Főoldal
HMS Victory építése 1:50 méretarányban PDF Nyomtatás E-mail

Horváth Zoltán, 2009. november 09. Hétfő 22:33

Átlagos értékelés :    (1 szavazat)

Megtekintések száma : 103607    

Kedvenc : 4

Rovat : Cikkek, Építés alatt

Tartalomjegyzék
HMS Victory építése 1:50 méretarányban
2. rész
3. rész
4. rész
5. rész
6. rész
7. rész
8. rész
9. rész
 

Hol is tartottam? Megvan!       Középső ágyúfedélzet már majdnem kész…  Kell még néhány ágyú tartozék, jöhet a világítás, egy utolsó festés és be lehet burkolni  a következő fedélzet deszkáival. Már rég elkészült volna, ha nem másnak állok neki…

kep_1_sm.jpg

Elkészítettem mindhárom terebet.Ez itt a legnagyobb: a főárboc -tereb.  A rajzokból ítélve elég összetett szerkezet. Valóságban is elég jelentős darab – szélessége a főborda szélesség fele, azaz kb. 7.5 méter! Mivel a tartó gerendáim már a végleges helyükön voltak, az építést már ezek figyelembe-vételével kellett megoldanom. Körbeépítettem a lyukat..  A tereb padlózata érdekes mintát ad: elöl és hátul keresztbe futnak a lécek, oldalt pedig előre. Ezt az eredeti kialakításban lépcsős, átlapolt deszkázással oldották meg. Egyszerűbbnek találtam, ha kissé vékonyabb lécekből két rétegben állítom össze – a végső látvány ugyanolyan. A tereb egyik fontos rendeltetése a további oldalkötelek terpesztése (innen a tereb szó) és tartása. A széleken látható 6-6 lyuk szolgál majd ezek rögzítésére. Az íves perem kialakításához muszáj volt rendes hajlítást csinálni – benedvesítettem a lécet, majd egy forrasztópáka oldalán hajlítgattam bele a kívánt ívet. A majdnem sugár irányban futó sok kis léc mind merevítő – kívül valameddig nem változik a magasságuk, később befelé haladva csökken. Ezt ha tisztességesen tudjuk kialakítani, akkor igazán szép és mutatós az eredmény..   Végezetül egy hátulsó korlát készült, hiszen ha jól saccolom, a tereb a 3. vagy 4. emelet magasságában terpeszkedik. Az egész szerkezet fekete színű, egyedül a korlát natúr fa. A korlátra majd egy hálót kell felkötni, hogy jobban védjen a véletlen leesés ellen. A főárboc tereben a Victory esetében hátul a korláton lesz még egy lámpa, jelezve hogy az admirális hajója. Hogy fog az világítani – még nem tudom, de azon leszek hogy világítson..
Kedvem támadt a vitorlarudak elkészítéséhez…

 kep_2_sm.jpg

 

Összességében ez nem volt túl nehéz feladat. A fő és elő árboc megfelelő keresztrúdjai hasonlítanak egymáshoz, ezért nem volt érdemes félúton abbahagyni a gyártást. Ha már ezek elkészültek, nem hagyhattam ki a hátsó árboc pár keresztrúdját, meg a bumm és gaff rudakat sem.

kep_3_sm.jpg

A képen jól megfigyelhető a tekintélyes merevítés a nagyobb keresztrudak kb. középső harmadában, amit eredetiben vasalás tart össze (nálam karton csíkok). Időközben rájöttem: mivel minden keresztrúd elég sok további alkatrészt hordoz (lábaló kötelek tartóit, blokkokat szép számmal) – célszerű lesz előre mindet legyártani és fölszerelni addig, amíg a vitorlarudak kézbe foghatók. Természetesen beleértve ebbe a tevékenységbe a majdani vitorlákat is..

