Főoldal arrow Cikkek arrow Modellezés arrow Alapismeretek arrow Vitorlások felépítése 2. rész
Vitorlások felépítése 2. rész PDF Nyomtatás E-mail

GyuSea, 2004. október 17. Vasárnap 17:22

Átlagos értékelés :    (0 szavazat)

Megtekintések száma : 18392    

Kedvenc : 1

Rovat : Cikkek, Alapismeretek


A cikksorozat második részében, a vitorlás hajók testének felépítése után, a hajó "hajtóművének" a vitorlázatnak a részeit ismerhetitek meg. 2. rész - A vitorlázat

A vitorlázat álló és futó elemekbol épül fel. Az álló elemek közé az árbocok, orrmerevíto rúd, bugdálórúd, hosszanti feszítokötelek, patrácok, csarnakok, kötélhágcsók tartoznak. A futó elemeket keresztrudak, rudak, tartókötelek, felvonó-, bevonókötelek, fordítókötelek, vitorlák alkotják.Árbocok Az árbocok egy vagy több részbol tevodnek össze. Ha összetett az árboc a legalsó az alap- vagy alsórész, más néven törzs, a többi részt a toldalékok vagy sudarak alkotják.A toldalékok alulról fölfelé a következo sorrendben követik egymást: derék, sudár, felso sudár, és sky. Az utolsó (legfelso) toldalék neve csúcstoldalék.Az árboc a toldalékaival két-két ponton van összekötve. A felül gyurus vasalással, alul terebek (salingok, árbocmerevítok) rögzítik egymáshoz az elemeket. A toldalékok úgy követik egymást, hogy a fentebb lévo esik az orr felé, és általában az árboc a tat felé dol. A legfelso toldalék topban végzodik, ami a csúcssudár keresztmetszeténél szélesebb, kerek falemez. A vasalásában zászlófelhúzó csigarendszer található.
  • törzs
  • derékszár
  • sudárszár
  • top
  • gyurus vasalás
  • deréktereb
  • sudártereb
  • Az árboctereb sík felületu, kör, félkör, négyszög alakú lehet. Használták figyelohelyként, lövészállásként, de funkcióját tekintve elsosorban kötélmegfeszíto állás. A terebekhez rögzítik a sudarak csarnakainak alsó végeit. Nevüket a terebnél kezdodo toldalékról kapják: derékárboc-merevíto, sudárárboc-merevíto, felsosurárárboc-merevíto, de ez a legfelso általában elmarad. A gyurus vasalást nem különböztetik meg ilyen módon. Árbocok elnevezése függ a hajó típusától, és az árbocok számától.
    A. kétárbocos hajók
  • eloárbocfoárboc B. másfélárbocos hajók
  • foárboc
  • kis tatárboc C. három árbocos hajók
  • CA. barkok és szkúnerok
  • eloárboc
  • foárboc
  • tatárboc
  • CB. fregattok (teljes vitorlázatú hajók)
  • eloárboc
  • foárboc
  • keresztárboc
  • D. négyárbocos hajók DA. barkok
  • eloárboc
  • foárboc
  • keresztárboc
  • tatárboc
  • DB. szkúnerok
  • eloárboc
  • elso foárboc
  • második foárboc
  • tatárboc
  • DC. fregattok
  • eloárboc
  • elso foárboc
  • második foárboc
  • keresztárboc
  • E. ötárbocos hajó EA. fregattok
  • eloárboc
  • elso (elo-) foárboc
  • középso foárboc
  • második (hátsó) foárboc
  • keresztárboc
  • EB. barkok
  • eloárboc
  • foárboc
  • középso árboc
  • keresztárboc
  • tatárboc
  • Az árbocok elnevezései szerepelnek a toldalékok és a terebek neveiben is. pl.: eloderékszárAz orrmerevíto rúd, illetve orrárboc a hajóorrból ferdén, majdnem vízszintesen kinyúló árboc. Az orrárboc toldalékai az orrárboc-derékszár, és a orrárboc-sudárszár. Az orrárbocon nincsenek terebek, a toldalékaival 2-2 vasalás köti össze. A vasalásból a hajó felé eso a belso, a másik a külso orrsudárvasalás. Az árbocmerevíto helyett függoleges támasztórúd, nagy hajóknál még haránt támasztórúd is csatlakozik az orrárbochoz. A függoleges támasztórúd az orrárboc végén ferdén lefelé, a vízszintes a hajóorrhoz közelebb eso részén van. Feladatuk, hogy merevítik az orrárbocot, az orrsudarat, és a külsosudarat. Az orrárboc a klasszikus vitorlázat kulcseleme, mivel az eloárboc hosszfeszítokötelei rögzíto helyéül szolgál. Az ilyen módon rögzített eloárbochoz rögzítik a foárboc hosszanti feszítoköteleket, és így tovább. A képen az orrárboc részei láthatóak:
