Hajomakett.hu - Vitorlás, hajó, makett - Vita Kolumbusz valódi nyughelyéről

Főoldal

Cikkek

Modellezés

Alapismeretek

Vita Kolumbusz valódi nyughelyéről

lakosm, 2004. október 19. Kedd 19:04

Átlagos értékelés : (0 szavazat)

Megtekintések száma : 30300

Kedvenc : Nincs

Rovat : Cikkek, Admirálisok, kapitányok

Hosszú ideje tart a vita arról, hol nyugszanak valójában Kolumbusz Kristóf hamvai: Spanyolországban vagy Dominikán? Spanyol és olasz kutatók DNS-vizsgálattal igyekeznek kideríteni az igazságot.

A százéves vita

Kolombusz-kultusz spanyol bélyegen

A sevillai Santa Maria katedrális és a dominikai Santo Domingo városa több mint száz éve vetélkedik a megtisztelő címért: ők őrzik a nagy felfedező hamvait. „A világon senki sem tudta még bizonyítani, hol van Kolumbusz valódi sírja. Ezt próbáljuk most kideríteni” – nyilatkozta annak idején José Antonio Lorente Acosta, a granadai egyetem genetikai laboratóriumának vezetője. A kutatások eddig még nem hoztak megnyugtató eredményt, ám a vizsgálat – immár olasz tudósok bevonásával – továbbra is folyik. Hamarosan DNS-tesztnek vetik alá a jelenleg a paviai egyetem könyvtárában őrzött, eredetileg szintén Santo Domingóból származó csonttörmeléket. „A csontokat Santo Domingo püspöke 1880-ban ajándékozta Pavia egyetemének, mert a hagyomány szerint Kolumbusz ott tanult. A maradványok épp elegendőek ahhoz, hogy DNS-vizsgálatot végezhessünk rajtuk” – mondta az egyetem könyvtárának vezetője, Anna Maria Campanini Stella a Discovery Newsnak. Bár a vizsgálat során a maradványok megsemmisülnek, az olasz tudósok végleges választ adhatnak Spanyolország és a Dominikai Köztársaság régi vitájára: vajon Amerika felfedezőjének hamvai Sevilla Szűz Máriáról elnevezett gótikus katedrálisában, vagy egy Santo Domingó-i cirádás világítótorony alatt pihennek?

Túlvilági bolyongás

A Santo Domingo-i síremlék egy világítótoronyban

Amerika felfedezője nemcsak életében utazott sokat – halála után hamvai is kalandos utat jártak be. Végső nyugalomra eredetileg 1506. május 20-án bekövetkezett halála helyszínén, a kasztíliai Valladoid városában helyezték, ám végrendeletében meghagyta: hamvait azon a földön helyezzék el, ahol ma Dominika fekszik. Ezt akkor képtelenség volt teljesíteni, hiszen az idő tájt még nem volt erre alkalmas katedrális az Újvilágban.

Kolumbusz havannai síremléke

Testét csak halála után három évvel exumálták és szállították a kartauziak sevillai kolostorába. A spanyol udvart időközben elhalt fiának, Diegonak az özvegye, Maria de Rojas y Toledo figyelmeztette a felfedező végakaratának teljesítésére – Kolumbusz halála után 31 évvel. A felfedező ekkor kelt át (ismét, de nem utoljára) az óceánon. A maradványokat 1537-ban indították útnak Amerika felé – immár fiának, Diegonak porhüvelyével együtt. Kettejüket együtt helyezték végsőnek még egyáltalán nem nevezhető nyugalomra az immár felépült Santo Domingo-i katedrálisban.

Kolumbusz síremléke Sevillában

A karibi országba való érkezését követően azonban még kétszer került hajóra a felfedező csontjait tartalmazó koporsó. Először azért, mert 1795-ben a sziget francia kézre került, s a spanyolok Havannába menekítették a nemzeti kincsnek számító, porladó csontokat. Ám itt is csak száz évet pihenhettek, hiszen a spanyolok 1895-ben Kubát is elvesztették – ekkor kerültek a hamvak az óhazába, a sevillai Santa Maria székesegyházba

Melyik az igazi Kolumbusz?

