Főoldal arrow Cikkek arrow Modellezés arrow Alapismeretek arrow Épitödobozos modellek tuningolása 4.rész
Épitödobozos modellek tuningolása 4.rész PDF Nyomtatás E-mail

Szeibel Laszlo, 2007. augusztus 29. Szerda 19:36

Átlagos értékelés :    (1 szavazat)

Megtekintések száma : 11374    

Kedvenc : Nincs

Rovat : Cikkek, Alapismeretek

Na nézzük tovább, mire jutunk. Az idegen sebek „alkotója”, mondhatnám barkácsolója, a slampos munkáját úgy próbálta “ tuningolni “, hogy az összes elképzelhető, - és el nem képzelhető - felületet szabályosan telezsúfolta mit tudom én honnan vett idegen cikornyákkal s díszítményekkel, amik a párizsi rajzon sehol sem láthatók!
Ahelyett, hogy a tényleges díszítéseket csinálta volna meg becsületesen ! De kedves barátaim! Ez így igazán nem megy! Ahogy a festék se takarja el az alatta fekvő slampos munkát, sőt inkább kiemeli, a giccsparádés idegen diszek sem rejtik el a slampos, trehány munkánkat! Többet ehhez a témához nem is szólok.
 
sm_Idegen1.jpg
sm_Idegen2.jpg sm_Idegen3.jpg sm_Idegen4.jpg
A fényképek magukért beszélnek! Itt jól látható az alsó tükör fapasztájának eredeti színe is. ( A sárga nyilak mutatják az idegen diszeket. ) Így nem.
 
 sm_SCH1.jpg  sm_SCH2.jpg sm_fs3_027.jpg
sm_fs3_049.jpg
 sm_fs3_057.jpg  sm_fs3_106.jpg  sm_fs3_108.jpg  
  Így

Kötélzet:
sm_Ejtoblokk.jpg Kötelekből csak 1 és 0,5 mm-est szállítottak, s pocsék minőségben. Olyan laza volt, hogy nem csak a végeken bomlott fel, ha csak ránéztem, hanem középen is. Ki kellet volna dobni, de miután én mindent megtartok, később felhasználtam egy olcsó, mondhatnám szégyenletes viking hajóhoz. De a megrendelő elégedett volt vele.
Szóval új köteleket venni, 0,5 ; 0,75 ; 1 ; 1,25 és 1,5  mm-ben. ( Ahhoz lusta vagyok, hogy saját magam csináljam, “ verjem “ őket, mert szerencsére jó minőségben kaphatók, meg a horgolócérnákat is fel lehet használni. Csak a 2 mm-nél vastagabbakat kényszerülök magam sodorni. ) ( Tunning19 ) A blokkok kimondottan elfogadhatóak voltak, különösen ( furcsa módon ) az ejtőkötelek blokkjai voltak igazán szépen megcsinálva, igaz, furatok nélkül, csak előrepontozva, de a kifúrás nem volt probléma.
Az árbocoknak szállított rudak is szépek voltak. Így aztán ezekkel nem sok baj volt.
A vitorlarudakat két részből kell készíteni, kúposítás után mindkét rész egyik oldalát a megfelelő hosszban kissé laposra kell csiszolni, hogy egymáson felfeküdjenek, s aztán összeragasztani, helyenként szögekkel megerősíteni., s aztán feketére festeni. Festés után megfelelő távolságban 0,5-ös fekete ( nem világos és nem barna! ) kötélből 10-12 menettel összekötni. ( Tunning21 )

De azért a négyszögletes árbocfejekbe a csigák nyílását kimartam, s működő esztergált csigákat szereltem beléjük. ( Tunning20 )

Most kell ( legalább az egyik ) pumpa karját a főárbocra erősíteni, ez az ún. árbocpumpa.

