| GyuSea,
2004. október 17. Vasárnap 17:22
|
Átlagos értékelés :  (0 szavazat) |
Megtekintések száma : 41575  |
Kedvenc : 1 |
Rovat : Cikkek, Alapismeretek |
A cikksorozat második részében, a vitorlás hajók testének felépítése után, a hajó "hajtóművének" a vitorlázatnak a részeit ismerhetitek meg.
2. rész - A vitorlázat
A vitorlázat álló és futó elemekbol épül fel. Az álló elemek közé az árbocok, orrmerevíto rúd, bugdálórúd, hosszanti feszítokötelek, patrácok, csarnakok, kötélhágcsók tartoznak. A futó elemeket keresztrudak, rudak, tartókötelek, felvonó-, bevonókötelek, fordítókötelek, vitorlák alkotják.Árbocok Az árbocok egy vagy több részbol tevodnek össze. Ha összetett az árboc a legalsó az alap- vagy alsórész, más néven törzs, a többi részt a toldalékok vagy sudarak alkotják.A toldalékok alulról fölfelé a következo sorrendben követik egymást: derék, sudár, felso sudár, és sky. Az utolsó (legfelso) toldalék neve csúcstoldalék.Az árboc a toldalékaival két-két ponton van összekötve. A felül gyurus vasalással, alul terebek (salingok, árbocmerevítok) rögzítik egymáshoz az elemeket. A toldalékok úgy követik egymást, hogy a fentebb lévo esik az orr felé, és általában az árboc a tat felé dol. A legfelso toldalék topban végzodik, ami a csúcssudár keresztmetszeténél szélesebb, kerek falemez. A vasalásában zászlófelhúzó csigarendszer található. törzs derékszár sudárszár top gyurus vasalás deréktereb sudártereb Az árboctereb sík felületu, kör, félkör, négyszög alakú lehet. Használták figyelohelyként, lövészállásként, de funkcióját tekintve elsosorban kötélmegfeszíto állás. A terebekhez rögzítik a sudarak csarnakainak alsó végeit. Nevüket a terebnél kezdodo toldalékról kapják: derékárboc-merevíto, sudárárboc-merevíto, felsosurárárboc-merevíto, de ez a legfelso általában elmarad. A gyurus vasalást nem különböztetik meg ilyen módon.  Árbocok elnevezése függ a hajó típusától, és az árbocok számától. | A. kétárbocos hajókeloárbocfoárboc B. másfélárbocos hajók foárboc kis tatárboc C. három árbocos hajók CA. barkok és szkúnerok eloárboc foárboc tatárboc CB. fregattok (teljes vitorlázatú hajók) eloárboc foárboc keresztárboc | D. négyárbocos hajók DA. barkok eloárboc foárboc keresztárboc tatárboc DB. szkúnerok eloárboc elso foárboc második foárboc tatárboc DC. fregattok eloárboc elso foárboc második foárboc keresztárboc | E. ötárbocos hajó EA. fregattok eloárboc elso (elo-) foárboc középso foárboc második (hátsó) foárboc keresztárboc EB. barkok eloárboc foárboc középso árboc keresztárboc tatárboc |
Az árbocok elnevezései szerepelnek a toldalékok és a terebek neveiben is. pl.: eloderékszárAz orrmerevíto rúd, illetve orrárboc a hajóorrból ferdén, majdnem vízszintesen kinyúló árboc. Az orrárboc toldalékai az orrárboc-derékszár, és a orrárboc-sudárszár. Az orrárbocon nincsenek terebek, a toldalékaival 2-2 vasalás köti össze. A vasalásból a hajó felé eso a belso, a másik a külso orrsudárvasalás. Az árbocmerevíto helyett függoleges támasztórúd, nagy hajóknál még haránt támasztórúd is csatlakozik az orrárbochoz. A függoleges támasztórúd az orrárboc végén ferdén lefelé, a vízszintes a hajóorrhoz közelebb eso részén van. Feladatuk, hogy merevítik az orrárbocot, az orrsudarat, és a külsosudarat. Az orrárboc a klasszikus vitorlázat kulcseleme, mivel az eloárboc hosszfeszítokötelei rögzíto helyéül szolgál. Az ilyen módon rögzített eloárbochoz rögzítik a foárboc hosszanti feszítoköteleket, és így tovább. A képen az orrárboc részei