Main page arrow Articles arrow Néhány szó a hajóágyúkról
Néhány szó a hajóágyúkról PDF Print E-mail

By Szeibel Laszlo, on 2007. November 21. Wednesday 21:31

Average user rating :    (1 vote)

Views : 19341    

Favoured : 1

Published in : Articles, Basics

There are no translations available

Miután a téma nagyon sokrétü, ezért mélyebben most nem is akarok belemélyedni, s talán csak cimszavakban probálom felrajzolni a fejlödés lépcsöfokait.

A kezdet

Az ágyuk a hajokon csak jo 50 éves késéssel jelentek meg a szárazföldi hasznalathoz képest és eleinte szinte csak önveszélyes játékszerek voltak, s inkább csak ijesztegetésre voltak jók. Az elsö ágyuk kovácsoltvas négyzet ill. téglalap keresztmetszetü " lécekböl " voltak összeállitva. A "léceket" egy fa henger palástjára egymás mellé rögzitették drottal, majd felmelegitett kovácsolt vasgyürüket huztak rá. A gyürük kihült állapotban összehuzták a "léceket". A közöttük lévö hézagokat olommal öntötték ki. (Állitolag Erdélyben készitettek ágyut tölgyfábol is! Erröl van egy videom, ami egy utánépités kisérletét mutatja be.) Az elsö öntött ( bronz ) ágyuk olyan nehezek voltak, hogy a hajókon való alkalmazásuk egyszerüen lehetetlen volt. ( A Bp. - i Hadtörténeti múzeumban van egy török ágyú, ami majd 5 m hosszu és van vagy 4 - 5 tonna. ) Ezért az első hajóágyúk kiskaliberű kovácsoltvas típusok voltak, amik egy primitív rönkfa ágyban voltak kötélbandázzsal rögzítve. Ezek a főfedélzet ill. a magasabb fedélzetek mellvédjénél voltak felállítva, - később a hajófalba vágott ablakoknál - a legtöbb esetben visszafutás lehetősége nélkül fixen rögzítve. Ez a megoldás azonban az ágyúk növekedésével egyre jobban igénybe vette a hajók eresztékeit. Az első fedélzeti pallókra állított ágyúk még mindig a kerék nélküli blokklafettába voltak ágyazva. Visszafutáskor a lafetta alsó keresztlécei és a padló közötti surlódás még elég nagy volt ahhoz, hogy az ágyút lefékezze.

 sm_abra_1.jpg  1. ábra - Ágyuk a XV, századbol ( 5* )
 sm_abra_2.jpg  2. ábra - Két kovácsoltvas ágyú(cska) a Mary Rose - ról ( 7* )
 sm_abra_3.jpg 3. ábra - Egy nagyobb kovácsoltvas ( 7* ) ( hátultöltős ) ágyú a Mary Rose - ról. 

A kalapácstól balra látható rész a különálló 57 cm hosszu lőporkamra. Ennek az ágyúnak a kalibere ( az ágyúcső furata ) 20 cm volt, s egy 16,5 cm átmérőjű kőgolyót találtak benne.

 

 

Ha most egy kicsit számolunk: 20 - 16,5 = 3,5 / 2 = 1,75 cm ( ! ) volt a " kotyogás ". A mai 0,1 ; 0,01 ; sőt 0,001 mm - es türésekhez és illesztésekhez szokott " gépész " agyunknak - szinte hihetetlen! Éppen ezért a golyó betöltése előtt azt maradék kötéldarabokkal, kóccal vették körül, hogy szorosabban passzoljon a csőbe.