 

sm_arbocpumpaRajzNr.jpg

  1. Pumpa
  2. “Dugattyúrúd”
  3. Kar
  4. Húzókötél
  5. Kartartó kötél
  6. A “ rángató “ kötelek
  7. Fedélzet
  8. Árboc


 sm_arbocpumpaNr.jpg  
  1. Főárboc
  2. Pumpa
  3. Pumpakar a főárbocra akasztva
  4. A “ rángató “- kötelek ( Tunning22 )

A kar egyik vége egy rövid kötéldarabbal a pumpa „búvárdugattyújával” volt összekötve. A kar másik végére 4-6 rövid kötéldarab volt kötve - az alsó végükön egy-egy csomóval, így több ember is rángathatta, Aztán megy az „állókötélzet”, - ami itt natúr és nem sötétbarna! - mint az ágyba csinálás!
Valójában a latin vitorlás hajóknál nem beszélhetünk „igazi” állókötélzetről, mint a keresztvitorlázatú északi hajóknál, ahol a csarnakok s a tarcsok macskafejekkel ill. Doodshoft
sm_Pecek.jpg kengyelekkel vannak fixen rögzítve. A sebek ( s a többi latin vitorlás hajó ) csarnakjai csigasorokkal s peckekkel vannak a mellvéd belső oldalára - gyorsan oldhatóan - rögzítve. Az oldalkötél-csigasorok alsó vége, meg egy csomó más kötélvég is, mint a Ghanjánál, ún.  pecekkel ( Knebel ) voltak másik kötélhez erősítve, - a könnyebb és gyorsabb oldhatóság miatt.
 
A latin vitorlázatú sebekek egyáltalán nem hordtak tarcsot, csak a az ún. Polacker -vegyes vitorlázatú - sebekek. ( Franciául Mistycque )
Az Indiscret-nél a képen látható, az előárboc és az orrárboc között feszülő kötél nem tarcs,
hanem eventuel egy „repülő”, háromszögletű orrvitorla kötele.
Patrácot se találunk, mert a vitorlarudak ejtőkötele betöltötte ezek szerepét is.

 

sm_fs2_036.jpg  sm_fs2_040.jpg  sm_fs2_045.jpg  
 sm_fs3_001.jpg  sm_fs3_032.jpg  sm_fs3_073.jpg  sm_fs3_136.jpg
A kész állókötélzet. A rudakat fel kellet kötnöm vitorlák nélkül, mert egy kiállításra vittem, s a vitorlák még nem voltak kész. De legalább ilyen fotóim is vannak.
Futó kötélzet:

A nehéz rudak mozgatására a következő kötelek szolgáltak :

A vitorlarudak alsó végén 3 kötelet találunk. A középső a rudak lefelé való húzására szolgált.
Ejtő - a dupla ejtőkötél alul egy 5, ill. a besannál 3 csigás nehéz blokkon volt keresztben átfűzve és  innen  a négyszögletes árbocfejben található 4 csiga közül az alsó kettőn előrefelé átvezetve, ahol a két összekötött végére egy pecek volt rögzítve, ami a vitorlarúd rögzítőkötelének a „szemén” volt átbujtatva. Az 5 csigás blokk alatt kb. 1 méterrel volt egy 6 csigás blokk, és a kettő együtt alkotta az ejtőkötél csigasorát. ( Reep )( Lásd az előző Ejtőblokk képet. ) ( Nem tudok rá magyar nevet. ) A két szélsőt talán alsó fordítókötélnek nevezhetnénk, mert ezek kel lehetett a rudak alsó végét jobbra vagy balra húzni. A rudak alsó végétől egy „alsó karkötél” vezetett felfelé, és az árbocfej felső csigáinak egyikén átvezetve az árboc mögött levezetve egy csigasoron volt rögzítve. A rudak felső vége és az árboc közötti távolság kb. felénél volt a „felső karkötél” a rúdra kötve, innen az árbocfej felső csigáinak a „másikán” előrefelé átvezetve s az árboc előtt egy csigasorral rögzítve.
Kb. ugyancsak itt voltak a vitorlarúdra kötve a két „felső fordító” csigasorának a felső blokkjai egy-egy rövid kötéldarabbal. Ezek tkp. nem voltak igazi fordítók, hanem a hosszú vitorlarudak felső végének a kilengését akadályozták meg. ( Az elő- és fővitorlarudak hossza

majdcsak hogy elérte a hajó hosszát!  Az Indiscret fővitorlarúdjának a hossza 36,5 m volt ! )

A vitorlák kötelei :

Kivonók : A vitorlák hátsó, alsó csücskén volt 2 kivonó.
Bevonók : A vitorlák hátsó „függőleges” élének kb. 1/3 és 2/3 magasságában találunk két bevonót. Ezek a vitorlarúdon a megfelelő magasságban vannak felkötve, az egyik oldalon vezetnek lefelé, és a vitorlák hátsó élénél ( 1/3 és 2/3 ) képzett kötélszemeken átvezetve a másik oldalon ugyanott található blokkokon átvezetve a fedélzetre rögzítve.

