Hajomakett.hu - Vitorlás, hajó, makett

Ahoj Hajómester!
Írtad hogy a Pandora rajzát használod fel, nincs időbe közelebbi rajz? A fregatt típus kialakulása közelebb van Unikorn építéséhez. Mikor alakultak ki az osztályok és mi volt a nevük? Esetleg mi lehetett a fejlődési irány?Ismerek néhány osztályt, de azok inkább a Pandorához közelebbiek. A kötélzet nem lehet, hogy inkább a Blendford-hoz áll közelebb?

csónakos írta::
Látom szépen haladsz, már a fedélzetnél tartasz. Nekem ez a megoldás tetszik jobban és kevésbé a rétegelt lemezes. Bár annak is megvan ez előnye, ha nem látszik. Sokan készítik a másik megoldással és szépen kivitelezhető. Talán nagy előnye, hogy kivehető és úgy rakható fel a fedélzeti deszka. Megnéztem a Marjai könyvet és valóban azt írja, hogy hosszában reszeld ki a homorúságot. Ezt nem is értem, miért írta mert alul a képen a keresztirányú ívet mutatja, ezért egyértelműnek tűnik hogy hosszában ívelődik és kereszt irányba reszelhető ki az ív. De így ezzel már nincs gond. Figyelem a galériát szorgalmasan, és hát végre egy fregatt épül!

A Marjai-féle fedélzet kialakitást nem tartom rossz ötletnek,csak a könyvében elírták. Az én olvasatomban a homorúságot a réregelt lemez -, és a keresztírányú dombotúságot pedig a fedélzeti deszkák megfelelő kialakítása adja.

Kedves Jimmi, Csónakos!
Hozzászólásotokban mindketten érintették a fedélzet építés problémáját ezért egybe fogom a választ.
Ezen a dolgon magam is sokat törtem a fejem és kétféle lehetőséget láttam magam előtt.

Az egyik, ahogy Jimmi írja, a réteglemeznek adunk egy homorulatot a domborulatot pedig kireszeljük. A homorítás gőzöléssel megoldható. Ami itt számomra elgondolkodtató az az, hogy amikor az egyenesre szabott palánkléceket majd rá akarjuk ragasztani, nem egyenesedik-e vissza, mert a léceket meglehetősen vastagra kell készíteni, hogy legyen miből kireszelni a domborulatot. Ezért ebben az esetben a léceket is valószínű hajlítani kellene. Ezzel viszont az eljárás már túl komplikált lenne.

A másik elképzelés meg az, hogy mind a homorulatot, mint a domborulatot egyaránt kireszeljük.
Kis hajóknál valószínűleg alkalmazható ez az eljárás, az Én fregattom azonban jókora darab - a fedélzet hossza 72 cm .
A főbordánál a domborulat magassága 3mm, a homorulat mélysége pedig 8mm, tehát a felragasztott léceknek 12-13 mm vastagság kellene, hogy ki tudjam reszelni a szükséges formát. A kireszelés sem lenne egyszerű dolog, mert a fedélzet szélessége a főbordánál 18 cm.

Marjai nem volt gyakorlati hajómodellező, ezért valószínű nem tudta felmérni az általa ajánlott módszerben rejlő problémát.
Feltehető, hogy a kitekben alkalmazott technikát kívánta feljavítani; amelyeknél nem foglalkoznak ezzel az építési finomsággal, hanem egyszerűen síkba építik a fedélzeteket.

Szerintem az lenne a legegyszerűbb megoldás, hogy egy megfelelő vastagságú puhafa deszkából kifaragjuk a fedélzet alapját, és ezt bepalánkozzuk.

Jimmi!
Igyekszem ezután is gyakori tájékoztatást adni az építés menetéről, mind képekkel, mind részletes magyarázó szöveggel.
Ki nem mondott célom az, hogy a hajó építésén keresztül közreadjam mindazokat a tapasztalatokat, ismereteket, amit e tárgyban szereztem. Ezzel kívánva megkönnyíteni a kezdők első lépéseit.
Ezután is szívesen segítek mindenben.

Kedves Csónakos!
Sok rétű a kérdés, de igyekszem majd összesűríteni.
A 18.szd.i angol fregattok témakörében nem nagyon tud a magyar érdeklődő, de talán maga az angol sem eligazodni.
Én megkíséreltem ezt, írtam is róla egy cikket, de ma már úgy látom, hogy az némi átdolgozásra szorulna. http://hajomakett.hu/content/view/804/42/lang,hu/A kiigazításra itt teszek kísérletet.
Dióhéjban összefoglalva ; Angliában 1690 táján terjedt el a fregatt elnevezés. Kezdetben a 20 - 22 -24 ágyús, háromárbocos hajókat illeték ezzel az elnevezéssel, később már a 3. és 4 osztályú hajókra is ráragasztották az elnevezést, mert néha megkísérelték azokat is fregatt feladatkörben alkalmazni.
A 28 ágyús hajók, az igazi fregattok - ezek közül az Unicorn és a Lyme volt az első - megjelenése előtt, ezeket a régi 20 ágyús fregattokat  post shipnek  nevezték el.
Látszólag a megkülönböztetés oka az ágyuk számában van, de az igazi eltérés nem ez.
Az igazi fregattoknál az upper deck alatt megjelent a lower deck, míg a  post ship hajóknál ez hiányzott.
Ennek következménye a kisebb oldalmagasság, ami kisebb merülésben jelentkezett , miáltal a stabilitás rosszabb , mint az  igazi fregattoké és ez lassúbbá tette őket.
A változtatás nem az angol hajóépítők ötlete volt, hanem a franciáktól vették át, mert ekkoriban a francia fregattok gyorsabbak, nagyobbak és tűzerőben is jobbak voltak az angoloknál.
Az Unicorn építéséhez is a Tiger nevű francia fregatt volt a minta.
A fregattoknak a 18. szd. közepétől az 5. és 6.-ik osztályú hajóknak nevezték. A post ship ( neve valahogy így fordítható: hajó után ) 6. osztályba volt sorolva.
A fregattok később növekedtek, 32, 36, 38 ágyúsokra és még nagyobbakra, míg a  post ship hajók maradtak a régi méretekben .
Ezek tulajdonképpen átmenetet alkottak a fregatt és a sloop of war hajók között. Ez utóbbiak 18 ágyúnál kevesebbel rendelkeztek és nem voltak osztályba sorolva..