 

sm_abra_4.jpg  4. ábra - A csőben talált golyó a kóc maradékokkal ( 7* )

 

A következö lépés

Mivel a föfedélzeten ill. a felső fedélzeteken elhelyezett ágyuk jóval a hajó súlypontja felett voltak, nem lehetett azok összsúlyát nagyon megnövelni anélkül, hogy a hajó ne borult volna fel. Eleinte úgy probáltak segiteni a dolgon, hogy a hajó oldalait felfelé behúzták, azaz egyre kes-kenyebbre vették. De igazán ez sem segitett.
A nehéz ágyúkat valahogy a föfedélzet alatti fedélzet(ek)re kellet volna állítani. A megoldást az oldalfalakba vágott négyszögletes, nehéz táblákkal lezárható ágyunyílások hozták meg. Ezáltal az alsó fedelzet(ek)en már nehezebb típusokat is felállíthattak. Ennek az időszaknak a tipikus példái a karrakok, ahol a főfedélzet alatt 6 - 8 - 10 nehezebb öntött bronz ágyút találunk a visszafutás lehetőségével, míg a felső fedélzeteken részben fixen rögzített, részben visszafutással , könnyebb kovácsoltvas ágyúkat.

Ebben az időben jelent meg a kerekes lafetta, eleinte csak két ( első ) kerékkel, később 4 kerékkel. Miután még szabványok nem léteztek, meglehetősen nagy összevisszaság uralkodott a méretek, a kaliberek és az ágyúk elhelyezése terén. Sokszor a legkülönbözőbb ágyúk álltak egymás mellett, ami jól látható néhány korabeli hajó oldalnézetén, ahol különböző méretü ablakok láthatók egymás mellett.

 

sm_abra_5.jpg  5. ábra - A Great Henry ( Henry Grace á Dieu ) oldalnézeti rajza.  
sm_abra_6.jpg  6. ábra - " metszete ( 4* )  
sm_abra_7.jpg   7. ábra - A Mary Rose oldalnézete
sm_abra_8.jpg  8. ábra - A Mary Rose metszete  

 

- Ezen a két rajzon jol látható, hogy az alsó ütegfedélzeten két különböző típusú ágyúk álltak.

- 1. - Kovácsoltvas " gyürüs " ágyuk, kétkerekes lafettán

- 2. - Öntött bronz ágyuk, négylerekes lafettán ( 7* )

Ennek ellenére a hajóágyúk még mindig majdcsak, hogy ijesztegetésre szolgáltak. Még a legnagyobb ágyúk sem voltak képesek 300 m távolságból egy karakk 1 - 2 m vastag tölgyfa oldalát átütni. ( Ebbe persze belejátszott a lőpor rossz minősége is, valamint, hogy az öntött vas ágyúgolyók tele voltak zárvánnyal és léglyukakkal, hogy sokszor már a levegőben szétrobbantak. )

Még néhány kép ehez a témához:

sm_abra_9.jpg
9. ábra - Öntött bronzágyú rajza a Mary Rose - ról, egy Bastard Schlange - ( nm. ) - vagy Bastard Coulverin - sz.sz. magyarul " Zabigyerek kígyó" - ahol a Bastard itt arra utal, hogy a cső méretei eltértek a "szabványos" kigyóétól. ( 7* )
sm_abra_10.jpg
10. ábra - egy hasonló kígyó eredetiben ( 7* )
sm_abra_11.jpg
11. ábra - Egy kétkerekes lafettára szerelt hátultöltős kovácsoltvas ágyú modellje, a flamand galeonomhoz készítve. ( A csövet 6 mm - es alu rúdbol esztergáltam. A lőporkamra kialakítását a cső hátsó, kisebb átmérőjű részére húzott réz csővel oldottam meg. Akit érdekel, kűldhetek róla rajzot. ) 

Az első tengeri tűzérség

A hajóágyúk első komolyabb bevetése a győzhetetlen Armada és az angol hajóhad közötti csatákban történt. ( Habár itt is rengeteg golyót ellőtek anélkül, hogy jelentősebb kárt okoztak volna. ) Itt alakult ki a négykerekes lafetta első komoly változata, ami - kisebb - nagyobb javitásokkal nagyjából 350 éven keresztül szinte változatlan maradt. Erröl a témárol bővebben: Howard - Az Armada pusztulása - magyar kiadás. Nagyon érdekes könyv.