( Elnézést, ezt elég nehéz magyarítanom !  Talán a képeken láthatók. )

Fogásolókötelek: Eredetileg a Földközi és - Arab tengeren és az Indiai óceánon vitorlázó latin vitorlázatú hajók nem ismerték a fogásoló köteleket. Ezek helyett több, különböző nagyságú vitorlákat tartottak a fedélzeten, illetve a vitorlaraktárban és ezeket az időjárásnak megfelelően cserélgették. Viharos időben pl. a besan legkisebb vitorláját a fővitorlarúdra kötötték. Így  a legkisebb és legnagyobb vitorlafelület közötti arány kb. az 1:10 -hez arányt is elérhette, azaz a legkisebb pl. 30 m2, s a legnagyobb 300 vagy akár 350 m2-t is elérhette.
Az  Indiscret fogásoló kötelei már az északi behatásra vezethetők vissza. De ellentétben a keresztvitorlákkal a fogásoló kötelek sora, soha sem a vitorla felső élével párhuzamosan vezetett, hanem az alsó, első csücsöktől kiindulva, felfelé srégen a felső csücsök alatt kb. 2-3 m-el található ponthoz.

 

Vitorlák
sm_KeszVit.jpg Nagyon szép anyagot adtak a dobozhoz és a színe is megfelelő volt. A vevő ugyan megrendelte még hozzá a varrott vitorlakészletet ami viszont csapnivaló volt!
Durván szőtt vastag anyag volt, a varratok pocsékok, és ami mindennek a teteje, a szegélykötelek valamiféle hurkaszerű öltésekkel voltak imitálva! Sikerült róla a vevőt lebeszélnem, megegyeztünk, hogy visszaküldi, és az árában meg egy kis felárral, én szebb vitorlákat gyártok neki. ( Tunning23 )

 

Nos - modellvitorlát sokféleképpen és sokféle anyagból lehet készíteni. Hogy mennyi szeméttel találkoztam én már itt is! Sárgára festett, lakkozott keménypapír, japánpapír, durván szőtt vászon , sőt festett alumínium vagy réz fólia!  Nem beszélve a műanyag kittek vastag műanyag vitorláiról!
Mint már említettem - „Méretarányok ...” - a lehető legfinomabb ( de nem áttetsző ) batisztot
teában kell „színesíteni”. ( Nem főzni! Hideg teában! ) Szárítani nedvesen, vízszintes felületen kell. Nem szabad csavarni sem centrifugázni! Aztán vasalni. A kiszabás után a 2 - 3 mm-es szegéseket vasalóval felhajtani, és aztán megfelelő ragasztóval ragasztani. Aztán a szegéseket végigvarrni. Kihegyezett, de kissé rádiuszosra csiszolt hegyű 1H-s, 1B-s , HB-s ceruzával a sávok határait, meg a fogásoló kötelek sávjait ( ha vannak ) berajzolni, és az összes varratot gépen 2 mm-es öltésekkel végigvarrni.
Kézzel felvarrni a szegélyköteleket, mégpedig úgy, hogy a varrószálak megkerülik a szegélykötelet, s annak a „meneteibe” belefekszik. Nem kell átszúrni a szegélykötelet! És egyúttal kialakítani a vitorla sarkain a füleket.
Fogásoló kötelek : Egy rövid darab 0,5-0,7 mm-es kötélre csomót kötünk, tűvel áthúzzuk a megfelelő helyen, és a vitorla másik oldalán is csomót kötünk, és a hosszát méretre vágjuk. Mivel ezek a “ cérnák “ sprődek, s valószínűleg összevissza állnak, ezért kissé megnedvesítve „művészi” ívekbe rendezve őket mindkét oldalon egy csepp ragasztóval a vitorlához rögzítjük.
A vitorlákat rövid, natúr színű kötelekkel kötjük a rúdra.