Következő nagy feladat: az irodalom és a fotók átnézése, ugyanis ki kell derítenem, hogy melyik rúdon milyen fajta és milyen méretű csiga (blokk) van – mellesleg akkor már azt is tudnom kellene, hogy az illető blokk mi célt szolgál, és hogy a kötele honnan-hová tart. Ezzel el leszek egy ideig. Azt hiszem, gyártok valami adatbázist erre a célra. Azért a blokkokból az első darabok (a legnagyobbak) már megvannak. Ekkorában sikerült még a tárcsákat is kialakítanom.
Lassan egyre több feladat lesz, ami a kötelekhez, a kötélzet kialakításához kapcsolódik. Kettővel kapásból találkoztam: 1. A nagyobb igénybevételű, de tartósan beépített köteleket védelmi céllal bepólyálták, majd egy vékony kötéllel bebandázsolták. Mivel a pólyázás belül van, nem látszik – arról letettem. A bandázsolás viszont annál inkább látványos eleme a kötélzetnek, ezért hamarjában építettem egy bandázsoló ketyerét. Nem gyors, de működik – majd esetleg tovább fejlesztem egy automata előtolás rendszerrel. A barkács rovatban a bandázsoló készülékről többet is meg lehet tudni..   2. Vasból készült kötél szemek – ebből is elég sok kell. A fönti képen láthatóan ezek még fából vannak, de már megvan a jobb tippem: gondoltam a cipészek, vagy akik bőrökkel foglalkoznak, használnak csőszegecset. Hát éppenséggel használnak, de nem ilyen kis méretben, úgyhogy itt nem jártam szerencsével. Következő ötlet: vékony falú kis átmérőjű cső (mondjuk rézből). Megfelelő darabolás után két kúpos pofával tölcsér szerűen tágítható lenne, és máris kész a kötél szem. Villamos szaküzletben érvég hüvely néven lehet találni ilyen kis csövecskéket. Esztergában forgatva akár késsel is vágható, a tölcséresítéshez kellene valami kis precíz célszerszám…

Sok makett építő végső dilemmája: legyen-e vitorla a hajón, vagy ne legyen. Nem könnyű megcsinálni, mert kis lépték esetén a vékony vászon is esetleg durvának hat. Nem lóg rendesen,  csúnya, merev a varrás – nem vitorlához, inkább valami fóliához hasonlít. Arról nem is beszélve, hogy ismét egy új szakma kerül elő: a varrás. Én vitorla párti vagyok, főképpen mert gyönyörűek ezek a hajók az óriási vitorla felülettel, és mert ugye vitorlást építünk.

kep_4_sm.jpg

Néhány dolgot a vitorlázat eltakar, de ugyanakkor néhány más dolgot megmutat (magát a hajó motorját). A látvány érdekében persze lehet variálni is a vitorlázatot : egyik kibontva, másik bevonva és mindjárt látszik a fedélzet..  Könnyen beszélek: 1:50-es léptékben ezt valóban elég szépen meg lehet csinálni. Bátorítani szeretném a tisztelt publikumot, hogy 1:100-ig van remény lásd a galériában a kis Victory-t.   Varrógép akad itthon szerencsére és vitorla anyagom is volt már jó pár éve.

A főárboc  két legnagyobb vitorláját készítettem el. Szép nagyok, kb. 50 cm szélesek. A kialakítás menete a következő: szabásminta elkészítése a hajó már meglévő méretei alapján, vagyis elővettem a megfelelő vitorla rudakat, megnéztem hogy passzol hozzá a vitorla szélességben. A magassági mérethez az árbochoz illesztett vitorlarudat vettem alapul (itt bele kell kalkulálni a keresztrudakat tartó blokkokat is), majd a mért maradék érték lett a vászon magassága. A vásznat körben be kell szegni, nehogy bomlani kezdjen – természetesen a szegés szélességét a szabásmintához hozzá kell körben rajzolni. Az üzembiztos szegéshez kétszer hajtjuk be az anyag szélét, és ezt varrjuk meg – ez alul-fölül nem is egyszerű, mivel itt a lehető legkeskenyebb szegést kell kialakítani. Módszerem a következő: az első behajtás még úgy-ahogy megáll, a második már nem fog..  Segítségül 3-5 cm-enként haladva egyszerű szigetelőszalaggal le lehet ragasztani (az sem baj, ha közben a széle az asztalhoz is odaragadt). A szig.szalag jótékonyan összefogja, csak a varrás közben kell az éppen következő pár centiről lehúzni. A két oldal könnyebb, mert itt erősítő csíkok vannak, ezért egy ilyen csík jóval szélesebb. A szigetelő szalag használata itt is javasolt. Mivel az igazi vitorla sok csíkból van összeállítva, ezeket szimpla végigvarrással lehet imitálni. Nem kell megijedni – a varrás így vagy úgy, de valamerre elhúzza az anyagot – ez később valamennyit magától is simul, mert még úgyis sokat babráljuk a vásznat. Én még szeretném kicsit szürkéssé, fakóvá tenni valami halvány festéssel – de csak ha mindegyik kész lesz.  A végső megoldás a vasalás, esetleg óvatos gőzölés..

