By Imi,
on 2004. October 17. Sunday 17:34
|
Average user rating : (0 vote) |
Views : 27637 |
Favoured : None |
Published in : Articles, Ships History |
There are no translations available 1937. nov.11-én bocsátották vízre a Tone nehézcirkálót. Ebben a cikkben a hozzátartoző főbb eseményeket, műszaki paramétereket ismerhetitek meg. A hajót 1945. július 24-én ill. 28-án több találat is érte, ami miatt elsüllyedt e szebb napokat is látott hajó!
Előzmények
Az I.Világháború eseményei bebizonyították, hogy a cirkálók nem haszontalan elemei a haditengerészeteknek. Míg a nagy csatahajók többnyire a kikötőkben rostokoltak, addig a cirkálók naponta végezték szolgálatukat: a tengeri blokád fenntartását, a felderítést és a gyors rajtaütéseket. Nem kis sikereket ért el pl. Horthy Miklós tengernagy az Adrián un. "gyorscirkáló"-ival, amikor feltörte az Otrantói tengeri zárat és állandóan nyugtalanította az ellenséget. A cirkálók tehát jelentősen felértékelődtek. (A háború után a győztes hatalmak igény tartottak az osztrák-magyar gyorscirkálókra). A nagy világégés után a londoni flottaegyezmény részletesen meghatározta, hogy az egyes nemzetek hány és milyen paraméterekkel rendelkező hajót tarthatnak szolgálatban. Japánnak is előírták, hogy pl. 12 cirkálója lehet (az USA-nak 18), amelyeknek fő ágyúi nem lehetnek nagyobbak 155mm-nél, és nem haladhatják meg a 10000 t-át. Japán azonban már az 1930-as évek elejétől készült a nagy leszámolásra: a régi csatahajókat mind modernizálták, repülőgép-hordozóikat is átépítették és új, modern cirkálókat terveztek. Így készültek el aztán a Takao, Maya, Mogami osztály cirkálói. Az előírásokat betartották ugyan, de az új hajókat eleve úgy építették, hogy rövid idő alatt fel lehessen szerelni őket a nagyobb, 203mm-es lövegekkel és nehézcirkálóvá lehessen átalakítani. A hihetetlenül erős, 152.000 Le-s hajógépek akár 35 csomó elérésére is képessé tette őket! (A 70.000 t-s Yamatoba is ezt a szerkezetet építették be!)
A hajó születése
A modern nehézcirkálók új generációjának két utolsó tagja lett a Tone és testvérhajója a Chikuma. (Nevüket két, 1932-ben leszerelt cirkálótól örökölték, amelyeket híres japán folyókról neveztek el.) Alapul a Mogami-osztály terveit vették. Kifejezetten arra tervezték őket, hogy a nagy egységeket kísérve felderítsék az adott tengeri szektorokat és megvédjék őket az ellenséges rombolók és cirkálók felszíni támadásaitól. Hogy mind a két feladatnak maximálisan megfeleljenek, érdekes kialakítás mellet döntöttek: A fő lövegtornyokat (4 db.) az előfedélzetre zsúfolták (ebben a HMS Nelson volt a példakép), míg a tatfedélzet teljes mértékben a vízirepülőgépek szállítására és indítására volt kialakítva. Így a többi cirkálóval szemben nem 3, hanem 6 repülőgépet tudtak tárolni és bevetni. (A repülőgépek szárnyait és úszótalpait könnyen bonthatóra tervezték, hogy maga a gép még kisebb helyet fogaljon el.) Ne feledjük: Japán a II. Világháború kezdetén nem rendelkezett radarral!!! A hajók parancsnoki tornyának legfelső teraszán beépített binokulároknál ülő sasszemű tengerészek és a hidroplánok személyzete volt a flotta szeme!!! A Tone-féle elrendezést később annyira sikeresnek és követendőnek találták, hogy pl. ilyen formára építették át az Ise, Hyuga csatahajókat és a Mogami cirkálót is 1943-ban: hátsó lövegtornyaikat leszerelték, helyükre repülőfedélzetet építettek. Ilyen formán pl. a Mogami már 11 repülőt tudott szállítani (a kép a Mogamiról készült). A Tonét a nagaszaki Mitsubishi (Hogy mit nem készített már ez a cég? Hajó, repülő, autó, golyóstoll stb.) gyár építette 1934. december 1-től 1938. november 20-ig, a szolgálatba állítás napjáig (1937. nov.11-én bocsátották vízre).