( - Spanyol és angol hajók és ágyúk közötti különbség

- A spanyol lőpor és golyók rossz minősége

- Tűzgyorsaság

- Az új ágyutípus: a Coulverin

- Spanyol hajókon kétkerekes szárazföldi lafetták ! )

De - meg kell jegyezzem - a legújabb kutatások szerint az angol győzelemben jelentős szerepet játszott egy tiroli ágyúöntö, névszerint Adam Dreyling, akit az angolok, - ugyszolván az utolso pillanatban beszerveztek, s aki a az uj tipusu Coulverin - eket bevezette. Neki tulajdonitják az uj tipusu, kupos csötorkolat kialakitását is. Ugyanis a régi tipusu torkolatok vagy nagyon élesek voltak, vagy nagyon vastag szögletes vagy félkerek gyürüvel voltak ellátva. Mindketö ahhoz vezetett, hogy az ágyú visszafutásakor a torkolat kiképzése - az abban a korban még amúgy is aránytalanul kis keresztmeteszetű - ágyúnyílások felső élébe beakadva, azokbol szilánkokat letépett, veszélyeztetve ezzel a kezelők életét. Az új típusú befelé szükülő kúpos kialakitása megszüntette ezt a problémát.

Hogyan is nézett ki egy tipikus ágyú ebben a korban?

A cső :

A csövet bronzbol öntötték, függőlegesen egy öntöárokban, úgy hogy a torkolat állt felfelé, így az olvadék súlya miatt a legtömörebb ötvözet az ágyú hátuljánál keletkezett. Hogy a torkolat se legyen túl gyenge, a torkolattol felfelé még ráhagytak jó 1 - 1,5 m - t, amit aztán levágtak. A formakészítés és az öntés technologiájába én itt nem akarok belemélyedni, akit ez érdekel a következő médiákban utánanézhet:

- Hans Aufheimer - Schiffsbewaffnung - von den Anfängen bis zur Mitte des 19. Jahrhunderts

( Hajofegyverzet - a kezdettöl a 19. szd. közepéig )

- Wolfram zu Mondfeld - Schiffsgeschütze ( Hajóágyúk )

- Wolfram zu Mondfeld - Der Meister des siebten Siegels ( A hetedik pecsét mestere )

Ez ugyan egy regény és nem kimondott szakkönyv és a fenntnevezett Adam Dreyling életéröl szól, de nagyon szakszerűen és részletesen írja le az ágyú öntését. (Ehez a témához is van egy videóm.)

A cső részei:

sm_abra_12.jpg

12. ábra:

1. - Hátsó darab

2. - Közép darab

3. - Első darab

4. - A pajzs a gombbal

5. - Az erősítő bordák

6. - Címer vagy díszítés

7. - Az un. Delfinek - a cső felemelésére szolgáltak

8. - A " Pajzscsapok " ( Schildzapfen )

9. - A torkolat a gyűrűvel ( 7* )

sm_abra_13.jpg
13. ábra - Néhány angol cső a 16. szd. - ból

 

Az ebben a korban használatos sokféle - fantázianevekkel ellátott - ismertetésére itt nem vállakozom, mert szétrobbantaná a cikk kereteit. Akit bövebben érdekel, az tanulmányozza a szakirodalmat.

A lafetta:

Erre a korra a 4 kerekű ún. dobozlafetta volt jellemző.

sm_abra_14.jpg
14. ábra - Dán dobozlafetta - jól látható az oldalnézet közepén a furat a fékkötélnek.
sm_abra_15.jpg
15. ábra -  Francia lafetta 36 fontos ágyúnak 1768 - ból ( Boudriot rajza ), ( 7* )

 

 

Később - valamikor 1750 körül bevezették az új tipusú lafettákat, aminek az alja nyitott volt, valószínűleg azért, mert a dobozlafetta alján összegyűlt a nedvesség, és ezáltal a lafetta előbb elkorhadt.

sm_abra_16.jpg
16. ábra - Francia 36 fontos ágyú dobozlafettával ( Boudriot rajza ), ( 7* )

 

Most eljutottunk a " lerágott gumicsonthoz " , azaz a hajóágyúk kötélzetéhez.