 kep_5_sm.jpg

A vitorla további erősítését szolgálja a körben rávarrt kötél. Ebből alakítottak ki megfelelő helyeken szemeket a további szerelvények (blokkok, kötelek) csatlakoztatására. A kötél fölvarrásához csak tű, cérna és türelem kell, no meg fény. Teljesítményem kb. 5 óra/méter, de bele lehet jönni..  itt visszaüt az 1:50-es lépték, mert kétszer annyit kell varrni mint 1:100-ban.
A rendezetlenül lógó szálacskák a fogásoló kötelek, ezekkel lehet a vitorlák hatásos felületét nagy szélben csökkenteni – egyszerűen felkötik a rúdhoz  a vásznat. Majd a festés és vasalás után vágom őket méretre, addig sem szöszölődnek.

 

 [2011.01.10.] 



   
Idézés a honlapján
Kedvenc
Nyomtatás
Küldés levélben

Utolsó frissítés : 2013. január 15. Kedd 15:18


Olvasók hozzászólása  Hozzászólás RSS küldése
 

Átlagos értékelés

   (1 szavazat)

 

Megjelenítve 10 a(z) 11 hozzászólásból

Hozzászólás nyelve: Magyar (11), English (0)

Írta: papóca () 2013. március 31. Vasárnap 11:28

Írta: papóca 2013. március 31. Vasárnap 11:28

Én csak most csatlakoztam hozzátok. Most akarom elkezdeni a Victory építését, igaz régen/1998/ már egyszer megépítettem-elég jól sikerült. A fő gondom az építés során mindig a palánkozás. Most ezt figyelem és minden hasznos tanácsot begyűjtök. 
Nagyon szép munkát végzel- Le a Kalappal! Sok sikert eredményes munkát kívánok! Mivel éppen Húsvét van Kellemes Ünnepeket Kívánok Neked. Ha lehet és időd engedi a palánk felrakásáról írj részletesebben,-sorrend,-hossz,.hajlítás az orrnál,-tatnál,-lépésenként. Ragasztás.rözítés.toldások. A bordák csiszolása, orrnál és tatnál. 
Azt hiszem egy kicsit túl sokat kérek. de ezekkel nehezen boldogulok!  
Üdvözlettel, köszönettel papóca!

 

» Válasz erre a hozzászólásra...

» Az összes 3 válasz megjelenítése

Írta: wercome () 2013. január 22. Kedd 07:53

Írta: wercome 2013. január 22. Kedd 07:53

Látom, továbbra is nagyon precízen dolgozol a hajódon. 
Azért tudtak valamit a régiek! Ebben a méretarányban már tökéletesen le lehet modellezni a kötélzetet, az oldalkötelek és tarcskötelek olyan stabilan rögzítik az árbócokat, hogy ragasztani sem kell. Csak így tovább!

 

» Válasz erre a hozzászólásra...

» Az összes 1 válasz megjelenítése

Írta: Tyrman () 2012. január 04. Szerda 08:27

Írta: Tyrman 2012. január 04. Szerda 08:27

Kedves Bubu Barátom! 
 
Szívesen olvasnék egy cikket erről a fonalas szobrászkodásról. :)

 

» Válasz erre a hozzászólásra...

