Hajomakett.hu - Vitorlás, hajó, makett

Főoldal

Algiri sebek építése.

Vissza a cikkhez

Az adott hozzászólás

Írta: szuppai () 2009. február 10. Kedd 00:09

Írta: szuppai 2009. február 10. Kedd 00:09

Nagyon szép munka! Az egyik kedvencem, egy Heller kittből építettem, és gyér francia tudásom (meg a szótár) segítségével sillabizáltam ki a hajó történetét. Egy kis kiigazítás, legyünk szabatosak: chebek (!) és nem sebek. (Másként ejtendő!) Mohának igaza van, az ágyúkat soha nem kötötték fixre, mivel már a XIII-XIV. századtól nyilvánvaló volt az ágyúk "hátrarúgása". A chebek pedig a XVII. századra érte el kiforott, ma ismert alakját. Az algiri chebek néven ismert hajó pedig nem hordozhatott fix ágyúkat. Igazat kell adni 'mohának' abban is, hogy az árboc oldalkötelei egy szívós, a palánkhoz rögzített getendához csatlakoztak. De azt se felejtsük el, hogy egy latin vitorlázatú, ebből következően alacsony árbocú, de hosszú antennájú (vitorlarúd) hajóról van szó, amelynél mások a vitorlázási követelmények, mint kereszt, vagy vegyes vitorlázatú hajók esetében. A vízelvezetést a rendelkezésemre álló rajzok és a Heller kittje alapján u.n. "lábráccsal" oldották meg, mivel a hajó lapos, jó hidrodinamikájú gyors jármű volt, számolni kellett nagy mennyiségű víz felcsapódására. Az sem mellékes, hogy (a rajzból kitűnik) a főfedélzet sajátos kislakítású, van egy felfordított.teknő szerű tömör fedélzet, ami leér a vízvonalig, és afölött egy közel vízszintes lövegfedélzet az említett rácsokkal. Ez a kettős engedte le a fölösleges felcsapósó vizet a hajóról.

Minden esetre amit láttunk nagyon szép munka! A fene se gondolta, hogy a laminált padló erre is jó! Van a pincében egy pár darab, leget, felhasználom. További jó modellezést!

» Válasz erre a hozzászólásra...

» Az összes 1 válasz megjelenítése

1 válasz

[+] Kinyitás

Írta: hajómester () 2009. február 10. Kedd 20:49

Írta: hajómester 2009. február 10. Kedd 20:49

Kedves hozzászóló, köszönöm a méltatást, de reagálnék egyben másban.
A francia nyelvben a ch egy betű, a magyar nyelv ilyent nem ismer, ott egyébként S-nek ejtik. Magyarítva tehát helyesen írtam le.
A Heller kittről, ha már szóba hoztad, tegyél fel légy szíves egy képet a galériába, érdekelne, mert az a gyanúm, hogy nem ugyanarról a hajóról van szó.
A vitorlázat félig már kész, bemutatása a következő cikkben jelenik meg. Akkor vitassuk majd meg.
Ennek a hajónak a vízvonalon mért szélesség hosszúság aránya 1:5 höz, a fregattoké 1:3,5 - 1:4 között volt. Az ágyuknak tehát nem volt elegendő hely, ezért kényszerültek erre a megoldásra, amit gyakorlati mérésekkel is igazolhatok. A fedélzeten leghátul elhelyezkedő ágyú max. 70 cm-t, a fedélzet legszélesebb részén lévő, max. 80-90 cm-t mehetett volna hátra annak veszélye nélkül, hogy a hátsó kereke leessen a padozatról. A két középső még annyit sem, mert akkor a hátulja beleütközik a raktárfedél keretébe.
Az ágyúcső ennyi mozgással legfeljebb az ablak alsó gerendájának vonaláig jönne be, a vízmeder még ettől is beljebb van. Mivel a mellvéd erősen kifelé hajlik ezért az a látszat, hogy megfelelő hozzáférés lenne. De nincs.
A csőtorkolat középpontja 80 cm magasan van a padlózattól, a kezelőknek a töltéshez erősen be kellett volna hajolni az ágyú elé, amit csak úgy tudtak volna megtenni, ha az egyik kezükkel megtámaszkodnak a hajóoldalon, a másik kezükkel meg elvégezik a töltés műveletét, ami lehetetlen. Kitolt állapotban sokkal könnyebb a hozzáférés, ahogy korábban ezt leírtam. Mi lett volna akkor az a fontos ok, hogy felrakják a vontatóköteleket és előre hátra húzogassák vele az ágyút?
Annyi csupán, hogy akkor ez volt szokásban? Másutt igen, de ahol a szükség szabályt bont ott nem.
Aki arányos makettet akar építeni, annak minden mozzanatban szigorú összehasonlítással kell élni annak eldöntésére, hogy a valóságos méretekben működött volna-e az egész. Felrakhattam volna a látványosság kedvéért, de akkor meg valószínű azt mondja valaki, hogy így nem működött volna.

» Válasz erre a hozzászólásra...