A képeket látva csak egyet mondhatok, hogy ilyen hajó valószínűleg sose úszott a tengereken. A hajótest közelíti a bermuda sloop felépítését, de a vonalvezetése rossz, nagyon szögletes. Az akkori hajóépítés egy szép, ívelt formát alkalmazott, aminek nem csak esztétikai, hanem gyakorlati okai is voltak. A hajótest orr és tatrészének összeszűkülése miatt a palánkozás ezen a két részen felfelé futott. Ezt a hajóépítők hagyták érvényesülni, nem csak azért, hogy a palánkokat ne keljen állandóan szűkíteni, hanem azért is, mert a magasabb hajóorr és tat segítette a hajót a hullámok leküzdésében. Mivel akkoriban főleg a hátszeles vitorlázás volt a bevett gyakorlat, ennek okán a tatrészt építették magasabbra. A fedélzetek viszont már csak részben követték ezt az ívelést, ezért a tat közelében megnövekedett az igény több fedélzet építésre. A bermuda sloop azonban túl kicsi volt ahhoz, hogy ez a tat közelében nagyobb lépcsőzöttséggel járt volna. A vitorlázat a makett legkritikusabb értékelési pontja. Az egy árbocos bermuda sloop volt az a hajó, amiből a szkuner kifejlődött. A szkuner a karibi térség és az észak-amerikai partvidék tipikus kétárbocos hajója volt, mindkét árbocán hosszvitorlázattal, amit az előárbocon többnyire kiegészített egy keresztrudas topvitorla is. A szkunerek virágkora a 19-szd, amikor ezen hajók vitorlázatában szinte követhetetlen változatok alakultak ki és ezek a hajók a világ minden kikötőjében jelen voltak. A szkunerekből alakultak ki az Észak-Amerikai partvidéken a baltimor-clipperek, amik aztán a 19. szd. leggyorsabb vitorlásainak a tea-clippereknek a kifejlesztéséhez adták az alapot. Az itt látható hajón valami brigg vitorlázathoz hasonló felépítés van, ami viszont csak a 18. szd. második felében jelent meg és a kisebb fregatt hajók tatárboccal csökkentett típusvitorlázata lett. A brigg vitorlázat tehát nem a szkuner vitorlázat továbbfejlődéseként jött létre, hanem a fregattvitorlázatból alakult ki és a nagyobb, hosszújáratú hajókra volt jellemző. Mit mondhatunk ezután? Csak azt, hogy a kitt megtervezői az üzletpolitikai szempontokat fölérendelték a történelmi hitelességnek azért, hogy egy olyan valamit alkossanak, ami nagyon tetszetősnek fog mutatkozni, bár történelmileg teljesen értéktelen.
Az a sok fedélzeti rács is szükségtelen. Egy ilyen kis hajónak nem volt a fedélzet alatti lakórésze, csak raktára, így nem volt mit szellőztetni. A 8-10 fős legénység a fedélzeten lakott, ami a szokványos, egy-két hetes kereskedelmi utakon nem volt elviselhetetlen. A kalózoknak, akikből az ilyen hajók fedélzetére akár 50 főt is bezsúfoltak, mivel az út kezdetén rakomány nem nagyon volt , a hajótérben szorítottak helyet. Nekik azonban a rácsok beépítése helyett inkább a rum szolgáltatta a kényelmet.
|