A négykerekes lafettára rögzítette öntöttt bronz ( késöbb öntöttt vas ) ágyúk kötélzete a 16. szd . - ban alakult ki. és szinte három évszázadon keresztül változatlan maradt. Nézzük, mik is voltak ezek a kötelek:

1. - A fékkötél ( Broktau )

Szerepe nyílvánvaló - a lövés után a visszafutással rendelkező ágyúk fékezésére szolgált, azaz megadályozta, hogy az ágyú a lövés után egyszerűen - mindent letarolva - a hajó másik oldalára fusson. ( Habár az átmeneti évtizedekben - és föleg a kisebb hajóknál - még gyakran elöfordult, hogy a visszafutásra képes ágyúk is fixre voltak kötve, mert a hajó szélessége - jobban mondva keskenysége - és az ágyú hossza egyszerüen nem engedte meg a visszafutást. Ennek persze két komoly hátránya volt. Egyrészt a fixre kötött ágyúk meglehetősen igénybevették a hajó eresztékeit, másrészt az ágyúkat csak az oldalfalakon kivül lehetett megtölteni, azaz valakinek ki kellett mászni az oldalfalon kívülre - csatában ( ! ) - és kívülről tölteni. A harcon kívüli időkben az ágyúkat be kellet húzni, és a hajó hosszirányában rögzíteni ! Erre jó példa pl. - bármilyen hihetetlennek is tűnik - a Golden Hind. Mai fejjel ( ésszel ) szinte felfoghatatlan, mekkora "robotolással" jártak ezek a műveletek. )

Szóval a fékkötél egy meglehetősen vastag - 3 - 4 - 5 - 6 cm átméröjü kötél volt, aminek a két vége az ágyúablakok két oldala mellett elhelyezett hosszú - a bordán és a belső s külső palánkozáson átvezetett - szemes stifteken volt fixre kötve. A fékkötél hossza úgy volt megállpítva, hogy a visszafutás leghátsó állapotában lévő ágyú torkolata és a hajóoldal belső palánkozása közötti távolságnak min. kb. 30 - 60 cm - nek kellet lennie.

Itt - nekünk, modellezőknek két problémával kell szembenéznünk:

  1. A szemes csapok rögzitése:
    A rendelkézésre álló adatok és számtalan szakirodalom , rajz és modell alapján ezek a szemes hosszú vas csapok - mint már emlitettem - átmentek a belsö palánkon, a bordán, a külsö palánkon, és a hajóoldalon kívül egyfajta alátéten voltak elszegecselve. Hogy ez pl. az igazi Victorynál mért nem látszik, tkp. - mint már emlitettem - csak azt tudom elképzelni, hogy a szemes stiftek vége vagy a a külső palánk alatt, az ablakkereten volt rögzitve, vagy a külső palánkba volt valamiképpen besüllyesztve.
  2. A fékkötél közepének a futása:
    Az első nyílvánvaló tény, hogy a fékkötél közepét nem lehetett fixre rögzíteni, ( hogy a lafettán, vagy az ágyúcsö végén, azt pillanatnyilag hagyjuk figyelmen kívül ) , mert ebben az esetben visszafutáskor a fékkötél fixre rögzitett közepe óhatatlanul valamelyik irányba elhúzta volna az ágyú hátso felét, ami sok balesetet ill. kárt okozhatott volna.
A mai szakirodalmak a fékkötél vezetésének két változatát ismerik: Ezek szerint az európai változatnál a fékkötél ( közepe ) a lafetta oldalaiban fúrt lyukakon keresztül vezetett, míg az angol változatnál a fékkötél ( közepe ) az ágyútalpnál ill. az ágyúgombnál kiképzett szemen keresztül vezetett. Mindezeddig - úgy tűnik - minden szép és jó, csak éppen van egy nagy salátánk! A legkevesebb problémánk az ún. európai változatnál van, ahol a fékkötél ( közepe ) a lafetta oldalaiba fúrt lyukakon keresztül vezetett, s ezáltal ki tudta egyenlíteni a visszafutáskor fellépő oldalirányú erőket.

