Hajomakett.hu - Vitorlás, hajó, makett

A hétvégén félfüllel-félszemmel láttam egy gyerekműsort vmelyik tv-csatornán (a műsor a nyuszis elem támogatásával készült), amolyan Delta-szerű összeállítás volt, egy csomó érdekes dologgal.A lényeg, hogy elhangzott benne az is, hogy a kínaiak az 1400-as években 130 hajóból álló flottát szerveztek/építettek monstre expedíciós céljaikhoz. A flotta hajóin 30 ezer ember szolgált. Összesen 6 expedíciót szerveztek, eljutottak Afrika nyugati partjaiig is (!).Szerencsére a császári tanácsadó testület főnöke leállíttatta a további expedíciókat, mondván hogy a világ nem tud semmi újat mutatni illetve adni Kínának. Érdekes eljátszani a gondolattal, hogyan alakult volna a világ képe ha folytatják a vízi kalandozásokat és ők jutnak el előbb az amerikai földrészre vagy egyszerűen megjelennek az európai partoknál…Az igazán érdekes a dologban, hogy mai szemmel nézve is elképesztő méretű hajókból állt a flotta, a hajók átlagos méretei (szél/hossz) cca. hatszor nagyobb mint Columbus hajóié! Gondolj bele: 30 m széles fedélzet és 100 m-nél hosszabb hajótest! Az árbocok nem egymás mögött a hossztengelyen, hanem a fedélzet két szélén helyezkedtek el, egyetlen hatalmas nádvitorlával mindegyiken. Egy hajón kilenc árboc volt.A hajótestek rekeszekkel voltak elválasztva, melyeket tetszés szerint tölthettek-üríthettek. E tekintetben ezek a hajók ötszáz évvel előzték meg a nyugati technológiát.Nos, akinek van egyéb infója ezekről a kínai hajókról vagy az expedícióikról, kérem ossza meg velünk. Azt gondolom, hogy méltatlanul keveset tudunk ezekről a csodálatos alkotmányokról.

Van Egely Györgynek egy könyve "Tiltott találmányok" vagy valami hasonló a címe. Egész jó kis fejezet szól erről a témáról. Ott leírja azt is, hogy miért tiltották be a felfedezéseket.

Van egy könyv ami pont ezzel a témával foglalkozik:Gavin Menzies 1421 - Amikor Kína felfedezte a világot"1421. március 8-án a korabeli világ legnagyobb flottája kihajózott kínai támaszpontjáról. A hatalmas, közel 150 méter hosszú és a legkeményebb tíkfából épített dzsunkák a Csu Ti császárhoz hűséges eunuch tengernagyok parancsnoksága alatt vitorláztak, küldetésük pedig az volt, hogy a világ minden pontjára eljutva a távoli földeket tegyék Kína vazallusaivá, és a világ egészét egyesítsék konfuciánus harmóniában. A flotta utazása több mint két éven át tartott, és az egész földgolyóra kiterjedt."meg találtam egy cikket a Mult-Kor-on: http://www.mult-kor.hu/cikk.php?article=329

Köszönöm, még annyit hogy a hajók műszaki adatairól lehet-e tudni valamit?

Vetítenek az NGC-en is egy filmet a témában, legközelebb szeptember 2-án 9 órakkor lesz. A címe: EGY ISMERETLEN FELFEDEZő NYOMÁBAN. Ez Zheng He nevű kínai admirális 1400-as évekbeli utazásairól szól.

A múltkor megvettem a könyvet! Egyely György - Borotvaélen a címe! Amint kiolvastam és van valami érdekes a kínaiakról akkor beszámolok.Sajnos még nem végeztem vele mert állandóan emlegettet egy kifejezért (szimmetria) amit egy előző könyvében kifejt. Sajnos nagyon kíváncsi voltam így megvettem a Tiltott találmányok könyvét amit épp a hétvégén fejeztem be.Ja, ha UFO-t láttok az én voltam...

Hű tényleg! A borotvaélen című könyvben olvastam a kínaiakról. Bocsika a pontatlanságomért.

Ibn Battuta (1304-1377) arab utazó csodálattal ír a távolkeleten hajózó kínai dzsunkákról, dicséri méretüket és hajózási képességüket. Ámulatában vizen lebegő kertekről tesz említést (a kínaiak a hajófedélzeten termelt zöldséggel, gyümölcssel védekeztek a skorbut ellen).

Rustichello (Rusticiano) pisai tollforgató Marco Polo(sz.1254) elbeszélését így jegyzi le 1298-ban :"...beszéljünk a hajókról, melyekkel a kereskedők az indiai szigetek között közlekednek. Ezek a hajók... az erdei fenyőfa gerendáiból készülnek. Csupán egy fedélzetük van, noha mindegyikben ötven-hatvan fülke fér el, ahol egy-egy kereskedő kényelmesen ellakhatik, ki-ki a sajátjában. A hajónak csupán egy kormánykereke van, viszont árbocainak és vitorláinak száma négy; gyakran még két kiegészítő árboccal és vitorlával is rendelkeznek, melyet kedvük szerint szerelnek fel vagy le...A deszkák összekapcsolása jó vasszegekkel történik, és minden oldalon kétszeres; egyik deszkasor a másikon fekszik, kivűl belül összeeszkábálva. A deszkákat nem szurkozzák, mert ezzel az anyaggal nem rendelkeznek, viszont az oldalakat másvalamivel kenik be...hamut és tilolt kendert összegyúrnak valami faolajjal...ezzel a keverékkel mázolják be a hajóikat. A nagy hajók mindegyikén legkevesebb kétszáz, de néha háromszáz tengerész is van, néha meg ötszáz, ami mindig a hajó nagyságától függ... egy hajó ötezer sőt gyakran hatezer kosár borsot is szállít... A hajókon, ha nincs szél evezőket használnak, melyek olyan hatalmasak, hogy négy tengerész húz egyet..."

Olvastam - túlzás, beleolvastam egy cikkbe a Mariner's Mirrorban. Pont ezeknek a kínai hajóknak a méreteiről volt szó. Mint a szerző megállapítja, a fantasztikus, 100 méter feletti méretek az eredeti mértékegységek rossz átszámításából adódnak. A legnagyobb hajók valójában 50-55 méteresek voltak, abban a korban ez is impozánsnak számított. Pusztán fakonstrukcióval maximum egyébként kb 70-80 méteres fahajók épültek, de ez már 1813 után volt, a Seppings által feltalált diagonális módszer felhasználásával.