Nagy hajóknál soha nem egy hosszú kötéllel spirálisan ! Az ok nagyon egyszerű : Ha egy kötélspirál egy helyen elszakadt, a szél semmi perc alatt lerántotta volna a vitorlát !
Hogy a rudakra a blokkokat a vitorlák előtt vagy után kötjük a rudakra, az elvileg mindegy, kinek hogy könnyebb.
sm_FelkotesNr.jpg
  1. Csak kis hajókon !
  2. Az ókortól a 17. sz-ig
  3. Kb. 1600-1850
  4. 1850 után un. Jackstag - ra
  5. A vitorlák felső csücskeinek bandázsolása a rúdvégekre 1850-ig
  6. A vitorlák felső csücskeinek bandázsolása a rúdvégekre 1850 után
 


A futókötelek sémája az olasz rajzon is kb. 90 %-ban rendben volt, eltekintve azoktól, amiket

a kötélbaknak tartott pumpákra kellett volna kötni. Itt tkp. csak egy fontos szabályra kell ügyelni. Nem elég a futókötél laza végét egyszerűen a bakra vagy a szegre kötni, s aztán levágni !  S ha hosszú szálra ki kell engedni, honnan vesszük a többit ?? ( Legalábbis a valóságban ! ) De éppen ezért a modellen a bakra vagy a szögre tekercsben akasztva, vagy mellettük a padlón feltekerve kell őket ábrázolni!
Ez a padlón még csak elég egyszerűen megy, egy-egy csepp ragasztóval. De a szegeken élethűen lelógva tekercselni - a modellkötelek “ önfejű “ sprődsége miatt ez elég nehéz. De erre is megvannak a sok türelmes modellezők által “ kikotlott “ módszerek. De erről majd máskor.
Miután semmi idegem nem volt saját zászlókat készíteni, így vettem őket. Igaz, hogy meglehetősen sprőd selyemből vannak, de egy kis gyakorlattal egész szépen a helyükre lehet őket gyötörni, s a rúdon vagy a vitorlán egy csepp ragasztóval rögzíteni.
 sm_Zaszlok.jpg  sm_Zasz.1.jpg  sm_Zasz.2.jpg

Itt meg kell jegyeznem a legalapvetőbb hibákat a modellzászlóknál.

1 - A modell kikötőben vagy szélcsendben áll ( vitorlákkal vagy nélkülük ) - a zászlók furcsa módon deszkalapegyenesen vagy egy kicsit hullámosítva valamilyen irányba állnak.

2 - A hajó(modell) dagadó vitorlákkal “ előre “ hajózik, a zászlók ellenben büszkén lobognak hátrafelé ??!! Széllel szemben ? Ha a szél hátúról fúj, akkor logikus módon a  zászlóknak előrefelé kellene lobogni ! Ill. mindig szélirányban ! Vagy ?

Az igazi zászlók meglehetősen vastag anyagból voltak készítve, így valójában csak erős szélben lobogtak olyan szépen. Eltekintve az un. Flamme-ktől ( nagyon hosszú vászoncsikók ) és a később feljött jelzőzászlóktól.
S itt felmerül a kérdés - olvastam a vitátokat - vitorlával avagy nélküle, ha vitorlával akkor dagadón vagy löttyedten ?

Ehhez illik a következőket tudni :

A kikötőben - rövid tartózkodás estén - a vitorlákat felvonták, s rögzítették. ( Ez egyébként egy nehéz dolog, a vitorlákat felkötött élethű állapotban ábrázolni. A 14-18. sz-ig egész máshogyan kötötték fel, mint később pl. a klippereknél ! )

 

sm_Sta.Maria.jpg Kb. 1700-ig a vitorlákat egyszerűen csak a rudak alá kötötték. sm_LeSuperbe.jpg 1700 után a vitorlákat a vitorlarudakra felpakolták s ott kötötték meg őket. ( Fr. 74 ágyús Le Superbe modelljén ).
Hosszabb tartózkodásnál a vitorlákat mindig leszerelték, s kiteregettették száradni. Ez esetben a felsö rudakat mindig félárbocra eresztették,  s az összes rudat  vierkant-ba állították , azaz merőlegesen a hossztengelyre.
Ebben az állapotban tehát a hajónk a kikötőben fog állni.

Esetleg ábrázolhatjuk még pontosan azt a pillanatot, amikor a hajó éppen hogy befutott a kikötőbe, vagy éppen egy szélcsendes zónában van, ilyenkor a vitorlák löttyedetten lógnak.