  • orrárboctörzs
  • orrárboc-derékszár
  • orrárboc-sudárszár
  • orrárboc vasalás
  • függoleges támasztórúd (bugdálórúd)
  • vakvitorlarúd
  • vakvitorla-árboc
  • A vitorlarudak vagy más néven vitorla keresztrudak a mozgó elemek közé tartoznak. Ezek vastag, hengeres rudak, súlypontjukban az árbocra függesztve, alapállásban a hajó hossztengelyére merolegesen. Keresztvitorlát hordanak, amely négyszögletu vitorla a fenti oldala végig a rúdhoz van rögzítve, lent az alatta lévo keresztrúdhoz csak a két sarka van kötelekkel kifeszítve. A legalsó vitorla alsó sarkai fogókkal és feszíto csigasorral a lekötopadhoz van rögzítve. A keresztrudak mozgathatóak horizontálisan (félkörív), a szél irányának megfeleloen. Némelyik vertikálisan (függolegesen) is mozgatható. Végeiken függokötelekkel, más néven karkötelekkel rögzítik a vitorlarudakat, az egyensúly megtartása miatt. A karkötél szintén a futókötélzet eleme. A jobboldali képen látható a karkötél, a bal oldalin a keresztrudak elnevezése. A vitorlarudak elnevezésében megtalálható a hordozó árbocok neve. pl.: orrsudár-keresztvitorlarúd, fofelsosudár-keresztvitorlarúd  Alsó néhány vitorlarúd szükség esetén meghosszabbítható mindkét oldalon könnyu szárnyrudakkal és függo- vagy tartórudakkal. Gyönge szél esetén ezekre szárnyvitorlákat feszítettek ki, hogy a vitorlafelületet megnöveljék.A hosszabbító vitorlarudak és szárnyrudak elnevezései a jobboldali ábrán láthatóak.
  • alsó szárnyvitorla
  • derékszárnyvitorla
  • sudárszárnyvitorla
  • alsó szárnyvitorla hosszabbító vitorlarúdja
  • derékszárnyvitorla hosszabbító vitorlarúdja
  • sudárszárnyvitorla hosszabbító vitorlarúdja
  • alsó szárnyvitorla hosszabbító szárnyrúdja
  • derékszárnyvitorla hosszabbító szárnyrúdja
  • sudárszárnyvitorla hosszabbító szárnyrúdja
  • (Nem tudom mennyire volt ez tényleges gyakorlat, hogy külön rúdja volt minden szárnyvitorlának alul felül. Amit én láttam festményeket, vagy a Cutty Sark maketten is úgy vannak felrakva a szárnyvitorlák, hogy nincs alsó szárnyvitorla, hanem derékszárnyvitorla, valamint az fölötti van, és a szárnyvitorlák az alattuk lévo hosszabbító vitorlarúdon - és nem külön szárnyrúdon - vannak lekötve. Ezt látjátok az alábbi ábrán, ami a Cutty Sark makett dobozáról származik.)
    A tat vagy farárbocon található vitorlarudak közül a felso rúd a villás vagy gaffrúd, az alsó az öregfa más néven bum rúd. Köztük feszül a csonka (besan, tat, far, spanker) vitorla. Mindkét rúd egy-egy pontban rögzített az árbochoz. A kisebb hajókon alsó rúd csatlakozása csuklós forgó vasalással van megoldva, így a rúd az árboc körül elforgatható, valamint rúdra feltekerve a vitorla felület csökkentheto, vagy teljesen bevonható. A felso rögzítés is forog az árboc körül, valamint fel-levonható. Nagy hajókon a felületcsökkentést kurtítással, reffeléssel érik el.
  • gaff rúd
  • bum rúd
  • csonka vitorla
  • árboc
  • Az orrárbocon keresztvitorlarúd helyett egyszeru álvitorlarudat alkalmaztak, négyszögletu vitorlával. Ezeket késobb teljesen kiszorították a háromszögletu orrvitorlák.

