Főoldal arrow Cikkek arrow Történelem arrow Tengeralattjárók arrow Az IJN Tone építése
Az IJN Tone építése PDF Nyomtatás E-mail

Imi, 2004. október 17. Vasárnap 18:40

Átlagos értékelés :    (0 szavazat)

Megtekintések száma : 47262    

Kedvenc : Nincs

Rovat : Cikkek, Modern hajómakettek

Tartalomjegyzék
Az IJN Tone építése
oldal 2
Az árbocok építése
Egyéb rácsszerkezetű szerelvények I.
Egyéb rácsszerkezetű szerelvények II.
Az ágyúk
A fő lövegtornyok
Csónakok
Szerintem, aki valamilyen hajómakett megépítésére vállalkozik, az előbb bele kell, hogy szeressen abba a hajóba, különben nem megy a dolog.

Megboldogult pannonhalmi gimnazista koromban (1981) került kezembe Walter Lord Hihetetlen győzelem c. könyve. Szinte egy ültő helyemben elolvastam. Különösen két hajó tett kíváncsivá: A Yamato, amely a zászlós hajója volt Yamamoto admirálisnak a midway-i csatában, és a Tone nehézcirkáló, amelynek a 4. sz. gépe késve fedezte fel az amerikai flottát, és ez a késés a vereséget jelentette. A Yamato, mint a valaha épített legnagyobb csatahajó a világon, sok makettező álma és célja. Ezt a hajót én is sikeresen megépítettem 2000 és 2002 között. A Tone kevésbé villanyozza fel a hajómakettezőket, pedig szerintem egy igazi csemege több vonatkozásban is:

  •  Sokkal több múlott ezen a hajón, mint pl. a Yamato-n (nem csak a midway-i csatára gondolok)
  • Talán a II. Világháborúban az egyik legtöbb éles bevetést megért hajó volt (nem sima konvoj kíséretek és hasonló feladatok, hanem bomba és lövedék-záporban végrehajtott küldetések)
  • Különleges forma ill. elrendezés.

 

Ha jól emlékszem, még 1996-ban akadt a kezembe a Fujimi 1/700-as Tone makettje. Természetesen azonnal megvettem, már csak azért is, mert 680.-Ft volt az ára (Ma kb. 4500.-Ft). 2002-ig kellet várni, hogy a makettet igazán elő vegyem: a végső lökést a mosonmagyaróváriak kiírása adta meg, akik (megkésve ugyan, de) a midway-i csata 60. évfordulójára külön kategóriát hirdettek repülőknek és hajóknak a 2003-as versenyükre. Na, - gondoltam - ha valamit érdemes kiemelni és megépíteni ebből a nagy csatából, hát az pont a Tone! Azonnal neki is láttam (2002. nov.) a munkának. Tehát én az 1942. júniusi állapotot igyekeztem elkészíteni. Ráadásul jó rajzok is álltak rendelkezésemre a lengyel Profile Morskie sorozat jóvoltából. Nagy segítségemre volt egy internetes oldal is: Itt jó 3D-s számítógépes grafikákat találhatunk ehhez a hajóhoz. Néhány fotómaratást is be kellett szereznem a Gold Medal Models-től: kifejezetten japán nehézcirkálókhoz kiadott készlet (A Toms Modelworks készlete azért jobb, mert vékonyabb és 4 db katapultot kapunk, így 2 db. készletet tudunk belőle feljavítani!), ill. horgonyok, kábeldobok készletei.

Amikor a hajót komolyan megvizsgáltam, majdnem elsírtam magam: jóformán csak a fő darabok mérete és formája stimmelt, semmi más. Az alkatrészek kidolgozása elnagyolt, az illeszkedések pontatlanok, mindenütt beszívódások és sorják ráadásul a hajót az 1944-es formában adták volna ki, mégis pl. a hozzá adott repülő-készlet inkább 1939-et idézi. A minőség tehát minden szempontból igen gyatra. (Ma már tudom, hogy az Aoshima gyártja még a Tonét ebben a méretarányban, sokkal jobb kidolgozással, csak nálunk nem kapható) Az első sokk után nagy elhatározással álltam neki a munkának. Hajótest: Az első dolgom az volt, hogy mindent lecsiszoltam a hajó fedélzetéről, mert pl. a tatfedélzet oda nem illő köröcskéit csak így lehet eltávolítani, azután 2000-es papírral felpolíroztam, és újrakarcoltam a linóleumok illesztéseit. Ezután a hajótest ablakait kifúrtam, ill. a felesleges ablakokat eltömítettem. A hajótest oldalán lévő torpedó-vetőnyílások üresen tátongtak, ide egy másik készletből megmaradt és némileg átalakított vetőcsöveket ragasztottam be. A hajótest oldalán körbe egy nagyon jellegzetes vezeték fut végig: a mágneses aknák távoli felrobbantását szolgálta. Ezt 0.3-as rézdrótból csináltam meg, a felfogatását, pedig 0.1-sből. A horgonyokat ill. ezek láncait maratásból készítettem. A fedélzet csúszásgátló lemezei Tip Top gumiragasztó alufóliájából származnak. A hátsó repülőfedélzet sínrendszerét is pótolnom kellet a lecsiszolás után: 0. 1-es alu lemezcsíkra ragasztottam a 0. 3-as rézdrót párokat, majd ezután a fedélzetre ragasztottam. Egy sínváltót is pótolnom kellet. Rézdrótot egy hengeres testre feltekertem, elvágtam. Így egy csomó gyűrűcskét nyertem. Egyet szépen ráragasztottam az alu lemezre, körbe vágtam és elcsiszoltam és a helyére ragasztottam. (Az alu lemezt nagyon ajánlom mindenkinek, mert könnyen csiszolható, alakítható, vágható és a pillanatragasztó jól fogja. Én kiürült sörösdobozok kiegyengetésével szoktam hozzájutni.) A tatfedélzet sínrendszerét egy rámpa köti össze a főfedélzet sínjeivel, amiken a repülőgépeket mozgatták. A maketten ezt persze egybe öntötték (még az Aoshima gyártmányán is), a valóságban ez egy jó vastag lemez volt, amit egy rácsszerkezet tartott.