láthatóak:orrárboctörzs orrárboc-derékszár orrárboc-sudárszár orrárboc vasalás függoleges támasztórúd (bugdálórúd) vakvitorlarúd vakvitorla-árboc A vitorlarudak vagy más néven vitorla keresztrudak a mozgó elemek közé tartoznak. Ezek vastag, hengeres rudak, súlypontjukban az árbocra függesztve, alapállásban a hajó hossztengelyére merolegesen. Keresztvitorlát hordanak, amely négyszögletu vitorla a fenti oldala végig a rúdhoz van rögzítve, lent az alatta lévo keresztrúdhoz csak a két sarka van kötelekkel kifeszítve. A legalsó vitorla alsó sarkai fogókkal és feszíto csigasorral a lekötopadhoz van rögzítve. A keresztrudak mozgathatóak horizontálisan (félkörív), a szél irányának megfeleloen. Némelyik vertikálisan (függolegesen) is mozgatható. Végeiken függokötelekkel, más néven karkötelekkel rögzítik a vitorlarudakat, az egyensúly megtartása miatt. A karkötél szintén a futókötélzet eleme. A jobboldali képen látható a karkötél, a bal oldalin a keresztrudak elnevezése. A vitorlarudak elnevezésében megtalálható a hordozó árbocok neve. pl.: orrsudár-keresztvitorlarúd, fofelsosudár-keresztvitorlarúd Alsó néhány vitorlarúd szükség esetén meghosszabbítható mindkét oldalon könnyu szárnyrudakkal és függo- vagy tartórudakkal. Gyönge szél esetén ezekre szárnyvitorlákat feszítettek ki, hogy a vitorlafelületet megnöveljék. A hosszabbító vitorlarudak és szárnyrudak elnevezései a jobboldali ábrán láthatóak. alsó szárnyvitorla derékszárnyvitorla sudárszárnyvitorla alsó szárnyvitorla hosszabbító vitorlarúdja derékszárnyvitorla hosszabbító vitorlarúdja sudárszárnyvitorla hosszabbító vitorlarúdja alsó szárnyvitorla hosszabbító szárnyrúdja derékszárnyvitorla hosszabbító szárnyrúdja sudárszárnyvitorla hosszabbító szárnyrúdja (Nem tudom mennyire volt ez tényleges gyakorlat, hogy külön rúdja volt minden szárnyvitorlának alul felül. Amit én láttam festményeket, vagy a Cutty Sark maketten is úgy vannak felrakva a szárnyvitorlák, hogy nincs alsó szárnyvitorla, hanem derékszárnyvitorla, valamint az fölötti van, és a szárnyvitorlák az alattuk lévo hosszabbító vitorlarúdon - és nem külön szárnyrúdon - vannak lekötve. Ezt látjátok az alábbi ábrán, ami a Cutty Sark makett dobozáról származik.)  A tat vagy farárbocon található vitorlarudak közül a felso rúd a villás vagy gaffrúd, az alsó az öregfa más néven bum rúd. Köztük feszül a csonka (besan, tat, far, spanker) vitorla. Mindkét rúd egy-egy pontban rögzített az árbochoz. A kisebb hajókon alsó rúd csatlakozása csuklós forgó vasalással van megoldva, így a rúd az árboc körül elforgatható, valamint rúdra feltekerve a vitorla felület csökkentheto, vagy teljesen bevonható. A felso rögzítés is forog az árboc körül, valamint fel-levonható. Nagy hajókon a felületcsökkentést kurtítással, reffeléssel érik el.gaff rúd bum rúd csonka vitorla árboc Az orrárbocon keresztvitorlarúd helyett egyszeru álvitorlarudat alkalmaztak, négyszögletu vitorlával. Ezeket késobb teljesen kiszorították a háromszögletu orrvitorlák.  A kötélzet nehezen átlátható az egyszeru földi halandók számára, mint azt a jobb oldali kép is igazolja. Azt gondolná az ember, hogy a hajóépítok biztos százalékot kaptak a kötélveroktol a felhasznált kötél után, és ha kellet - ha nem teleaggatták vele a hajót. Az igazság az, ilyenról szó sincs, ezeknek mindnek megvolt a maga funkciója.Alapvetoen két csoportba sorolhatjuk a kötélzetet:
- álló, melynek feladata az árbocmerevítés
- futó, ami a vitorlák, vitorla rudak kezelését szolgálta.