 

De ilyenkor a felső vitorlák alsó éle ( főleg középkori, hasas vitorláknál ) ált. az alatta lévő rúd alá löttyen. Nem valami szép látvány. De azért dagadó vitorlák ábrázolására is van néhány elfogadható módszer. Ehhez azonban ismernünk kell a különböző korszakok vitorláinak a “ hasasságát “ ! A középkorban a vitorlák nagyon hasasra voltak szabva, mert azt hitték, hogy a hasas vitorlák a szelet jobban befogják !( Ennek persze éppen az ellenkezője az igaz ! Ez egyszerű fizika ! Minél kisebb felületen oszlik el ugyanaz a szélnyomás, annál nagyobb lesz az adott egységnyi felületre ( m2 ) eső nyomás , és fordítva ! És minél görbébb a vitorla, annál többet kell vektorokkal számolni. ) Ezért, s mert az alsó vitorlák aránytalanul nagyok voltak, középen is voltak kivonókötelek.


sm_SpGal.jpg

Ez jól látható a képen. Ez egy spanyol galeon-t ill. karrak-ot (?) ábrázol kb. 1560-bol. P. Breughel metszete. A vitorlák hasassága felfelé csökkent.

Az évszázadok során a vitorlák szabása egyre laposabb lett, s végül a klippereknél, s a Windjammer - eknél (( Sz.sz. -Szélpréselö, - a klipperek utódai, mint pl. a P-Liner hajók, a Preußen ( ma az orosz Kruzenstern ), Padua, Potosi, Pamir s a Passat ( ma restaurálva a Lübecki kikötőben )) egészen extrém laposan lettek szabva.

sm_L_Avenir.jpg sm_Preusen.jpg

 francia Windjammer
-  négyárbocos bark

német Windjammer
- ötárbocos Vollschiff
- “ teljes hajó “

A latin vitorlákat egyszerűbb egy kicsit hasasra beállítani, ez általában jól sikerül a vitorlarúd, és a ( hátsó, alsó ) két csücsökkötél ( kivonó ) megfelelő beállításával.Pl. ez a sebekemen a véleményem szerint jól sikerült, s a vitorlák most úgy állnak, mintha a hajó jobboldali ( SB ) háromnegyedes szélben egy hosszú ívű kanyart venne éppen. Ezt a benyomást meg lehetne erősíteni, ha a modell az állványon nem egyenesen állna, hanem balra bedőlne.
A sebek az erősen kifele dőlő oldalai miatt 45 fokos dőlésszöget elviselt felborulás nélkül, akár csak mai modern jachtok.

sm_Ferde1.jpg sm_Ferde2.jpg sm_FSOldal.jpg sm_IdOld.jpg

A keresztvitorláknál egy kicsit nehezebb a dolog, főleg az alsó vitorláknál. De ezt majd egy másik cikkben tárgyaljuk meg.

Ezzel egyelőre befejeztem az “ Építődobozok tuningolás “ -át, de később még vissza fogok térni erre a témára, más modellek építése kapcsán. De előtte szeretnék egy új sorozatot indítani, azoknak, akik kizárólag terv után akarnak építeni. Ami sokkal de sokkal nehezebb, mint konzervből építeni. S itt előzetesen meg kell jegyeznem, hogy aki terv után akar építeni, annak nagyon-nagyon nagy türelemmel kell rendelkeznie ! Heteket- hónapokat rá kell szánnia a kutatásra s a szakirodalom tanulmányozására. Nem akarom senkinek se a kedvét szegni !
Már említettem. A pocsékabbnál pocsékabb “ tervrajzokkal “ Dunát lehetne rekeszteni.
De mi van akkor, ha a rajz jó, de hiányzik a tapasztalat, az évek során összegyűjtött elméleti tudás? Az igazán jó rajzok nem kezdőknek készülnek ! Ahogy egy gépészmérnöknek sem kell elmagyarázni, hogyan olvasson egy alkatrészrajzot, ugyanúgy egy jó hajó ( modell ) építőnek nem kell elmagyarázni, hogyan kell egy metszetet vagy vízvonalrajzot értelmeznie ! Vagy például a régi hajók kötélzete! A dobozok építési utasításaiban olvasható pl. ide meg oda 0,5 mm-es kötelet kell kötni . OK. De miért ? Mért éppen oda ? S mért éppen 0,5 mm-est ?
Nem akarom az un. gyakorlati embereket megbántani , de sajnos elmélet nélkül nem megy !!!
Akit nem érdekel az elmélet, az lehet hogy nagyon tetszetős kopjafát tud faragni, - habár egy igazi székely rengeteg hibát találna benne - az soha nem lesz igazi hajómodellező, hanem csak egy szobadísz készítő. Még egyszer : Nem akarom senkinek se a kedvét szegni !!!
Fel tudom rajzolni az utat : Ezen az úton kell menned, ha jó hajómodellező akarsz lenni !
Ez az út nem lesz könnyű, s talán tele lesz kitérőkkel, s hibákkal. Hogy ezeket a kitérőket s hibákat el tudd kerülni, ebben tudok segíteni.

