|
3 of 6 Page
A továbbiakban a képeket nem fogom számozni, mivel az építés a "szokásos sorrendben zajlott, s a szöveg alapján remélhetőleg minden egyértelmű lesz.
2. A palánkozás
Az alsó palánkozás anyaga 1mm vastag bükk. A palánkozást a fő dörzsfa alatt futó palánk felrakásával kezdtem, mert az adja a hajó karakterét. Ha ezt nem sikerül pontosan, szépen, megfelelő ívben felrakni, akkor nem lesz szép a hajó sem. Lefelé a szokásos módon folytattam a palánkozást, kissé beáztatott palánkokkal. Előre hajlítani nem kellett, mert erre a hajóra nem kellenek "nagy ívek", illetve az 1mm vastag léc kézzel is kiválóan hajlítható. Én az első réteg palánkozást szegelni szoktam, mert úgy gyorsan lehet haladni és nem esik szét. Itt nem annyira fontos a pontos illeszkedés, lehet tömíteni, glettelni a végén, illetve nem kell szabályos palánkvégződéseket és hajlításokat sem csinálni. Az alsó réteg elkészítése után levágtam a sólyáról a hajót, mert a púpot másképp nem tudtam lepalánkozni, mivel teljesen visszahajlanak a palánkok rajta. Az első réteg palánkozás a púpon kínszenvedés volt (és felesleges is...), de gyakorlatnak megtette. A hajót úgy terveztem, hogy a fő dörzsfa felett az oldal csak 1 réteg palánkot kap, 1mm vastag bükk lett az is. Itt kell megemlítenem, hogy a bükkel való dolgozás után nem értem, itthon miért ennyire "reklám" fa hajómodellezéshez: valójában rettentően megdagad áztatáskor, nagyon-nagyon lassan szárad (emiatt esetleg kirepedezhet a hajó oldala az elkészítése után pár hónap múlva), s a mintázata miatt nem lehet natúrban hagyni, mert hiteltelen, valamint nem túl finom a sejtszerkezete sem. Mivel a víztől azonnal megdagad, a felső részt, ahol csak egyetlen réteg palánkozás van, szárazon raktam fel. A palánkok itt csak élükre vannak ragasztva, de nincsenek hozzáragasztva a bordákhoz! A palánkokat egymáshoz a bordákon előrefúrt lyukakba dugott színes kis "pin"-ekkel szorítottam, míg a bordák között pillanatszorítók tömkelegével biztosítottam az élek együttes futását. Ez egyszerű módszer, s nem is túl lassú, óránként fel lehetett rakni egy újabb sort, addigra a gyors faragasztó eléggé megköt már. A "neccesebb" helyeken UHU gél pillanatragasztót használtam, ami ugyan igen drága, de nem sok kell belőle, és tényleg nagyon erősen tart, és azonnal köt. A palánkok eleje a gerincbe fut, ehhez nútot martam.
Az első réteg palánkozás után kihúzgáltam a szegeket, csiszoltam és tömítettem (ez is szükségtelen volt...), majd felraktam a több darabból álló gerincet, fogpiszkáló csapolással. A második réteg palánk 0.5 mm bükk, illetve bükk bútorfurnér. A furnér ideális, mert abból olyan alakot vágok ki, amilyen éppen kell. Ennél a palánkozásnál már figyelni kell a helyes futásokra, fogyasztásra, toldásra, élre hajlításra is. Érdemes szárazon felrakni a palánkokat, mert úgy nem ér meglepetés, miután száradás után összezsugorodnak... Szerencsére a test alakja egyszerű, csak a legvégén, elöl-alul volt szükség fogyasztásra, toldásra hátul egyszer, viszont a púp alatt eleve kissé erősebben élre hajlított alakú palánkokat kellett vágni. Ezt sablon után végeztem. Ha a furnér jó minőségű, semmilyen felragasztós-trükközős módszert nem kell alkalmazni, fémvonalzó mellett szikével vágható, nem is szálalódik és nem törik (én tisler jóvoltából ilyet kaptam). A púp palánkjainál sokat kell felül fogyasztani, hogy az alak megmaradjon, ez nem is lett a legszebb, de nem is igen fog a festés alatt látszani (remélem). A palánkokat két végükön és közepükön egy-egy apró csepp pillanatragasztóval, egyébként faragasztóval rögzítettem. A pillanatragasztó gyakorlatilag azonnal odafogja a helyére a palánkot, a faragasztó kötése után meg biztosan lehetünk benne, hogy tartósan a helyén is marad. Ezzel a módszerrel igen gyorsan lehet dolgozni.
|
|
|
(0 vote)