 Az álló kötélzethez tartoznak a vitorlarudak alján lévo úgynevezett taposókötelek, itt állva kötözték, fuzték a matrózok a vitorlákat.taposó kötél keresztvitorlarúd  Feszítokötelek közé a csarnakok, hosszanti feszítokötelek, oldal-feszítokötelek, víz színi feszítokötelek tartoznak.A csarnakok adnak haránt merevítés árbocok egyes részeinek.Alsó csarnak, a hajóoldaltól a derék-árbocmerevítoig megy, az árboctörzset merevíti keresztbe. Derékcsarnak, a derék-árbocmerevítotol a sudár-árbocmerevítohöz vezet, feladata a deréktoldalék rögzítése. Surárcsarnak sudár-árbocmerevítotol a felsosudár-toldalékhoz van rögzítve, a sudár toldalékot merevíti. Patrác A csarnakok az árbochoz képest hátrafelé helyezkednek el, így oldalmerevítésen kívül, hátra felé is feszítik az árbocot. Vízszintes kötelekkel keresztezve, kötélhágcsót alkot, ami a vitorlarudakhoz való feljutást szolgálja.Az oldal feszíto köteleknek (patrácoknak) hasonló a szerepük mint a csarnakoknak. Szintén az árboc hátsó részén helyezkednek el, a hajó oldaláról a sudárterebhez, valamint a magasabb árbocvégekhez vezetnek. Egyszeru eros kötelek. A csarnakok és patrácok a hajó oldalán található rögzítogerendán (lekötopadon) keresztül alulról vannak felerosítve. Hosszuk a feszítogerendák fölötti csigákkal szabályozható.  Az ábrán látható: feszítogerenda csigarendszeres feszítok a hajó oldala csarnakok patrácok A hosszanti feszítokötelek tengelysíkban, hossz irányban merevítik az árbocokat. Mivel az árbocok enyhén hátradolnek, így gyakorlatilag csak elülso hosszmerevítokrol beszélhetünk. A kifeszítés a hajóorr felöl hátrafelé haladt. Az alábbi ábrán láthatóak a hosszanti feszítokötelek és elnevezéseik. orralsó (törzs-) hosszanti feszítokötél orrderék-hosszanti feszítokötél orrsudár-hosszanti feszítokötél orrfelsosudár-hosszanti feszítokötél foalsó-hosszanti feszítokötél foderék-hosszanti feszítokötél fosudár-hosszanti feszítokötél fofelsosudár-hosszanti feszítokötél kereszt-hosszanti feszítokötél keresztderék-hosszanti feszítokötél keresztsudár-hosszanti feszítokötél keresztfelsosudár-hosszanti feszítokötél  A víz színi merevíto-feszíto kötelek az orrárbocot és az orrsudárcsúcsot feszítik, végük az orrtokéhez van rögzítve.az orrárboc víz színi merevíto-feszíto tarcskötele a bugdálórúd merevíto-feszíto tarcskötele a vakvitorlaárboc merevíto-feszíto tarcskötele A futókötélzethez a biztosító- vagy függeszto kötelek (topantennák), fel- és bevonó kötelek, fordítókötelek tartoznak.Biztosítókötelek a vitorlarudak, és az orrárboc vízszintes rúdját tartják. Nevüket a tartott vitorlarúd után kapják, pl.: orralsó-biztosítókötél, orrderék topantenna.Fel- és bevonó kötelek a vitorlarudak árbocról a fedélzetre történo fel- és bevonását szolgálják. Nevüket szintén a kapcsolódó vitorlarúd alapján kapják. pl.: orrsudár-bevonókötél. A teljesség igénye nélkül, de néhány példával az alábbi