Természetesen az eredetit eltávolítottam, a lemezt a sínekkel külön elkészítettem. A rácsszerkezetet úgy csináltam, hogy először az oszlopok helyeit kifúrtam 0.3-as fúróval, beleragasztottam a rézdrót-szálakat, majd a váltót (lent) és a főfedélzetet (fönt) rézsútosan összekötöttem 2 db dróttal az oszlopok mentén. Az oszlopok felesleges részeit levágtam. Ezután már csak a merevítéseket kellett beragasztani. Aztán már csak, mintegy tetőt, rá lehet ragasztani a lemezt a sínekkel. (A ragasztás a fedélzet festése után ajánlott a maszkolás és más hasonló dolgok miatt.) A hajónak sok, különböző méretű szellőzője volt: ezek csöveit rézdrótból (a fedélzetbe belefúrva ill. ragasztva), a fej részét sztirol lapból (0.3) készítettem. Végül nem szabad megfeledkezni a fedélzeti nyílászárókról és a különböző tároló dobozokról, lőszertartókról. A nyílászárókat alu lemezből készítettem, míg a különféle dobozokat sztirol lapból kivágott csík feldarabolásával és beragasztásával jelenítettem meg, a rajznak megfelelően.  Ne feledkezzünk meg a különböző kábeldobokról sem. Ezekhez érdemes maratást beszerezni. Figyeljünk arra, hogy a Tone dobjain csévélőkarok is voltak, ezt nagyon szépen meg lehet csinálni 0.2-es rézdrótból. Magát a dobot húzott szálból készítettem, amire 0.1-es drótot tekercseltem fel és utólag ragasztottam be a helyére. A hajó előfedélzetén tároltak négy darab un. paraván-t (nem összekeverendő a köznyelv paravánjával!!), amelyeket a rögzített aknák ellen használtak és szinte minden korabeli hadihajó fedélzetén volt ilyen alkalmatosság (pl HMS Warspite, KM Bismarck stb.). Ez eredetileg egybe volt öntve a fedélzettel, de én lecsiszoltam annak idején. Most tehát újra kellett őket (4 db.) gyártanom. Húzott szálból, alu lemezből, réz drótokból alkottam meg őket.



   
Idézés a honlapján
Kedvenc
Nyomtatás
Küldés levélben

Utolsó frissítés : 2007. szeptember 05. Szerda 21:53


Olvasók hozzászólása  Hozzászólás RSS küldése
 

Átlagos értékelés

   (0 szavazat)

 

Megjelenítve 10 a(z) 20 hozzászólásból

Hozzászólás nyelve: Magyar (20), English (0)

Írta: Blake () 2005. január 09. Vasárnap 13:18

Írta: Blake 2005. január 09. Vasárnap 13:18

Én is csak gratulálhatok neked.Hogy ilyen kicsi mértékben elkészítetted a hajót,hogy még az 1 ft-és érme is néha nagyobb volt mint a munka felület.A hajó csodás és gondolom sok munkád van benne.Sőt néha szerintem fel is idegesíhtted magad ha épen nem úgy jött össze a dolog.Még egyszer gratulálok és további sok sikert ilyen gyönyörű munka elkészítéséhez.

 

» Válasz erre a hozzászólásra...

Írta: shadowrunner () 2004. december 31. Péntek 08:44

Írta: shadowrunner 2004. december 31. Péntek 08:44

Egy külföldi cég készít diorámákhoz mű vízet. Azt hiszem spanyol cég, de a Fabulisnál be tudják szerezni. Többféle árnyalatban kapható a pocsolya szintől a tengerkékig.

 

» Válasz erre a hozzászólásra...

