Hajomakett.hu - Vitorlás, hajó, makett

Magyar Haditengerészet

W. A. Kaunitz herceg terjesztett annak idején leiratot az 1780 és 90 között uralkodott II. József elé, amiben kifejtette az Osztrák-Magyar tengeri kereskedelmi hajózás állapotát, és az adriai kalózok (!) károkozásait: "Az osztrák tengeri kereskedelmi hajózás léte bizonytalan. A külföld minden barátságtalan politikai megmozdulása halálos csapást mérhet kereskedelmünkre. (...) Csak erős hadi flotta képes arra, hogy ezt a fenyegető csapást megelőzze, vagy legalább mérsékelje. (...)"II: József megfogadta a tanácsokat, és 1786-ban Triesztbe irányította a Habsburg-fennhatóság alatti, Németalföldön épített LE JUSTE és LE FERME nevű, 20-20 ágyús kuttereket. Ezzel megvetette az 1918-ig fennállott császári (1889-től "és") királyi haditengerészet alapjait. A központi parancsnokság 1786-1797 között Triesztben, majd 1806-ig Velencében volt. 1809-ben ismét Triesztben, azután 1814-48 között ismét Velencében. II. József váltotta fel a haditengerészet lobogóját fekete-sárgáról piros-fehér-pirosra.A flotta Paulucci altengernagy vezetése alatt 1835-ben összesen 52 hajóval rendelkezett, amelyek sikeresen védelmezték a görög kalózoktól a Birodalom kereskedő és postaszolgálati hajóit.Az ARETUSA sóner 1824-ben, a CAROLINA korvett 1826-ban, az ELISABETTA sóner 1827-ben egyszerre kettő, a BRAVO trakabel szintén két kalózhajót semmisített meg ütközetben.1840-ben a cs. és kir. hajóhad először vett részt flottademonstrációban, Beirút partjainál, amiből tengeri összecsapás kerekedett a felvonult nemzetek hajói (Oroszország, Poroszország, Anglia, és a Habsburg Birodalom) között. Ez végül a Cs. és Kir. és az angol haditengerészek partraszállásával, és a mai Szidón erődjének elfoglalásával végződött.1866-ban a császári és Királyi hajóhad a következő úszóegységekből állt:1 csavaros gőzhajó, 15 fregatt és korvett (gőzgépekkel), 13 csavaros ágyúnaszád, 9 kerekes és csavaros ágyúnaszád a lagúna-flotillában, 6 a Garda-tavon, 1 a Dunán, valamint 14 különböző rendeltetésű kerekes gőzös.A gép nélküli úszóegységek megoszlása: 2 fregatt, 2 korvett, 7 brigg, 5 úszóüteg, 18 kisebb evezős-vitorlás naszád.A szervezeti felépítéséről annyit érdemes megemlíteni, hogy 1862-ig a bécsi Hadügyminisztérium alá tartozott, 1862 december 27-től az akkor felállított Tengerészeti Minisztérium katonai részlege alá, ugyanakkor a Haditengerészeti Főparancsnokság elnevezése Tengerészeti Parancsnokságra módosult. 1865 Július 27-én a Tengerészeti Minisztériumot megszűntették, és a haditengerészetet visszahelyezték a Hadügyminisztérium alá, mint Haditengerészeti Szekciót. Ez így is maradt egészen 1918-ig. A haditengerészet állandóan az uralkodó közvetlen rendelkezése alá tartozott, a mindenkori miniszternek vagy főparancsnoknak mindig ki kellett kérnie az uralkodó véleményét és hozzájárulását minden lényegi intézkedéshez (pl. hajók építése vagy leszerelése).A tisztikar utánpótlását 1814-48 között a Velencében székelő Tengerészeti Kollégium adta, 5 év képzési idővel. 1849-ben Triesztben állították fel újra az intézményt, 3 esztendős képzéssel. 1852-ben Tengerészeti Akadémia rangjára emelték, amelyet 1852-ben Fiuméba, majd rövid kitérő után ismét Triesztbe telepítettek. 1860-ban az iskolát tengerészkadét-tanfolyammá alakították, majd 1866-ban feloszlatták. Ugyanekkor azonban megalapították a Fiumei Tengerészeti Akadémiát, amely egészen 1918-ig működött. A három- majd négyesztendős képzés végén a végzett 17-18 éves hallgatók mint tengerészkadétok (tengerészapród, hadapród) kaptak a haditengerészet hajóin további gyakorlati képzést.Aki elvégezte az akadémiát azt átvette a haditngerészet, és II. osztályú kadétként hajóra került. Egy év eltelte után jelentkezhetett a tengerésztiszti tanfolyamra, amit mint I. osztályú kadét végzett el. Ezután, ha sikeres vizsgát tett, előlépett tengerészzászlóssá. Ekkor került tiszti állományba. Újabb egy év után újabb vizsgával lehetett sorhajózászlós, később fregatthadnagy.A rendfokozati elnevezések a cs. és k. haditengerészet fennállása alatt alig változtak.

