szolgálatot teljesítő Halifax nevű szkúnert 1775-ben megvásároltak, és kötélzete megegyezett az abban az évben elsüllyesztett Halifaxszal, így elképzelhető, hogy a schoonert kiemelték és ismét szolgálatba állították.  

A schooner méretei:
Teherbírás:    83 tonna
Hossz:    14,3m (46 ft) keel
Szélesség:    5,6m (18 ft 3 inch) beam
Merülés:    2,69m (8ft 10 inch)
Személyzet:    30 fő
Fegyverzet:    6db 3 pdr gun

A makett készítése. A makettet elkészítését 1:48 méretarányban, körtefa, meggyfa, nyír és 5 mm-es rétegeltlemez felhasználásával végeztem. A vitorlák batisztból készültek, az ágyúkat rézrudakból esztergáltam, és vegyi úton feketítve lettek. A kötelek a jó bevált Lánchíd pamut cérnából készültek.
	A hajó elkészítéséhez Harold Hahn tervei nyújtották a legtöbb segítséget.
	Valamint az eredeti történelmi rajzok.
	Részletrajzok a hajó részeiről.
	A gerinc rétegeltlemezből és körtefából.
	A bordák beerősítése a gerincbe.
	Az orr részt tömör nyírfából készítettem el.
	A fedélzet alapja ezúttal 1,5mm-es prespán volt.
	A vakpalánk a jó bevált nyírfából készült.
	A külső palánk anyaga 1mm vastag körtefa.
	A dörzsfák feketére pácolt körtefából vannak készítve.
	A fedélzeti palánkok anyaga viszont nyírfa. A deszka tömítések imitálására fekete temperát használok. A rögzítés 0,7 mm-es facsapokkal történik.

	Felkerültek a terpesztőpárkányok és a horgonydaruk.
	Az orr gallion.
	Elkészültek az oldalsó ablakok, a kormánylapát és a tattükör.
	A fedélzet hátsó részére felkerültek a korlátok, illetve a kézi ágyúk tartóoszlopai.
	Egy felülnézet a fedélzetről.
	Próbaként felhelyeztem az orrszobrot is.
	Egy oldalsó kép a hátsó korlátról.
	A fartükör elkészítéséhez használt rajz.
	A fartükör alapja sablonba hajtott körtefa.
	A külső és belső lécek szintén sablonba lettek hajtva felszerelés előtt.
	A kész fartükör az ablakokkal és a faragványokkal.
	Az oldal ablak rajza.
	Az oldalsó ablakok alapja.

	A fedélzeti rácsok és a rakodónyílás.
	A fedélzeti lejáró elölről.
	A fedélzeti lejáró hátulról a kompasz szekrénnyel.
	A horgonykötél csörlője.
	A fenékvíz szivattyúzására szolgáló pumpák.
	A horgonyok a jelzőbólyákkal.
	Az elkészült orrszobor. Ennek az elkészítése a kis méret miatt eléggé problematikus volt. Külön miniatűr faragóeszközöket kellet készítenem a megmunkálásához.
	Az ágyuk lövegkocsijának alkatrészei és a hozzávaló kötélblokkok.
	A lövegkocsik összeszerelve.
	Egy elkészült ágyú.
	Az ágyú oldalról nézve.
	A 6 db 3 fontos ágyú, felülnézetben.
	Az ágyúk képe oldalnézetben.
	A tatfedélzeten használt 6 db fél fontos kéziágyú.

	Az orrárbóc, az orrsudár és a járomfa.
	Az orrárbóc összeállítva.
	Az előárbóc, az elősudár és a járomfa.
	Az előárbóc összeállítva.
	Az főárbóc, a fősudár és a járomfa.
	Az főárbóc összeállítva.
	Az előárbóc vitorlarudjai.
	A főárbóc vitorlarudjai.
	Az ágyúk felszerelve a fedélzetre.
	Az ágyúk felszerelve a fedélzetre 2.
	Beépítésre került az orrárbóc törzs.
	Beépítésre kerültek az előárbóc és főárbóc törzsek.
	A felszerelt árbócok és az állókötélzet.
	Az oldalkötélzet speciális kötél szarvai.
	A kötélszarvak felszerelve az oldalkötelekre.
	Felkerült az összes oldalkötél kötél szarv.
	Felszerelésre kerültek a kötélfogó bakok is

	Egy felülnézet a hajóról.
	Az orrvitorlák.
	A keresztvitorlák.
	A gaff vitorlák.
	A csónak elkészítéséhez meggyfát használtam.
	Felszerelve a főárbóc gaff vitorlája.
	Főárbóc gaff és csúcsvitorla.
	Előárbóc gaff vitorla.
	Felkerült az orrvitorla.
	Felkerült az előárbóc csúcs, keresztvitorlája is.
	Mivel idefutnak be az orrvitorlák kötelei is, így eléggé nagy a zsúfoltság az előárbócnál.
	A főárbóc ugyan ezen része elölről.
	Majd hátulról.

	A hajóorr az orrszoborral.
	A hajóorr és az előfedélzet.
	Az előfedélzet fentről lett fotózva.
	A hajó oldala a felrögzített horgonnyal.
	Az előfedélzet a hajókonyha kéményével.
	Egy oldalsó kép, amelyen jól megfigyelhetők az ágyúk, a csónak és a horgonycsörlő.
	A csónak a fedélzeten.
	A csónak orra közelről.
	A hajó oldalról, a tatfedélzet felé.
	A hajó oldalról egy másik szögből.
	A fedélzet a csónakkal, hátulról fotózva.
	A fedélzet a csónakkal felülről.
	A vízpumpák és ágyúk.
	A vízpumpák a fedélzeti lejáróval.
	A tatfedélzet a kormányrúddal.
	A hajó far része hátulról fotózva.
	A hajó far.
	Az elkészült hajó hátulról fotózva.
	Az elkészült hajó elölről fotózva.

Last update : 2025. September 03. Wednesday 18:48

Average user rating

   (0 vote)