| By GyuSea,
on 2004. October 17. Sunday 17:23
|
Average user rating :  (0 vote) |
Views : 36386  |
Favoured : None |
Published in : Articles, Basics |
There are no translations available
Néhány évvel ezelőtt, mikor elkezdtem ismerkedni az Internettel, szomorúan tapasztaltam, hogy vitorlás hajókkal kapcsolatban nagyon csekély mennyiségű információ található. (bezzeg XXX-es anyagokat elkerülni se lehet) Történelmi vitorlásokról magyar oldalakon gyakorlatilag semmit nem találtam. Ezt a hiányt szeretném pótolni, bár ismereteim koránt sem mondhatóak teljes körűnek. Az alábbi összeállításomban elsősorban ©tefan Gulá1 / Du1an Le1einský: A vitorlás hajók története című könyvére támaszkodtam (Madách, 1984), olyannyira hogy az ábrákat onnan nyúltam le. A számítógépes grafika nem tartozik erősségeim közé, szorgalmasan próbálkoztam az ábrák megszerkesztésével, de csak Picasso stílusában sikerült. (Tudjátok, olyan fura torz alakok, amin az ember napokig gondolkozik hogy most hülye vagyok, vagy hülyének néznek) Az egyszerű ábrák közé igyekeztem, gyönyörű vitorlások képeit becsempészni, mint pl. a következő festmény amely a Victory-t és még néhány angol sorhajót ábrázol.
1. rész - A hajótest A vitorlás hajók részeiAlapvetoen két fo részt különböztetünk meg a hajó testet, és a vitorlafelszerelést. A hajótest törzsbol és felépítményekbol, a vitorlafelszerelés árbocokból, keresztrudakból, kötelekbol, és vitorlákból áll.A hajótestA hajó testnek három része van:- a hajó eleje az orr
- középso rész
- hajó hátsó része a hajótat
A hajó orrkialakítása hosszmetszeben lehet:Felülnézetben rendszerint hegyesszögben végzodik az orr, néhány kivételtol eltekintve.| A hajó tat kialakítása hosszmetszetben: | és felülnézetben: |  |  |
A hajó tat mindkét irányban csapott, akkor a hajó végét lezáró síkot tükörnek nevezzük.A hajótörzs középso részének keresztmetszete hat féle lehet: A hajó törzs hosszanti metszetben hajófenékre fedélközre és fedélzetre osztható. A nagy - foleg hadi - vitorlásokon több fedélzet, fedélköz is volt, ahol az ágyúkat helyezték el. A hajó fenék alakja lehet: A fofedélzet görbülete, lehet :  | hogy a felcsapódó víz lefolyhasson. | | hogy megvédje a hajót az elülso és hátsó hullámoktól. |
A fahajók szerkezeti felépítése, valahogy így nézett ki: hajógerinc gerincgerenda bal szélso gerinc gerendaorrtokepalánkot az orrtokéhez rögzíto oldalágyazás fenékbordák kettozött, azaz gyámbordák függokönyökök fedélzeti gerenda gerenda oszlop diagonális merevítok függotámaszkoszorú-merevítodeszka függotámasz fedélzeti peremléc hosszanti fedélzeti gerenda külso oldal-hosszmerevíto gerendák külso héj (külso palánkozat) belso héj (belso palánkozat) fedélzet A vitorlás hajók törzsének két alapveto szerkezeti része a vázból és a külhéj. A váz a hajógerincre (vagy hajó tokére) épül, melyhez az orr- és a fartoke szilárdan kapcsolódik. Ezeken helyezkednek el keresztben a fenékbordák (bókonyok, bókonylemezek), melyeket felülrol a gerincgerenda köt össze. A bókonyokhoz csatlakoznak felfelé a bordák. A bordákhoz függokönyökök és támaszok segítségével csatlakozik a fedélzeti gerenda. Ezeket hossz irányban a hosszmerevíto gerendák, függolegesen oszlopok, és diagonális merevítok támasztják alá. A hosszanti vázhoz tartozik még a külso oldal-hosszmerevíto gerendák, a koszorú gerenda, a koszorú-merevíto deszka, valamint a fedélzeti peremléc.  | A külhéj a bordákra rögzített palánkozatból áll. A palánkozást két féle képen készülhet: Az elsonél a palánkok zsindelyszeruen túlfedik egymást, ezt nevezik klinkerpalánkozásnak. A másodiknál a palánkok tompán illeszkednek egymás mellé, ez a karwellpalánkozás, mely sima hajótestet eredményez. A palánkok közti hézagot kóccal tömték ki, melyet szurokkal is leöntöttek A fedélzetet hasonló módszerrel szigetelték. A viharokban a nagy megterhelés hatására, a szigetelés sérült, ezért a vihart követoen mindig javításra volt szükség. |
| Hadi vitorlásokon az ágyú nyílások meggyengítették a palánkozatot, ezért az alaprétegre további rétegeket rögzítettek, hogy ezáltal merevítsék a héjat. |  |
 | A hajó törzsre kerülnek a felépítmények.elso vagy orrfelépítmény hátsó, illetve tat felépítmény középso felépítmény hullámvéd szabad oldal vízvonal |
A fából készült hajók aránylag súlyosak voltak, mert szilárdságuk így lehetett megfelelo. Ezért mertük is korlátos volt, a fahajók legfeljebb kb. 100 méteresek voltak. A hajók építésében 1818-ban használtak eloször vasat, ami lehetové tette a nagyobb méretek kialakítását. Ezek a hajók a tea szállításban vettek részt, de a vas rontotta az akkori vélemények szerint a tea minoségét. Ezért kedvelték az úgynevezett kompozit hajókat, melyeknek csak a váza készült vasból, a héjat fapalánkok alkották, amit rézzel borítottak a moszatok, kagylók ellen. Ez látható az alábbi fotón ami a Cutty Sark-ról készült. |
|
|