A hajós szolgálatot teljesítők (tengerészek) rendfokozatai:

• Lobogóstisztek vagy tengernagyok: tengernagy, altengernagy, ellentengernagy.
• Törzstisztek: sorhajókapitány, fregattkapitány, korvettkapitány.
• Főtisztek: I. oszt. sorhajóhadnagy (később:sorhajóhadnagy), II. oszt. sorhajóhadnagy(később:sorhajózászlós, 1909-től:fregatthadnagy)
• Zászlósok:I. oszt. tengerészkadét (1909-től: tengerészzászlós ha a 2. év után vizsgáttett),II. oszt. tengerészkadét. 1909-től a tengerészkadétok osztályozása megszűnt.

A korvetthadnagyi rendfokozatot csak tartalékos tisztek kapták, a tengerésztiszt-jelölt fokozatot azok, akik gimnáziumi érettségi után kerültek a haditengerészethez, és ott egy éves tengerésziskolát végeztek. A kadét kardbojtja még nem arany, hanem fekete színű.A legnagyobb hajók a sorhajók voltak, az ágyúk száma volt az osztályozás alapja.Az I.osztályú hajón 101 vagy több, a II.osztályún 91-100, a III.osztályún 61-90 ágyú volt.A sorhajók után a fregatt következett. Különbség nem csak a hajó méretében, hanem felépítésében is volt. Jellemzője a felépítmény nélküli fedélzet, az alacsony oldalmagasság, a kiváló manőverező képesség, és a nagy sebesség. Kezdetben 24, majd 36-40 ágyút hordott egy fedett ütegsorban.A fregattnál kisebb, de hasonló a korvett. Ágyúi nyitott fedélzeten, nem zárt ütegsorban helyezkedtek el.A brigg két- vagy háromárbócos könnyű hadihajó volt, 4-12 ágyúval, amelyeket a felső fedélzeten helyeztek el mellvéd mögött.A goelett a brigghez hasonló, de sónervitorlázatú hajó volt, karcsúbb testtel, 2-4 ágyúval.1894-ben összesen 1151 tengerésztiszt volt a haditngerészet állományában, közülük 183 volt magyar. Számuk 1910-re 258 főre növekedett. 1913-ban 314 volt, az 1748 fős tiszti állományban, a 19437 fős összlétszámban.

EZ A FLOTTA VOLT AZTÁN AZ, AMELY TELJESEN MAGÁRA HAGYVA HARCOLTA VÉGIG AZ ELSő VILÁGHÁBORÚT A FRANCIA, A BRIT ÉS AZ OLASZ HAJÓHAD ELLEN, AMELYEKET MÉG AZ AMERIKAI ÉS A JAPÁN EGYSÉGEK IS TÁMOGATTÁK. EZ AZ EGYESÜLT ANTANT FLOTTA SEM VOLT KÉPES LEGYőZNI, TÉRDRE KÉNYSZERÍTENI, VESZTESGÉGEIK PEDIG SOKSZOROSAN MEGHALADTÁK A CS. ÉS KIR. HADITNEGERÉSZETÉT.

Felhasznált irodalom: Dr. Csonkaréti Károly előszava Greguss György cs. és kir. haditengerészeti apród "Utazás Keleten őfelsége "Zrínyi" korvettjén 1881" c. naplója kiadásához (Optimum Kiadó Bp. 1988).

Utolsó frissítés : 2007. szeptember 01. Szombat 20:03

Átlagos értékelés

   (0 szavazat)

Megjelenítve 1 a(z) 1 hozzászólásból