Hajomakett.hu - Vitorlás, hajó, makett

A sebek nem előzmények nélküli hajó. Kiindulási alapja az evezős gálya volt. Evezős gályákat pedig tömegével építettek a muszlimok is, hiszen ez volt a kalózvállalkozásaik alapvető hajója. Az evezős gálya viszont minden kétséget kizáróan a bizánci drómon utóda, a velencei hajóépítés fejlesztésének a terméke. Ezek tehát ismét nem arab eredetűek, hanem átvételek voltak.

Az 1571-es lepantói csata után a gályák kezdtek háttérbe szorulni és a Földközi tengeren is megkezdődött a vitorlás korszak. Ezek ellen a gályák néhány ágyúja már nem volt elegendő, még a kalózoknak sem, ezért alakították át egy olyan hajóvá, aminek sebek lett a neve.

Milyen változtatás kellet ehhez? Növelték a szélességet, elhagyták az evezőket, vele az evezőskeretet és a padokat, helyére egy magasított oldalfal került, ami mögé ágyúkat állítottak és ezzel oldalra is tüzelni tudtak.
Elképzelhető, hogy az ötletet a galeaszok adták, amelyek a gálya olyan nagyobb változatai voltak, amelyeket oldalra néző ágyúkkal is elláttak.
A sebeknél eggyel továbbléptek és az evezőket teljesen elhagyták, csak az ideiglenes használati lehetőséget tartva meg.
Jelentős változás, de nem előzmények nélküli.

Európában is voltak ilyen kísérletek, de ott nem a gálya lett a kiindulási alap, hanem a vitorlás hajó. Ennek eredményeként létrejött a fregattgálya, ami tulajdonképpen egy keskenyebb építésű, kisebb merülésű, evezőkkel is ellátott fregatt volt. Ezen változtatás eredményeként a vitorlafelületet viszont csökkenteni kellett, minek következtében ezeknek a hajónak nem volt sudárvitorlája.
Ilyen volt Kidd kapitány Adventure Galley-ja is.

Aztán az újítás vagy sikerül vagy nem.
A sebek sikeres lett, a fregattgálya viszont nem és ezért hamarosan fel is hagytak vele.

A sebek a legkitűnőbb példa arra, hogy a mediterrán arab és az Indiai óceáni arab hajóépítés között nem volt érintkezés. A sebek elterjedt Levantétól a Gibraltári szoroson át az atlanti régióig és az ibériai partokig. Sőt még a fekete tengeren is megjelent az orosz flottában. A kezdeti hadi változatnak hamarosan megjelentek a kereskedelmi változatai is.
A Vörös tengeren és az Indiai óceán partjai mentén azonban soha nem épültek sebekek, annak ellenére, hogy kétségtelenül a legsikerültebb arab hajótípus volt.
Hogy, ellenkező irányú hatás ennek ellenére mégis lett volna és az egészen a Maghrebig sőt Portugáliáig éreztette volna a hatást csak olyan elméletekben helytálló, amelyek az objektivitást kerülik.