ábrán láthatóak a futókötélzet elemei. alsó (törzs-) fordítókötél derék-fordítókötél sudár-fordítókötél felsosudár-fordítókötél orrsudár-fordítókötél alsó bevonókötél derék-bevonókötél sudár-bevonókötél felsosudár-bevonókötél alsó (törzs-) karkötél derékkarkötél sudárkarkötél felsosudár-karkötél orrárboc-karkötél A fordítóköteleknek a keresztrudak vízszintes mozgatása, beállítása a feladata. A nevüket - meg fogtok lepodni - az egyes vitorlarudak alapján kapták. pl.: foderék-fordítókötél. Ahogy az a fenti ábrán látszik, alsó fordító kötelek (1, 2) a tatárboc mögött fedélzetre vezet, a magasabbak (3, 4) tatárbochoz és onnan vissza a fedélzetre. A fordító köteleket hurkokkal a bakokhoz (bikához) rögzítik.VitorlázatA vitorlázat több szempont alapján csoportosítható. A hajóhoz viszonyított helyzetük alapján kereszt (haránti) és hosszanti (csonka, orr) vitorlákról beszélhetünk. Alakjuk szerint három, vagy négyszögletuek lehetnek. Attól függoen, hogy a hajó melyik része hordozza, keresztvitorlák, villás rudas (csonka) vitorlák, orr- és tarcsvitorlák, elovitorlák vannak. Szél alatti vitorlák (kiegészíto vagy szárnyvitorlák) gyönge szél esetén a szél alatti oldalon vannak kifeszítve, hátszél esetében mindketto oldalon felvonják. Csonka vitorla felett van a csúcsvitorla. További vitorlákat (lugger, gémes, latin, bermuda, arab, gyékény-, denevérvitorla) késobbi cikkben ismertetem.Hátszélben a keresztvitorlák használata elonyös. Gyenge hátszélben, az elozoekben említett szárnyvitorlával kiegészítheto. Hátránya, hogy nagyszámú kezelo személyzetet igényel, mivel a göngyölést kézi erovel végzik. A vitorlák elnevezésében a hordozó árboc és vitorlarúd szerepel. pl.: alsó derékfovitorla. Az orrárboc 2 db vakvitorlát hordozhat, a vakvitorla rúdon az orrárboc alatt egyet, a másikat az orrárbocon felállított kis árbocon. Az orrárboc alattit a nehéz kezelése miatt átkozottnak is nevezték a tengerészek. vakvitorlák keresztvitorlák latinvitorla A csonka vitorla a gaffrúd és bum között feszül, alapállásban a hajó hossztengelyben, de az árboc körül elforgatható. Könnyen kezelheto és kevésbé fogja el a szelet az elotte kifeszített vitorla elol. Oldalszélnél legelonyösebb, de szél ellen haladáskor is érvényesülnek kedvezo tulajdonságai. Hátszélben egyszeruen oldalt fordítják. Az elo- és tarcsvitorlák nem rudakon, hanem köteleken vannak rögzítve. Teljesen kiszorították az orrárbocról az álkeresztvitorlát. A tarcsvitorlák az árbocok közt kiegészítették a csonka és kereszt vitorlák rendszerét. Az elovitorlák elnevezései: tarcsvitorla belso orrvitorla külso orrvitorla repülo vitorla Az árbocok közötti tarcsvitorlákat viharvitorláknak is nevezik, mivel viharban a többit bevonták, és csak ezek maradtak kifeszítve. Nevüket a rögzíto tartókötél alapján kapták pl.: fosudár tarcsvitorla.| elovitorla tarcsvitorla csonka vitorla |  |
|
|
|
Cikkek 