A hajó paraméterei:
- standard vízkiszorítás: 11213 t
- teljes vízkiszorítás: 15200 t
- hajtógépek: kampon kazánok és turbinák 152.000 Le teljesítménnyel
- max. sebesség: 35.5 csomó
- hossz: 201.6 m
- szélesség:19.42 m
- merülés: 6.47-6.55 m
- üzemanyag: 2690 t olaj;
- hatókör: 18 csomós sebességgel 8000 tengeri mérföld
- páncélzat: övpáncél: 145-100 mm; fedélzet: 56mm
- fegyverzet:
- fő: 8 db. 203mm-es (50-es kaliber) nehézlöveg;
- mellék: 8 db. 127 mm-es löveg;
- 12 db. 25mm-es légvédelmi gépágyú
- 12 db. 61.2 cm-es torpedóvető cső
- repülőgépek: max. 6 db. Aichi E13A és, vagy Mitsubishi F1M 2 db. katapult
- legénység: 875 fő
A Tone a II.Világháborúban
A Tone a Hiei csatacirkálóról készült felvételen 1942-ben Talán nem volt még egy olyan nehézcirkáló a világháborúban, amelyik annyi bevetést ért volna meg, mint a Tone. 1941.decemberétől szinte folyamatosan 1944. novemberéig bevetésben volt. Fedélzetéről számtalan tengernagy irányította a különböző küldetéseket. Jóformán minden említésre méltó csendes-óceáni hadműveletben részt vett, hogy csak a fontosabbakat említsem: Pearl Harbour, Wake, Port Darwin, Indiai óceán, Midway, Guadalcanal, Fülöp-szigetek. A nagy csaták közül is hármat emelnék ki: Pearl Harbour, Midway és Santa Cruz, ezekben a nagy csatákban ugyanis döntő szerephez jutott. A hajó fő feladata mindenütt ugyanaz volt: a felderítés. A kívánalmaknak mindig maximálisan megfelelt, csak egyszer bukott el, pont a sorsdöntő pillanatban, a midway-i csatában.Pearl Harbour: 1941. dec.7-én, hajanali 5 órakor a Tone és a Chikuma két felderítőgépet katapultált, amelyek a távolfelderítést hajtották végre: mindent rendben találtak. Ezután a közelfelderítést biztosították repülőikkel az anyahajók körűl. A felderítők jelentései nyomán indult meg a mindent elsöprő légitámadás.Midway:1942. jún.4-én gyakorlatilag hasonló feladatot szántak a Tonénak, mint Pearl Harbournál: a flotta szemeként kellett volna felderítenie a kijelölt területeket, hogy minenféle meglepetést kizárjanak. A precíz tervekbe azonban hiba csúszott: amikor a 4.sz. gépet indítani kellett volna, a katapult elromlott. Tudni kell, hogy a hajón két katapult volt, de egy időben csak egyet lehetett használni, mert mindig széllel szemben lehetett a repülőket indítani.
Három lehetőség volt:
-
Megszegik a szigorú rádiócsendet és közlik a problémát (nyilván más hajó indított volna egy repülőt)
-
A Tone kiválik a kötelékből, ezzel zavart okoz, de a másik katapultról elindítja a gépet
-
Megjavítják a hibát, és késve indul a felderítőgép.
Sajnos, a parancsnok az utóbbi mellett döntött, fél órával később indult a 4.sz. gép, fél órával később fedezte fel az amerikai flottát, amikor már el kezdték átszerelni a hordozók repülőgépeit a szárazföldi célok elleni második hullámra. Mindent újra vissza kellet csinálni és így sok időt vesztettek. A késés időt adott az amerikaiaknak, hogy megsemmisítő csapást mérjenek a Császári Haditengerészet legkiválóbb egységeire: az amerikai dauntless zuhanóbombázók pilótái tisztán látták, hogy a japánok pont indítani akarták gépeiket, amikor lecsaptak rájuk. Elsüllyedt az Akagi, a Kaga, a Soryu és a Hiryu. Velük együtt merültek a hullámsírba Japán legkiválóbb haditengerészeti repülői. Ez volt az igazi fordulópont a csendes-óceáni hadszíntéren. (Mindenkinek melegen ajánlom Walter Lord kiváló könyvét, amely magyarul is megjelent Hihetetlen győzelem címen.) Így vezetett a Tone félórás késlekedése a katasztrófához. (Persze, nem ez volt az egyetlen oka a vereségnek.) Santa Cruz: 1942. okt. 26-án, az 1.sz. hordozóflottát kísérve Guadalcanaltól 240 mérföldel ÉK-re, a Tone 4 sz. gépe felfedezte az amerikai anyahajós egységet. Elsüllyedt a legendás Hornet repülőgép-hordozó, megsérült a South Dakota csatahajó, és majdnem odaveszett a Enterprise is.Mivel ekkor még nem álltak szolgálatban az Essex osztály hordozói, az amerikaiak is veszélyes helyzetbe kerülhettek volna, ha mindenük odavész ebben a csatában. (Ezután egy ideig csak az Enterprise hordozó volt bevethető állapotban.) A Tone majdnem törlesztett a midway-i fiaskóért. A dicstelen fülöp-szigeteki csata után tartalékba vonták és a haditengerészeti akadémia kiképzőhajó lett. Az üzemanyag-hiány miatt azonban, egy idő után már ki sem futhatott a kikötőből. Itt érte a végzet 1945. július 24-én ill. 28-án, amikor is hordozókról felszálló bombázók (mindkét alkalommal 38 "helldiver" bombázó) több közvetlen találattal kure-i horgonyzóhelyén elsüllyesztették. A hajó talán még kijavítható lett volna, de véget ért a háború, így feldarabolták és szétbontották.
A Kure kikötőjében elsüllyedt Tone 1945 nyarán
|
|
|