Írta: viola () 2004. október 27. Szerda 18:57

Írta: viola 2004. október 27. Szerda 18:57

Nagyon szép amit készítesz ! Számomra az érthetlen hogyan látod azt amit csinálsz. Én a hajóimnál ( amik hatalmas bunkók ehhez képest ) alig látom az apróbb dolgokat. Állványos nagyító alatt pedig a mélység nem igazán látható. legalább is számomra. Egyébként ez a maratás amit mutatsz az a valóságban mekkora ?

 

» Válasz erre a hozzászólásra...

Írta: bozsi () 2004. október 20. Szerda 12:53

Írta: bozsi 2004. október 20. Szerda 12:53

Szép kis hajó majd még kérdezek valamit levélben.

 

» Válasz erre a hozzászólásra...

Írta: Imi () 2004. szeptember 06. Hétfő 13:17

Írta: Imi 2004. szeptember 06. Hétfő 13:17

Rézdrót... hát igyekszem mindig a méretnek megfelelő átmérőt választani: 0.07-től egészen 0.8-asig bezárólag legalább 10 különböző átmérőjű rézdrótom van. Először mindig lemérem a méretarányos rajzot, ha kell, visszaszámolom a vastagságot a méretaránynak megfelelően és úgy döntöm el, melyik átmérő jöhet szóba. Én általában villanymotor tekercselő szakembertől szoktam "kéregetni" az anyagot, mert ők sokféle rézdróttal dolgoznak.

 

» Válasz erre a hozzászólásra...

Írta: Sanguin () 2004. szeptember 06. Hétfő 12:41

Írta: Sanguin 2004. szeptember 06. Hétfő 12:41

Huh....szal ez elég döbbenet. Mekkora átmérőjű rézdróttal csinálod ezeket?

 

» Válasz erre a hozzászólásra...

Írta: Imi () 2004. szeptember 02. Csütörtök 22:10

Írta: Imi 2004. szeptember 02. Csütörtök 22:10

A Gold Medal Models egy amerikai cég. Internetes címük: www. goldmm.com . Az itthoni makettes boltokban ne is keresd a termékeiket. A legtisztább, ha a neten megrendeled a kívánt holmit. Ráadásul rövid határidővel, 1-2 héten belűl meg is kapod a megrendelt maratást. Egy dolgot még tudni kell: maratásaik szinte kizárólag rozsdamentes acélból készülnek, nem rézből. Ez nem olyan képlékeny, kicsit nehezebben alakítható, viszont sokkal strapabíróbb.

 

» Válasz erre a hozzászólásra...

Írta: shadowrunner () 2004. szeptember 02. Csütörtök 16:02

Írta: shadowrunner 2004. szeptember 02. Csütörtök 16:02

Total Brutal! Gratulálok. Azt hiszem igazad van a kishitűséggel kapcsolatban. Az biztos, hogy én nem csinálnám meg így. Egyébként a GMM feljavítokat hol lehet beszerezni? Eddig még nem találkoztam velük.

 

» Válasz erre a hozzászólásra...

Írta: Imi () 2004. szeptember 01. Szerda 21:23

Írta: Imi 2004. szeptember 01. Szerda 21:23

Azt le szeretném szögezni, hogy én is olyan vagyok, mint az átlag makettező: a kisebb ellenállás felé szeretek én is elmenni - ha lehet. De sajnos sokszor nem lehet. Mert nagyon szeretem a szép hajókat. És ez inspirál erre a sok feljavításra. Úgy kezdődött az egész, hogy a Yamato építésekor elveszett egy alkatrész és nem találtam meg... hála Istennek! Először nagyon el voltam keseredve, aztán megpróbáltam én helyette készíteni egyet... és sikerült. Azóta igyekszem egy kicsit használni az eszemet is, és kisérletezek is, és higyjétek, el megéri. Egy problémánál eleve azt kell gondolni, hogy van megoldás, csak ki kell találni és meg kell csinálni. Nekem ez eddig szinte mindig bejött! A legtöbbször a kishitűség a bajunk. Imi

 

» Válasz erre a hozzászólásra...

Írta: kadet () 2004. augusztus 31. Kedd 22:06

Írta: kadet 2004. augusztus 31. Kedd 22:06

Az biztos, hogy sokkal inkább a "saját gyermekének" érzi az ember az így épített hajót , mintha megvenné a boltban a kittet és összedobná a gyári alkatrészekből.(Az sem lebecsülendő dolog,főleg ha igényesen van elkészítve, de az igazi makettépítés azt hiszem itt kezdődik.)Még egyszer gratulálok!

 

» Válasz erre a hozzászólásra...

Megjelenítve 10 a(z) 20 hozzászólásból



Hozzászólás
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
Belépés vagy regisztráció szükséges.

További hozzászólások...



mXcomment 1.0.5 © 2007-2024 - visualclinic.fr
License Creative Commons - Some rights reserved
 
< Előző   Következő >

www.hajomakett.hu
Hajomakett.hu - Vitorlás, hajó, makett