S ami ezután jön, az a totál összevisszaság!

A már említett angol változatnál a fékkötél ( közepe ) az ágyúgombnál kiképzett szemen futott keresztül. Csakhogy ez a szem az angol hajók ágyúinál legkorábban az 1700 - as évek végén jelent meg! Ennek ellenére jónéhány tervrajzon ill. modellen ( nem beszélve az építödobozokrol ) látható a következö megoldás: A fékkötél közepe az ágyúgomb körül vezetve fixre van kötve, ami a véleményem szerint a már említett oldalra húzó erők miatt már eleve lehetetlen. ( S még azt hittem, hogy ez egy rövid cikk lesz ! )

Ennek ellenére az összes építödoboznál ez a megoldás látható, sőt pl. a fr. sebek múzeumi modelljénél is, valamint néhány fr. rajzon is. Mivel a fékkötél vastagsága miatt nem lehetett rá csomot kötni az ágyúgomb körül, ezért az ajánlott megoldás úgy néz ki, hogy a fékkötelet a gomb körül körülvezették, s a gomb alatt a két találkozó része egy vékonyabb kötélből álló " bandázzsal " - ami sok rajzon nem is bandázs, csak egy kötéldarab volt -összekötötték. Itt azonban komoly kétségeim vannak:

  1. Hány lövést bírt ki ez a vékonyabb kötél?
  2. Ha a gombon nem pontosan a fékkötél közepe volt felkötve, azaz a fékkötél az egyik oldalon hosszabb volt mint a másikon - mint már emlitettem - akkor visszafutáskor a fékkötél óhatatalanul az egyik irányba elhúzta volna az ágyút.
De - érdekes módon - az összes korabeli lafetta rajzán jól láthatók a furatok a lafetta két oldal-falaiban, ami szerintem egyértelműen arra utal, hogy a fékkötél itt volt átvezetve. ( Talán még az angol hajokon is ? )

De nézzük a további köteleket : ( S itt is tisztességes összevisszaság uralkodik )

  1. Az előrehúzó ( oldal ) kötelek:
    Az ágyút, megtöltése után a legkülső helyzetébe kellet húzni, - azaz addig, míg a lafetta első éle a belső palánkozáson felütközött, - erre szolgáltak a kétoldali csigasorok. Ezek külsö blokkjai az ablakok melleti - a fékkötél szemes stiftjei felett elhelyezett szemes stiftekbe beakasztott kampókkal voltak rögzítve. A belső blokkok elhelyezése a lafettán kortól s nemzetiségtől függött. Az oldalkötelek szabad végei az ágyú mellett kétoldalt a fedélzeten egy spirálba tekerve voltak lefektetve, hogy az ágyú visszafutásakor akadály nélkül át tudjanak futni a két blokkon.
    ( Az oldalkötelek szabad végei semmi esetre sem voltak " dugohuzoszerűen " a magasságban egymás fölé tekerve! Eltekintve attól, hogy ennél a megoldásnál a hajó mozgása miatt az egymás felett fekvö " menetek " amúgysem sokáig maradtak volna egymáson, sőt fennáll a veszély, hogy amikor ez a " torony " összeesik csomók képzödnek, amik a blokkba beszorulva lefékezik az ágyú visszafutását. )
    (( Tamás !: Látod a problémámat ? Ennek az illusztrálására itt egyszerüen be kellene tenni a képet a BHR - röl. - Kép: bhr - 10 - 12 ))
  2. A hátrahuzo kötél(ek )
    Ez már megint problémásabb, s úgy tünik, hogy a szakértök sem tudnak egymással, sőt sajátmagukkal sem megegyezni.
    W. zu Mondfeld szerint az angolok két hátrahuzó kötelet használtak, mig az európaiak csak egyet. Ugyanakkor a Wasa c. könyvében azt állitja, hogy a Wasa ágyúinak két hátrahúzó kötele volt, s ugyanakkor megjegyzi, hogy a lafetta alaplapjának hátsó részében található furat miatt elképzelhetö, hogy ott az egyes ( egyszerü ) kötél blokkja volt beakasztva. Valójában a csatában a hátrahúzó kötelekre nem is ( vagy nagyon ritkán ) volt szükség, mert a lövés után az ágyút a visszaható erő amúgyis visszafuttatta, és ezért ezek blokkjait kiakasztották.