» Az összes 3 válasz megjelenítése

Írta: kriszmesz () 2011. január 25. Kedd 23:13

Írta: kriszmesz 2011. január 25. Kedd 23:13

És honnan a lécek? Az összeset magad vágod ki? :upset

 

» Válasz erre a hozzászólásra...

» Az összes 1 válasz megjelenítése

Írta: Flamenco () 2010. szeptember 13. Hétfő 23:18

Írta: Flamenco 2010. szeptember 13. Hétfő 23:18

Ahoi! 
Mindig ujra átnézegetem a fotoidat a Vicidröl, fenomenális a részletgazdagságod. Egy megjegyzés az utolso fotohoz, "az emelvény szerü valamihez": valoban ez alatt volt elrejtve a kormánylapát legfelsö része. De miért? A lapát funkciojához nem lett volna szükséges a lapát szárát ilyen magasra felhozni, mert a lapát vizszintes rudja ha jol sejtem 1 vagy 2 fedélzettel lejebb volt. Mire akkor ez a felhosszabbitás? Nos, tudomásom szerint ennek a következö oka volt: elöfordulhatott (volna), hogy a lapát rudja eltörik. 
A lapátnak ebben a felsö részébe is volt egy négyszögletes lyuk faragva. Az esetben, ha az also rud eltört -volna - habár ilyenröl nem tudok - lehetöség volt ebbe a lyukba egy ideiglenes rudat rögziteni. Habár ez nem biztositotta kielégitöen a kormányozhatóságot, mert a kétoldali tiszti kajütök megakadályozták a rud teljes elforgathatoságát, de arra jo volt, hogy legalábbis arra az idöre biztositott valamiféle iránytartást, amig az also rudat kicserélték.  
Hozzá kell tennem, hogy a kormánykerék feltalálása kb. az 1710-es évek táján egy addig soha nem látott, hallott 40-40 fokos oldalirányu kitérését biztositotta lapátnak. A korábban használatos "botkormányos" kormányszerkezettel csak 10-10 fokos eltérést tudtak elérni! Létezik egy angol modell a korai 1700-as évekböl, ahol a kormánykerék mellett, a korábbi botkormány csapágya is láthato. 
Persze a fejlödés ebben az esetben is valosz. lépcsözetesen következhetett be. A régi fajta lapos fartükör egyik nagy hátránya volt, hogy a majd függöleges tükör kormányrudnyilása viharos idöben sok vizet vett fel. Ezen persze megprobáltak azzal segiteni, hogy a kormányrud s a nyilás között egyfajta rugalmas bör tömitést szegeltek fel. Amikor visszatértek a lapos tükörröl az ives tükörre - mint a Vicinél - a tatgerenda fölötti iv - Gillung megoldotta a problémát, azzal, hogy nem egy majd fügöleges tükrön ment át a rud, hanem a lapát felsö része felért a hajótestbe s ott volt a rud beerösitve. Valoszinüleg késöbb jöttek rá, hogyha a lapát felsö részét még tovább felmagasitják, akkor ezzel lehetöséget teremtenek egy segédkormánylapátrud beépitésére.

 

» Válasz erre a hozzászólásra...

