Az 1943. április 18-ai összecsapás, ha pusztán a harcba vetett erők nagyságát nézzük, nem mondható rendkívülinek: az amerikai hadsereg egyik Guadalcanal szigetén állomásozó repülőszázada megtámadott két japán bombázót és hat vadászgépet. A 16 Lockheed P-38G Lightning légi harcban a kísérő Zero-k közül egyet sem, de - egy saját gép elvesztése mellett - mindkét bombavetőt lelőtte. A világháború légi csatái közül még az sem emeli ki, ha hozzávesszük azt a további két megsemmisített japán vadászgépet, melyek az ellenség közeli repteréről szálltak fel. A nyilvánvaló túlerőben lévő amerikaiak haditettére nem is a lelőtt gépek darabszáma okán emlékszik az utókor, hanem egyrészt azért kitörölhetetlen, mert ez volt a világháború legnagyobb távolságból végrehajtott elfogó-vadász bevetése. Másrészt meg amiatt, mert a bombázók egyikében lelte halálát Isoroku Yamamoto tengernagy, a japán flotta rettegett főparancsnoka.
Utolsó frissítés: 2007. augusztus 22. Szerda 10:01
Tengeralattjárók fejlődése 3. rész (A minőségi változás időszaka 1945-1954)
A háborús tapasztalatokat és a veszteségek okait értékelve parancsoló szükségként merült fel a levegőigény nélküli, hosszú víz alatti hajózást lehetővé tevő hajtómű kivitelezése. A megoldást az atomreaktor jelentette.
1588-ban a történelem addigi legnagyobb, legerôsebb flottája szenvedett vereséget az angol partoknál. A kortársakat és az utókort egyaránt foglalkoztatta a rejtély: miért vallott csúfos kudarcot a Nagy Armada?
1915. január 10-én állították szolgálatba a Novara gyorscirkálót, az Admiral Spaun osztály negyedik, egyben utolsó tagjaként. A hajó első parancsnoka nagybányai Horthy Miklós sorhajókapitány volt. A parancsok választásáról fenn maradt történet szerint egy vacsora alkalmával Anton Haus tengernagy így szólt törzséhez: „Horthy rátermett, ügyes és alkalmas tiszt és mindig szerencsés; adjuk hát neki a Novarát.”
Utolsó frissítés: 2009. majus 04. Hétfő 20:59
Az elhallgatott tragédia - A "Wilhelm Gustloff" elsüllyesztése
Röviddel a második világháború befejezése előtt, 1945. január 30-án egy szovjet tengeralattjáró a Balti-tengeren elsüllyesztette a menekülteket szállító német "Wilhelm Gustloff" hajót. Kilencezer ember vesztette életét, főként nők és gyermekek. Ez volt a legnagyobb tengeri katasztrófa, sokkal súlyosabb, mint a "Titanic" elsüllyedése (az áldozatok számát tekintve hatszorosan). A világ - eddig legalábbis - mégsem tudott minderről.
A tökéletes herceg - mondhatnánk életműve és egyénisége alapján a portugáliai Henrik infánsra, noha a kortársak nem ôt, hanem a késôbbi II. János királyt illették e hízelgô elnevezéssel. Mi Tengerész Henrikként tartjuk ôt számon, elismeréssel adózva a nagy európai expanzió kezdeti szakaszában játszott, legendákkal is bôségesen övezett szerepének.
Cikkek 
