|
"Mivel ekkoriban a hajóépítés empirikus alapokon nyugodott, egy ilyen változtatás bevezetése nem mehetett végbe valamiféle központi nyomás nélkül, ezért érdekes, hogy semmi nyoma sehol."
Pontosan. Nincs is több kérdésem. Csak az eredeti: Honnan szedték elő, és miért? OK, tudjuk, nem képezi részét sem a szigorúan vett késő antik - középkori bizáncinak, sem a pre- és középkori iszlámnak, egyszerűen semmi emlék arról, hogy bármilyen szinten jelen lett volna. Plusz, tudjuk, a kínaiak ismerték, és az arabok tudtak erről, a 9. szd.-ban már biztosan kereskedtek az Indiai Óceánon. Kiváló, de az arabokat NEM érdekelte a megoldás. Mondjuk ez nem csoda, a Belitung-roncs analízise jól mutatja, hogy az akkori arab hajóépítési tradíció semmi közöset nem mutat az egykorú kínaival. Még csak a konzervativizmus feltételezése se szükséges. Továbbá: Egyiptomban ismert volt a lapos tat időszámításunk előtt. Rendben, csakhogy annak is vége lett, egyszerűen nem megy át az antik kultúrába, azt meg a vörös-tengeri és a mediterráneum hajóépítési tradíciójának összehasonlításával lehet látni, nevezetesen, a kettő ugyanaz, ráadásul folytatódik az arab hódítás után is, teljes kontinuitásban. Tehát végül, HONNAN szedték elő ezt a dolgot a XV. szd. közepe táján (v, később). Ahogy mondod, akkora változtatás, ami nem szokott csak úgy az égből pottyanni, pláne nem oktalanul. Az, hogy milyen előnyőkkel jár, most édesmindegy.
Egy pillanatra visszatéve az arabok lehetséges hatására a karavella fejlődésére: ugye az az állítás már nem is olyan vad, hogy "semmi okunk feltételezni, hogy az arab hajóépítésnek nem lehetett hatása a karavella kifejlődésére". Ez jóval szofisztikáltabb, mint egy-egy sarkos kijelentés. Minden arra mutat, hogy az arabok egyrészt hozták a saját hajóépítő iskolájukat, másrészt átvették a bizánci technológiát, kompletten. 650 és 1250 között építenek MINDENT: régi és új technológiájú bizánci és arab modelleket, ahogyan adoptálták a technológiát, úgy kísérleteztek is vele, a saját régi modelljeiken is hajtottak végre bizánci technológiájú újítást. Ezekre legaláb van bizonyíték. Ahogy Castro írja, semmi okunk feltételezni, hogy a Maghreb vidéki hajóépítő műhelyek nem voltak legalább olyan fejlett hajóépítő központok, mint a többi egykorú.
A tény, hogy a qarib , ez a széles körben használt és elterjedt kis vitorláshajó az alapja a karavellának, ez az, amit nem vitat senki. Fejlődéstörténete a karavella XV. szd-i alaptípusaiig nyomon követhető. 1450-ig naoval sem találkozik, ugyanakkor szinte minden létező hibridet meg lehet találni észak-európában az ottani típusokkal, 1300 és 1400 között. Egyébként más méret, más cél, más alak, más megoldások, mint a nau. A kérdés nem ez. A kérdés, hogy a qarib kifejlődésében mi szerepe az araboknak? Szinte 100% bizánci technológia, már ami a bordára építést, a latinvitorlát, és nyilván még más jellemzőket is illeti, de az alakja valahogy nem. A hatást az mutatná ki, ha nem a mai, hanem a korebeli, a portugálok érkezése előtti időkből lennének arab típusokról leírások, rajzok, roncsok, amiből lehetne látni, hogy morfológiailag rokonítható-e a karavellával. De nincsenek.
|
Fórum 
Kedvencekhez hozzáadta: 0