Mondfeld rajza az ágyúkötelekröl:

 

sm_abra_17.jpg

17. ábra :

1. - Fékkötél

2.- Oldalkötél

3. - Hátrahúzó kötél

 

Összefoglalva:

Eltekintve ezektől az elméleti problémáktól a következőkre kell ügyelnünk:

  1. Nagyon fontos, hogy a csövek és a lafetták kialakítása legalább " nagyjábol " megfeleljen a kornak, nemzetiségnek és a hajótípusnak. Valahol már emlitettem - az építődobozok lafettái, és ennek megfelelően azok rajzai a legtöbb esetben reménytelenül rosszak. A legtöbb dobozban kimart lafettákat szálítanak amiknek az oldalai párhuzamosak, ( Világos ! - igy lehet öket szériában gyártani ) holott a lafetták oldalai előrefelé szűkültek, valamint dobozlafetták vannak még az újabb kori hajók dobozaiban is. Hogy a csövek hossza 5 mm - es ugrásokkal van megállapitva - azaz pl. 25 - 30 - 40 - 45 stb. mm hosszu csöveket adnak, ill. tudsz vásárolni, az már szinte magátol értetődő, és következik a széria gyártásból, csak éppen nem felel meg a valóságnak. Nem beszélve arrol, hogy sok esetben az átmérők a hosszhoz képest aránytalanul vastagok, sok esetben az erősítö gyűrűk, és címerek ill. díszek - már ha vannak - durván vannak kialakitva.
  2. A fékkötelek végei a szemes csapokon FIXRE ! voltak kötve ! Ellenkezö esetben - mármint ha a fékkötél végei szabadon átfuthatnak a csapok szemein - a fékkötélnek tkp. semmi szerepe se lenne, az ágyú szabadon átfuthatna a fedélzet másik oldalára, mindent letarolva maga elött.
  3. Mint már említettem: az oldalkötelek ( valamint a hátrahúzó kötelek ) szabad végei a fedélzeten egy lapos spirálban voltak feltekerve. (( Tamás!: Itt megint az elöbbi képre kell utalnom. ))

Lehet, hogy ezzel a cikkemmel segítettem, ugyanakkor sok új problémát vetettem fel. Aki mélyebben bele akar merülni ezekbe a dolgokba, az nem ússza meg saját kutatás nélkül.

Jo lövöldözést kivánok - Flamenco.

Irodalom:
1* - Hans Aufheimer - Schiffsbewaffnung ...
2* - Wolfram Zu Mondfeld - Schiffsgeschütze
3* - Wolfram zu Mondfeld - Der Meister des siebten Siegel
4* - Björn Landström - Das Schiff
5* - Frank Howard - Segel - Kriegsschiffe 1400 - 1860
6* - Hendrik Busmann - Sovereign of the Seas
7* - Alexander McKee - Die Mary Rose 

Discuss this article on the forums. (12 posts)

 

 

 

 

   
Idézés a honlapján
Kedvenc
Nyomtatás
Küldés levélben

Last update : 2008. October 12. Sunday 18:31


Users' Comments  RSS feed comment
 

Average user rating

   (1 vote)

 
Comment language: Magyar (5), English (0)

Add your comment
Only registered users can comment an article. Please login or register.

No comment posted



mXcomment 1.0.5 © 2007-2020 - visualclinic.fr
License Creative Commons - Some rights reserved
 
< Prev   Next >

www.hajomakett.hu
Hajomakett.hu - Vitorlás, hajó, makett