|
4 of 4 Page Befejezés Az árbocok méretre szabása után csiszolópapírral elvékonyítottam őket, ehhez nagy segítség a rudakhoz mellékelt 1:1-es műszaki rajz. Szárazon a helyükre próbáltam őket, szerencsére mind nagyon stabilan illeszkedett a fészkébe. A terebek fémből vannak, ezek is festve lettek, fahatásúra. A végső beragasztás előtt mindegyik árbocot összeszereltem minden alkatrészével együtt, a tökéletes illeszkedést ellenőrizendő. Ezután a terebek alatti szakaszt mindhárom rúdon be kellett szakaszosan bandázsolni, mintha több negyedből lenne az árbocrúd. A beragasztás után egy napig száradni hagytam őket. Természetesen az orrárboc is most került a helyére, ezt külön egy kötélbandázs szorítja az orrtőkéhez. Az árbocok felépítése után az állókötélzet felrakása következett. A jól értelmezhető építési rajz alapján haladtam előre. Az oldalkötelek hálója következett most. Fontos, hogy a macskafejek sora párhuzamos legyen egymással, ez többé-kevésbé sikerült csak megoldanom. A hágószálak felrakása inkább fárasztó, mint nehéz feladat, én szorító nyolcasokat és a párhuzamossághoz egy papírcsíkot használtam. A fő és előárboc oldalkötelei a sudárszáron már nehezebb dió, mert itt már nagyon aprók a macskafejek és az alsó sornak nincs meg a normális helye sem. Az állókötélzetet az előárboc tarcskötelével kezdtem, így haladva egyre hátrább és feljebb. Ezeket feszítőkengyelekkel lehet véglegesre húzni, én akkor feszítetem meg őket, egyenként, amikor már mind fent volt. A vitorlák sajnos nem igazán valósághűek, a csík osztása sem stimmel, az anyaguk vastag, úgy állnak, mintha kartonból lennének. Körben a vásznak négy sarkában egy-egy óriási kötélfület hagyott a kedves spanyol varrónő, csak nem tudom minek, ezeket mind levágtam róluk. A vitorlarudakra folyamatos csomózással kötöttem fel őket, aztán a megfelelő blokkokat rögzítettem a rudakon. A vakvitorlát raktam fel először, egyszerű kötélnyaklóval illeszkedik a rúdhoz. A kar és szarvkötelek felszerelése nem volt gond, mert minden blokk kiválóan működött, a kötélzet rajza világosan követhető. Aztán az előtörzsvitorla, majd a fővitorla következett, ezeknek nyaklói már bonyolultabbak, viszont látványosak. A bevonó és szarvkötelek laza lógását nem tudtam maradéktalanul visszaadni, a legjobb eredményt nekem a nedvesen felrakott kötél adta, amit még nedves ecsettel tettem "belógóvá".Eggyel fentebb a többi vitorla felrakása már gyerekjáték volt, ez az építés igazán kedvemre való szakasza volt, mert hirtelen nagyot változott a hajó összképe a méretes vásznak felkerülésével. A fordítókötelek a tarcskötelekhez csatlakozva futnak le a fedélzetre a kötélbakokhoz, sajnos a feszesség érdekében el is térítették az egyenestől. A makett leggyengébb része következett most a zászlók. Szinte hihetetlen, de selyemre nyomott kétoldalas matricából gondolták ezt a készítők. Én egy darab selymet matt lakkal átkentem, amitől olyan lett, mint a papír, lehette rá festeni, tehát megfestettem a három zászlót újra és jelentősen meggyűrve kötöttem fel őket. Ezzel kész lett a makett. Nyolc hónapot vett igénybe az építése, persze sok hét szünettel közben. Sokat tanultam az építés közben, a kötélzettel, csomókkal, vitorlákkal sokkal precízebben kell a jövőben bánnom stb. Talán ősszel neki fogok egy másiknak, ami nagyobb legalább 1:50-es méretarányú, talán egy szép klipper lesz. A vitorlákat magam varrom majd, és egyedileg gyártott köteleket fogok használni. Ezt a makettet valószínűleg eladom. Beneveztem a mosonmagyaróvári makettversenyre, ahol ötödik lett a 12 darabos vitorlás hajó mezőnyben. Köszönöm a türelmet: Mike T.
|
|
|
(0 vote)