» Az összes 1 válasz megjelenítése

Írta: Flamenco () 2010. augusztus 19. Csütörtök 01:05

Írta: Flamenco 2010. augusztus 19. Csütörtök 01:05

Ahoi Bubu! 
Alakul,mint a pupos gyerek a prés alatt!!! 
Egy tanács a lemezek "oxidálodására" 
Az eredeti lemezek az eredeti hajóknál vörösrézböl ( Kupfer ) készültek. A komolyabb Victory épitödobozoknál is vörösréz lemezeket adnak. A sárgaréznek ( Messing egy kicsit más kémiai tulajdonságai vannak. Mindenesetre a vörösréz lapok a lakkozás alatt is fognak öregedni! Talán hihetelen, de való! Van benne néhány éves tapasztalatom, legalábbis ami a vörösrezet illeti, de azért gondolom, hogy ez a sárgarézre is érvényes. A szép fényes vörösréz lapokat én egy Marabu Selyemfény - [iSeidenmattlack][/i]-al kenem be. Valoszinü, hogy ez más lakkokra is vonatkozik. Pár év után a vörösréz lemezek egy szép egyenletes vörösbarna matt patinát kapnak, a lakk alatt is !!! Ne kivánd, hogy a kémiai folyamatokat fény hatására elmagyarázzam, mert én sem értek hozzá. Kb. 10. éve olvastam valahol, s kiprobáltam, s müködött. 
Ha a lemezeid vörösrézböl vannak, akkor szerintem nyugodtan lakkozd be öket. Ilyen Marabu lakkot meg szerintem otthon is lehet kapni. Nálam a találkozón volt pár üvegecske, de senkit nem érdekelt. Ha kell akkor küldhetek is, vagy viszek, ha szept.-okt.-ben ha ujra megyek vihetek. 
Éppen nemrég kaptam egy felkérést, egy Caldertcraft Victory épitésére. Ami persze nem lesz olyan részletes, mint a tied. 
:)  
Már emlitettem, soha az életben nem épitenék Victoryt magamnak. Föleg nem olyan részletesen, mint a tied! 
De hát mindenkinek a saját vesszöparipája. 
Örülnék ha segithettem. 
Üdv - Flamenco

 

» Válasz erre a hozzászólásra...

» Az összes 1 válasz megjelenítése

Írta: Flamenco () 2010. majus 07. Péntek 17:46

Írta: Flamenco 2010. majus 07. Péntek 17:46

Ahoi! 
"Nem bánom a plusz-munkát, mert egy-egy festés után egy nap száradási időt kell kivárnom - ekkor nem illik fűrészelni, csiszolni a por miatt.. " 
Ne haragudj, nem kötekedni akarok, de a száradási idöt sem értem. Én acryllal festek, annak a száradási ideje max. 10 perc, a rákerülö Marabu selyemmattlakké pedig max. 1/2 óra. Milyen festéket használsz? 
Üdv.

 

» Válasz erre a hozzászólásra...

» Az összes 1 válasz megjelenítése

Írta: Flamenco () 2010. majus 07. Péntek 12:42

Írta: Flamenco 2010. majus 07. Péntek 12:42

Ahoi! 
- "Most változtattam az építési sorrenden: először beépítek egy fedélzet-tartó gerendát, majd legyártom az ezt tartó könyököket  így pontosabb lesz a könyök kialakítása, és kevesebbet kell utólag csiszolni. Az ágyúkat így is aránylag könnyen be lehet majd építeni. Ami nehezebb lesz, az az oldalfalak és a könyökök meg a gerendák fehérre festése. Azt hiszem, kell csinálnom egy hajlított végű ecsetet, meg szükség lesz egy kis tükörre is." - Nem értem, hogy mért nem fested a gerendákat meg a könyököket a beépités elött? Nem lenne egyszerübb? 
- A tiszti kajütök falai tudtommal fehérek voltak. De lehet , hogy a mai Viictoryn nem igy van, nem láttam.

 

» Válasz erre a hozzászólásra...

» Az összes 1 válasz megjelenítése

Írta: Jordy87 () 2010. március 24. Szerda 19:28

Írta: Jordy87 2010. március 24. Szerda 19:28

Szia! Szép a hajód, jók a leírásaid, remélem még folytatod a hajó befejezéséig. 
Üdv!;)

 

» Válasz erre a hozzászólásra...

» Az összes 1 válasz megjelenítése

Írta: Jozsi () 2010. február 01. Hétfő 21:23

Írta: Jozsi 2010. február 01. Hétfő 21:23

Hát a webkamerás felvételeknél el tudom képzelni a legénységet. Ez a hajó annyira jó, hogy nagyon jó! Remélem nem csak otthon fogod tartani.

 

» Válasz erre a hozzászólásra...

» Az összes 1 válasz megjelenítése

Megjelenítve 10 a(z) 11 hozzászólásból



Hozzászólás
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
Belépés vagy regisztráció szükséges.

További hozzászólások...



mXcomment 1.0.5 © 2007-2024 - visualclinic.fr
License Creative Commons - Some rights reserved
 
< Előző   Következő >

www.hajomakett.hu
Hajomakett.hu - Vitorlás, hajó, makett