By GyuSea,
on 2004. October 18. Monday 20:13
|
Average user rating : (0 vote) |
Views : 35967 |
Favoured : None |
Published in : Articles, Ships History |
There are no translations available Biztos mindannyian találkoztatok már a Bounty hajón lezajlott lázadás történetével. A filmek erősen torzítják a valóságot, ezért gondoltam hogy röviden összefoglalom Bengt Danielsson, Lázadás a Bounty hajón című könyvének tartalmát. A szerző gondos kutató munkát követően, eredeti beszámolók, és dokumentumok alapján írta meg könyvét, a tényszerű adatokra támaszkodva. A cikkben szereplő képek nem a könyvből származnak, nagyrészük csak illusztráció.
1. őfelsége hajója
A jamaicai, dominikai telepesek felfigyeltek a kenyérfára, melynek termése olcsó táplálékkal szolgált volna a rabszolgák részére. Mivel költeni azért nagyon nem akartak, így díjakkal próbálták biztatni a hajósokat, hogy vigyenek kenyérfa dugványokat nekik. Miután évekig nem történt semmi, Sir Joseph Banks (aki Cook kapitánnyal járt Tahitin, és maga is kóstolta a fa termését) közbenjárásával meggyőzték III. György királyt, szervezzen expedíciót. A királynak megnyeri tetszését, az újszerű ötlet. 1787 május 5-én kelt parancsában, utasítja a Tengernagyi Hivatalt, indítson hajót Tahitira, ott gyűjtsenek kenyérfa sarjakat, és szállítsák a nyugat-indiai szigetekre.A gondot az okozta, hogy az angol flotta, kb. 600 hajója között, nem volt a célnak megfelelő. A hajónak ugyanis a hosszú útra, nagyszámú legénységre, tetemes élelmiszerkészletekre, és a több száz virágcserép számára szükséges helyre volt szüksége. Az építés hosszú időt vett volna igénybe, így pályázatot írtak ki max. 250 t-ás kereskedelmi hajó megvásárlására. Összesen 6 hajót ajánlottak fel, de ebből csak egy volt alkalmas a célra, a part menti kereskedelmet lebonyolító Bethia. Miután Sir Joseph Banks megtekintette, és alkalmasnak találta a hajót, május 23-án létrejött az adás-vétel. A vételárat 2600 fontról 1950 fontra sikerült lealkudni.
A hajót átvitték a deptfordi haditengerészeti hajókészítő műhelybe, hogy átalakítsák a kétévesre tervezett utazáshoz, és speciális felszereléssel lássák el. Először is átkeresztelték Bountyra (nagylelkűség), majd 4 db 4 fontos, és 10 db félfontos ágyúval szerelték fel.
A hajó adatai:
- súlya: 215 t
- teljes hossza: 91 láb
- legnagyobb szélessége: 23 láb 3 hüvelyk
- felépítmény nem volt rajta, a kabinok a fedélzet alatt helyezkedtek el
- magasság a hajógerinctől a fedélzetig: 10 láb 3 hüvelyk, ami a korabeli hajóknál magasnak számított
- egyéb tekintetben tipikus konstrukció, lapos zömök hajóorr, függőlegesen emelkedő egyenesen elvágott tat
- három árbocos, (48-59 láb magasak) teljes vitorlázattal ellátva
- vitorlarudak száma 3-3 az elő- és főárbocon, 2 a hátsó árbocon
- orrárboc hossza: 30 láb
- az orrárbocot egy lovagló öltözetes nőalak tartotta
- a hajó két és fél éve épült, és kifogástalan állapotban volt
- a Tengernagyi Hivatal vörösréz borítással látta el a vízvonal alatt
Sir Joseph azt tanácsolta, hogy legalább 500 dugványnak kell, külön-külön edényben helyet biztosítani, és ezeket friss vízzel szükséges locsolni. Ennek megfelelően alakították át a hajófarban lévő főkabint, mely az egyetlen alkalmas hely volt ennyi cserép elhelyezésére a hajón. Először ólomlemezzel borították be a padlót, majd arra második padlót készítettek. Ennek deszkáit előzetesen lyukakkal látták el, a virágcserepek számára. A falon körbe, hasonló polcokat helyeztek el, így végül 626 cserép számára volt megfelelőhely. A padlót két helyen átfúrták, és egy szinttel lejjebb hordókat helyeztek alájuk, melyekbe a kifolyó locsolóvíz gyűlt így össze. A kabin mennyezete alatt három szellőzőlyukat fúrtak, és egy nagy rézkályhát is beállítottak, a hidegebb éghajlatokon is való hajózásra tekintettel.