Flamenco

Korábbi cikkek: 

   
Idézés a honlapján
Kedvenc
Nyomtatás
Küldés levélben

Utolsó frissítés : 2007. szeptember 19. Szerda 14:28


Olvasók hozzászólása  Hozzászólás RSS küldése
 

Átlagos értékelés

   (1 szavazat)

 

Megjelenítve 4 a(z) 4 hozzászólásból

Hozzászólás nyelve: Magyar (4), English (0)

Írta: Emeritus () 2007. szeptember 17. Hétfő 10:10

Írta: Emeritus 2007. szeptember 17. Hétfő 10:10

A Preussen nem azonos a Kruzenstern-nel! A Kruzenstern régi neve Padua volt. A Preussen pedig elsülyedt 1910-ben. A Passat Travemündében horgonyoz. 
 
A Peking nevű hajó New York-ban a South Street végén lévő hajómuzeumban áll, más vitorlásokkal együtt.

 

» Válasz erre a hozzászólásra...

» Az összes 1 válasz megjelenítése

Írta: Maszatomy () 2007. szeptember 16. Vasárnap 09:36

Írta: Maszatomy 2007. szeptember 16. Vasárnap 09:36

:sigh Akinek még problémája van a cikk megjelenésével, jelezzen.! :sigh Megbeszéljük! :grin

 

» Válasz erre a hozzászólásra...

Írta: Flamenco () 2007. szeptember 15. Szombat 22:27

Írta: Flamenco 2007. szeptember 15. Szombat 22:27

Ahoi Hajomester ! 
Jelenleg sajnos problémáim vannak az uj oldallal - a Maszatomyt már informáltam. Nekem itt van már egy kész 5 részes sorozatom a hajo(modell)testek épitéséröl ami a flamand galeonom épitésével folytatodik, valamint egy 3 részes a keresztvitorlázatu hajok állokötélzetéröl, amik alig várják, hogy elküldjem öket. Ha sikerül közvetlenül cikkeket küldeni meg fogjátok öket kapni. 
Korábban már irtam neked, hogy a sebekkel valo problémáiddal keress meg az " Emil " -en. Akkor tisztázzuk a sebek kötélzetét is. 
Üdv. - F

 

» Válasz erre a hozzászólásra...

Írta: hajómester () 2007. szeptember 15. Szombat 17:37

Írta: hajómester 2007. szeptember 15. Szombat 17:37

Nagyon érdekes , akár a többi, habár mint mondtam valaha, kittből nem építek. Nagy érdeklődéssel várom a következő irásodat, ami a tervrajz alapján való építésről fog szólni.Noha nem vagyok kezdő-e téren, bizonyára sok újat fogok tőled hallani. A latin vitorla kötélzetének leírását többször átolvastam, mivel ez engem a jelenlegi munkámban közvetlenül érint és bevallom egyes részeket nem nagyon értek. Van egy tervrajzom egy latin vitorlás sebekről, de azon akkor ezek szerint nem szerepel a vitorla teljes kötélzete.

 

» Válasz erre a hozzászólásra...

Megjelenítve 4 a(z) 4 hozzászólásból



Hozzászólás
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
Belépés vagy regisztráció szükséges.


mXcomment 1.0.5 © 2007-2017 - visualclinic.fr
License Creative Commons - Some rights reserved
 
< Előző   Következő >

www.hajomakett.hu
Hajomakett.hu - Vitorlás, hajó, makett