    A kötélzet nehezen átlátható az egyszeru földi halandók számára, mint azt a jobb oldali kép is igazolja. Azt gondolná az ember, hogy a hajóépítok biztos százalékot kaptak a kötélveroktol a felhasznált kötél után, és ha kellet - ha nem teleaggatták vele a hajót. Az igazság az, ilyenról szó sincs, ezeknek mindnek megvolt a maga funkciója.Alapvetoen két csoportba sorolhatjuk a kötélzetet:

    • álló, melynek feladata az árbocmerevítés
    • futó, ami a vitorlák, vitorla rudak kezelését szolgálta.
    Az álló kötélzethez tartoznak a vitorlarudak alján lévo úgynevezett taposókötelek, itt állva kötözték, fuzték a matrózok a vitorlákat.
  • taposó kötél
  • keresztvitorlarúd
  • Feszítokötelek közé a csarnakok, hosszanti feszítokötelek, oldal-feszítokötelek, víz színi feszítokötelek tartoznak.A csarnakok adnak haránt merevítés árbocok egyes részeinek.
  • Alsó csarnak, a hajóoldaltól a derék-árbocmerevítoig megy, az árboctörzset merevíti keresztbe.
  • Derékcsarnak, a derék-árbocmerevítotol a sudár-árbocmerevítohöz vezet, feladata a deréktoldalék rögzítése.
  • Surárcsarnak sudár-árbocmerevítotol a felsosudár-toldalékhoz van rögzítve, a sudár toldalékot merevíti.
  • Patrác
  • A csarnakok az árbochoz képest hátrafelé helyezkednek el, így oldalmerevítésen kívül, hátra felé is feszítik az árbocot. Vízszintes kötelekkel keresztezve, kötélhágcsót alkot, ami a vitorlarudakhoz való feljutást szolgálja.Az oldal feszíto köteleknek (patrácoknak) hasonló a szerepük mint a csarnakoknak. Szintén az árboc hátsó részén helyezkednek el, a hajó oldaláról a sudárterebhez, valamint a magasabb árbocvégekhez vezetnek. Egyszeru eros kötelek. A csarnakok és patrácok a hajó oldalán található rögzítogerendán (lekötopadon) keresztül alulról vannak felerosítve. Hosszuk a feszítogerendák fölötti csigákkal szabályozható. Az ábrán látható:
  • feszítogerenda
  • csigarendszeres feszítok
  • a hajó oldala
  • csarnakok
  • patrácok
  • A hosszanti feszítokötelek tengelysíkban, hossz irányban merevítik az árbocokat. Mivel az árbocok enyhén hátradolnek, így gyakorlatilag csak elülso hosszmerevítokrol beszélhetünk. A kifeszítés a hajóorr felöl hátrafelé haladt. Az alábbi ábrán láthatóak a hosszanti feszítokötelek és elnevezéseik.
  • orralsó (törzs-) hosszanti feszítokötél
  • orrderék-hosszanti feszítokötél
  • orrsudár-hosszanti feszítokötél
  • orrfelsosudár-hosszanti feszítokötél
  • foalsó-hosszanti feszítokötél
  • foderék-hosszanti feszítokötél
  • fosudár-hosszanti feszítokötél
  • fofelsosudár-hosszanti feszítokötél
  • kereszt-hosszanti feszítokötél
  • keresztderék-hosszanti feszítokötél
  • keresztsudár-hosszanti feszítokötél
  • keresztfelsosudár-hosszanti feszítokötél
  • A víz színi merevíto-feszíto kötelek az orrárbocot és az orrsudárcsúcsot feszítik, végük az orrtokéhez van rögzítve.
  • az orrárboc víz színi merevíto-feszíto tarcskötele
  • a bugdálórúd merevíto-feszíto tarcskötele
  • a vakvitorlaárboc merevíto-feszíto tarcskötele
  • A futókötélzethez a biztosító- vagy függeszto kötelek (topantennák), fel- és bevonó kötelek, fordítókötelek tartoznak.Biztosítókötelek a vitorlarudak, és az orrárboc vízszintes rúdját tartják. Nevüket a tartott vitorlarúd után kapják, pl.: orralsó-biztosítókötél, orrderék topantenna.Fel- és bevonó kötelek a vitorlarudak árbocról a fedélzetre történo fel- és bevonását szolgálják. Nevüket szintén a kapcsolódó vitorlarúd alapján kapják. pl.: orrsudár-bevonókötél. A teljesség igénye nélkül, de néhány példával az alábbi ábrán láthatóak a futókötélzet elemei.