Július végére a Tengernagyi Hivatal elérkezettnek látta az időt a kapitány kinevezésére, valamint hogy teljes legénységgel, és felszereléssel lássa el a hajót.William Bligh a parancsnoki beosztását protekciónak köszönhette, de ez nem jelenti azt, hogy alkalmatlan lett volna a feladatra. Sőt tapasztalt tiszt volt, tett déltengeri utazást, járt Tahitin is, a nyugat-indiai ültetvényesek ismerték tisztelték. (Csak érdekességként jegyzem meg, hogy Cook kapitány Resolution hajóján volt vitorlamester. Cook annyira megbecsülte, hogy rengeteg fontos feladatot bízott rá: Mélységmérés ismeretlen vizeken, bonyolult számítások, térkép rajzolás, tárgyalás bizalmatlan bennszülöttekkel, naplóvezetés, és a Hawaii-szigetek feltérképezése.)Bligh Duncan Campbell szolgálatában hajózott Anglia és nyugat-India között. Campbell közbenjárásának köszönhette a kinevezését is a Bountyra. Mivel régóta vágyott, hogy a korona aktív szolgálatába lép, így nem sokat gondolkozott, elfogadta az ajánlatot.A hajóval elégedett volt, két apró módosítást kért. Először kérte, hogy kurtítsák meg kissé az árbocokat, másodszor nagyobb hajócsónakokat kért. Az első kérés később teljesen fölöslegesnek bizonyult, és az út folyamát megmagasították a rudakat. A második kérés később nagyon is jól jött. A három új csónak egy 23 láb hosszú bárka, egy 20 láb hosszú kutter, és egy 15 láb hosszú jolle.
A legénység létszámát 45 főben állapították meg, plusz a botanikus és a kertész volt még. Ez megfelel a hajó méretének. Hosszú utak előtt a kapitányok szabad kezet kaptak a legénység kiválasztásában, ami Bligh-tot nem nagyon izgatta néhány kivételtől eltekintve. A kivételek egyike Fletcher Christian volt, mivel ismerte és bízott benne, valamint a felesége családja baráti viszonyban volt a Christian családdal. Korábbi utakon is pártfogolta, oktatta a fiatalembert. Peckover tüzért választotta még a kapitány, akit Cook harmadik déltengeri útjáról ismert. Nelson botanikust is innen ismerte, de ő Sir Joseph Banksnek köszönhette a megbízatását.Mivel az utazásban sokan gyors előmenetel lehetőségét látták, így Bligh kapitányt sokan ostromolták, hogy tehetséges ifjaikat vegye a Bountyra. A rokonok és barátok révén rögtön tengerésznövendék került a hajóra, a tervezett kettő helyett. A legénység létszáma az induláskor a következő volt hivatalosan:
Tengerész személyzet:
-
1 kapitány
-
1 helyettes kapitány
-
2 fedélzeti tiszt
-
2 tengerész kadét
-
2 kormányos
-
1 segédkormányos
-
1 fedélzetmester
-
1 segéd-fedélzetmester
-
23 képesített matróz
Ez a válogatás nagyon is arányos, de a fennmaradt okmányokból kiderül, hogy a képesített matrózok közt rengetegen voltak abszolút képzetlenek. A három fölös tengerészkadét is matrózként volt felvéve, de persze a kötélhez a világért sem nyúltak volna. Szintén a matrózok között szerepelt a két hajószakács, Bligh személyi inasa, és a helyettes kapitány sógora, Tinkler, aki mint fiatal fiút, szintén kadétnak tekintettek. A részeges hajóorvost Bligh nem tudta kirakni a hajóról, így Ledward fiatal hajóorvos, valamint Byrne félvak hegedűs is a matrózok elméleti számát növelte. Gyakorlatilag 14 képesített matróz volt a hajón, így a Bounty nem rendelkezett elegendő legénységgel, a szolgálatban lévők a kelleténél jóval többet dolgoztak.Helyszűke miatt, sem hivatásos tiszteket, sem tengerészkatona-kontingenst nem tudtak elhelyezni a hajón, ami ugyancsak megnehezítette Bligh kapitány helyzetét. A feladatra tehát nagyobb hajót kellet volna választani.
Október 9-én a bőséges készletek a hajó fedélzetén voltak. A szokásos élelmiszerek mellett, bőven voltak skorbut leküzdésére alkalmas élelmiszerek: citromlé, maláta kivonat, szárított maláta, savanyú káposzta, ahogy azt Cook kapitánytól megtanulta Bligh. Voltak ezenkívül cserekereskedelemre alkalmas tárgyak is bőségesen. A Temzén lehajózva, a longreachi fegyverraktárba felvették az ágyúkat és a lőszert.
A hivatalos indulás helye Portmousth, ahonnan november elején sikerült a csatornába, onnan a Spithedi menedékhelyre hajózni. A rossz idő, valamint az indulási parancs késlekedése sok értékes időt elvett. Az indulási parancs november 24-én érkezett meg. A lényege:A Horn-fokot megkerülve megszakítás nélkül hajózzon a Társaság-szigetek valamelyikére. (Nem írták elő Tahitit) Onnan miután elegendő kenyérfa-sarjat a fedélzetre vettek, induljanak haza, a veszélyes Torres-szoroson és a Jóreménység-fokot megkerülve. Útközben Jáva szigetén az esetleg elpusztult sarjak helyére, vegyenek fel más értékes trópusi növényeket. A sarjak felét Saint Vincent szigetén a kingstowni Botanikus Kertbe, a többit Jamaicára a kingstoni Botanikus Kertbe kell szállítania.
November 29-én kora reggel bontotta ki vitorláit a Bounty, de a kedvezőtlen időjárás többször visszavette őket. Bligh az időveszteség miatt kérte a Tengernagyi hivatalt, hogy a odafelé vivő utat a Jóreménység fok megkerülésével tehesse meg, de a Tengernagyi Hivatal ezt visszautasította. Közben a posta lassúsága miatt újabb két hét telt el, és már karácsony volt. Mikor a szél hirtelen megfordult Bligh parancsot adott a vitorlabontásra, a Bounty kint volt a csatornán. A kapitány elhatározta, hogy ezúttal nem fordul vissza.
|
|
|