Hogy miért a Pandora és miért nem a Blendford?
A Blenford 1719-ben épült, az Unicorn építése idején már elavultnak számított, egy régi építési metódust képviselt. Ekkorra már fregatt helyett  post ship lett a neve.
A főtüzérsége 20 db 6 fontos ágyú volt, az Unicorné és a Pandoráé egyaránt 24 db 9 fontos .
A Pandora 1779-ben, az Unicorn 1749-ben éppen középidőben épült, de e kettő igazi  fregatt.
Az Unicorn egy új korszakot kezdett, tehát tulajdonképpen a Pandora elődje, nagyon hasonlítanak egymásra, ezért esett erre a választásom .
A kötélzet építésénél egyébként alapműként Lennarth Petersson- Rigging Period Ship Models című könyvét kívánom használni.
Segítségül egy kép, egy 20 ágyús post ship-ről 1720-ból.
A képen egyébként nagyon jól látszik, hogy a keresztárbocon még latin vitorla van, amit a század közepére már a gaffrudas megoldás váltott fel. A Blandfordé is latinrudas, tehát régi.
Más tervrajrajzot pedig megfelelő szakmai háttér nélkül nem akartam felhasználni, még akkor sem, ha időben jobban közelit.

Igen,ezt a régebbi cikket kerestem, de nem találtam! Emlékeztem valamire, de csak akkor jön elő ha ott van az aktív _link_, vagy csak figyelmetlen voltam.

Pont ugyanebbe a dilemmába estem az Ajax keresztárbocánál
Az Euromodel szerint az 1765-ös változata latin-vitorlarudas, az 1802-es változata gaff rudas.
Marjai szerint a 18-ik század elejéig megtartották a latínvitorlarúdra akasztott vitorla teljes hosszát, ez idő után pedig ; meghagyva a teljes rúdhosszt a vitorlából "levágtak" az árboc mögötti részig. Pár évtizedre rá a csupaszon maradt rúdrészt is elhagyták kifejlesztve a gaffrudat majd kissé később a bumfát.
Tehát ha Marjait "beillesztem" az Euromodel elképzelésébe akkor az Ajax keresztárbocát valahol 1765-és 1802 közt építhették át.
Lehet hogy most épp egy korrekt részhez értem a tervrajzban? ...

Szia Johnie!
Szerintem 1865-ben a fregatt vitorlázatú hajók keresztárbocán már nem alkalmazták a latin vitorlát.
Itt van ez a kép F.H. Chapman , Arhitectura Navalis Mercatoria c. könyvéből. Mint bizonyára tudod, ő egy 18. szd.-i hajóépítő mérnök volt. A könyve 1763-ban jelent meg, amiben összegyűjtötte korának jellemző hajótípusait. Így amit ábrázol az abszolúte autentikus.
Az Ajax latinvitorlával már meglehetősen anakronisztikus.
Én gaffvitorlával építeném meg.

Semmi gond, tudom 1765-öt akartál a legelején írni.
Vacilláltam kicsit rajta , mivel gondoltam arra is ,hogy átépíthették 1765 előtt akár.
Rendben, gaffrudas lesz

Lehet talán mégis jó a latinvitorla rudas szerelés , de vitorla csak az árboc mögötti részen legyen, valahogy úgy, mint ezen az 1734-es fregatton.

Végignézegettem az angol NMM makett kollekcióját és számos olyan fregatt vitorlázattal találkoztam, amely hajók 1765 utániak és mégis latinvitorla rúddal vannak építve.Ugyanakkor a cuttereken, meg a ketch vitorlázatú hajókon, még az ennél korábbiakon is gaffrúd van, tehát ismerték azt is.
Most már elbizonytalanodtam.
Hát jól megkevertelek, igaz?

Semmi gond. Mivel az általam épített hajóról nincs érdemi információ, illetve ami van az sem egy 38 ágyús fregattra vonatkozik ,így- ezért szerintem maradhatok rugalmasabb. Szintén végignéztem az NMM weboldalát és szintén csak ezt az általad feltett képet találtam a 18-ik század kategóriában. Viszont itt is megtaláltam a 74 ágyús AJAX modelljét.
Azt hiszem ideje lenne kivennem a modellem megnevezéséből az "Ajax 1765" nevet és simán csak így nevezni: "38 ágyús fregatt a 18-ik századból"