  • alsó (törzs-) fordítókötél
  • derék-fordítókötél
  • sudár-fordítókötél
  • felsosudár-fordítókötél
  • orrsudár-fordítókötél alsó
  • bevonókötél
  • derék-bevonókötél
  • sudár-bevonókötél
  • felsosudár-bevonókötél alsó
  • (törzs-) karkötél
  • derékkarkötél
  • sudárkarkötél
  • felsosudár-karkötél
  • orrárboc-karkötél
  • A fordítóköteleknek a keresztrudak vízszintes mozgatása, beállítása a feladata. A nevüket - meg fogtok lepodni - az egyes vitorlarudak alapján kapták. pl.: foderék-fordítókötél. Ahogy az a fenti ábrán látszik, alsó fordító kötelek (1, 2) a tatárboc mögött fedélzetre vezet, a magasabbak (3, 4) tatárbochoz és onnan vissza a fedélzetre. A fordító köteleket hurkokkal a bakokhoz (bikához) rögzítik.VitorlázatA vitorlázat több szempont alapján csoportosítható. A hajóhoz viszonyított helyzetük alapján kereszt (haránti) és hosszanti (csonka, orr) vitorlákról beszélhetünk. Alakjuk szerint három, vagy négyszögletuek lehetnek. Attól függoen, hogy a hajó melyik része hordozza, keresztvitorlák, villás rudas (csonka) vitorlák, orr- és tarcsvitorlák, elovitorlák vannak. Szél alatti vitorlák (kiegészíto vagy szárnyvitorlák) gyönge szél esetén a szél alatti oldalon vannak kifeszítve, hátszél esetében mindketto oldalon felvonják. Csonka vitorla felett van a csúcsvitorla. További vitorlákat (lugger, gémes, latin, bermuda, arab, gyékény-, denevérvitorla) késobbi cikkben ismertetem.Hátszélben a keresztvitorlák használata elonyös. Gyenge hátszélben, az elozoekben említett szárnyvitorlával kiegészítheto. Hátránya, hogy nagyszámú kezelo személyzetet igényel, mivel a göngyölést kézi erovel végzik. A vitorlák elnevezésében a hordozó árboc és vitorlarúd szerepel. pl.: alsó derékfovitorla.Az orrárboc 2 db vakvitorlát hordozhat, a vakvitorla rúdon az orrárboc alatt egyet, a másikat az orrárbocon felállított kis árbocon. Az orrárboc alattit a nehéz kezelése miatt átkozottnak is nevezték a tengerészek.
  • vakvitorlák
  • keresztvitorlák
  • latinvitorla
  • A csonka vitorla a gaffrúd és bum között feszül, alapállásban a hajó hossztengelyben, de az árboc körül elforgatható. Könnyen kezelheto és kevésbé fogja el a szelet az elotte kifeszített vitorla elol. Oldalszélnél legelonyösebb, de szél ellen haladáskor is érvényesülnek kedvezo tulajdonságai. Hátszélben egyszeruen oldalt fordítják.Az elo- és tarcsvitorlák nem rudakon, hanem köteleken vannak rögzítve. Teljesen kiszorították az orrárbocról az álkeresztvitorlát. A tarcsvitorlák az árbocok közt kiegészítették a csonka és kereszt vitorlák rendszerét. Az elovitorlák elnevezései:
  • tarcsvitorla
  • belso orrvitorla
  • külso orrvitorla
  • repülo vitorla
  • Az árbocok közötti tarcsvitorlákat viharvitorláknak is nevezik, mivel viharban a többit bevonták, és csak ezek maradtak kifeszítve. Nevüket a rögzíto tartókötél alapján kapták pl.: fosudár tarcsvitorla.
  • elovitorla
  • tarcsvitorla
  • csonka vitorla

  •    
    Idézés a honlapján
    Kedvenc
    Nyomtatás
    Küldés levélben

    Utolsó frissítés : 2004. október 17. Vasárnap 17:22


    Olvasók hozzászólása  Hozzászólás RSS küldése
     

    Átlagos értékelés

       (0 szavazat)

     
    Hozzászólás nyelve: Magyar (0), English (0)

    Hozzászólás
    A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
    Belépés vagy regisztráció szükséges.

    Még nincs hozzászólás



    mXcomment 1.0.5 © 2007-2017 - visualclinic.fr
    License Creative Commons - Some rights reserved
     
    < Előző   Következő >

    www.hajomakett.hu
    Hajomakett.hu - Vitorlás, hajó, makett