Előkészületek az óceán átszelésére - korabeli festményen

A két város vitája 1877-ben robbant ki, amikor is a dominikai Santo Domingo székesegyház renoválása során a munkások egy csontokkal teli ládikát találtak, ezzel a felirattal: „Az előkelő és felvilágosult nemes, Don Cristobal Colon”. A dominikaiak szerint a különös lelet azzal magyarázható, hogy a spanyolok a nagy kapkodásban nem a Kristóf hamvait rejtő urnát vitték magukkal, mikor 1795-ben fejvesztve menekültek a gyarmatról, hanem a közelben eltemetett fia, Diegó földi maradványait. A tudósok múlt nyáron elhatározták, hogy egyszer és mindenkorra végére járnak a vitának. A sevillai és a dominikai hatóságoktól is engedélyt kértek Kolumbusz feltételezett hamvainak exhumálására, ám a sírok felnyitásába csak a spanyolok egyeztek bele. Sevillában ki is emelték mind a három Kolumbusz hamvait – Kristóf mellett helyezték ugyanis örök nyugalomra fiát, Diegót és fivérét, Hernandót is. Mivel az utóbbi személyazonossága bizonyos, José Antonio Lorente Acosta, a Granadai Egyetem szakértője DNS-vizsgálattal össze tudja hasonlítani a Kristófnak tulajdonított maradványokat a fivér hamvaival. „Kapcsolatban állunk Lorente professzorral, és azt reméljük, két-három hónapon belül közli velünk kutatásának eredményeit” – mondta Campanini Stella. „Ha a mintákról kiderül, hogy semmi közük egymáshoz, az eredmény perdöntő lesz.” Nem mellékes, hogy a DNS-vizsgálatok arra is választ adhatnak: vajon olasz vagy spanyol volt-e Kolumbusz. Egyes források szerint a felfedező a genovai gyapjúkereskedő, Domenico Colombo fia volt; mások azt állítják, hogy Kristófnak nemesi felmenői vannak – igaz, balkézről. Szerintük ugyanis a felfedező apja nem más, mint az a vianai herceg, Károly, akinek öccse Aragóniai Ferdinánd néven vonult be a történelembe, miután kasztíliai Izabellával kötött frigye nyomán – Kasztília, Aragónia és Leon egyesülésével – létrejött az egységes Hispánia.

Kire hasonlít?

A paviai vizsgálatok ugyanakkor egy harmadik hipotézist is ellenőriznek, mely szerint Kolumbusz valójában VIII. Ince pápa fia volt. „A hasonlóság első pillantásra is szembeötlő” – állítja Ruggero Marino, aki Kolumbusznak a Vatikánhoz fűződő kapcsolatairól írt könyvében vetette fel a pikáns hipotézist. „Kolumbusz hamvai számtalan titkot őriznek” – állítja a kubai Miguel Esquivel, aki jópár könyvet írt már a felfedezőről. „Az az elmélet, mely szerint Kristóf Ince pápa gyermeke volna, felettébb elgondolkodtató. Ne feledjük: mikor Kolumbusz Kristóf 1451-ben megszületett, Giovan Battista Cybo – a későbbi VIII. Ince pápa – a Genovától mindössze 40 kilométerre fekvő Savona püspöke volt!”

Kiderülhet Kolombusz származása

Jóllehet San Domingo és Sevilla is azt állítja, hogy a városban találhatók Kolombusz Kristóf földi maradványai, spanyol kutatók mégis kísérletet tesznek arra, hogy DNS-vizsgálat segítségével eldöntsék azt a mai napig eldöntetlen kérdést is: vajon honnan származik a nagy felfedező?

Ki vagyok?Hol vagyok?

Mivel a két város kitart álláspontja mellett, miszerint az ő birtokukban vannak Kolombusz csontjai, így akár végre az a rejtély is megoldódhat, hogy hova temették Amerika felfedezőjét. Ami szintén a mai napig vitatott.

A világ most a spanyol tudósokra, Marcial Castro-ra, a sevillai egyetem professzorára, valamint Sergio Algarrada-ra, az estepai biológusra figyel. ők nyitották fel ugyanis azt a sírt - Sevilla külvárosában, egy kerámiagyár kertjében -, amiről úgy tudja mindenki, Kolombusz Kristóf idősebbik fiának, Diegonak a csontjait tartalmazza. A két kutató azt reméli, hogy ha összehasonlítják Diego DNS-mintáit azokkal a mintákkal, amiket az apa vitatott sírhelyeiből vesznek majd, egyszer és mindenkorra eldől végre, mi is az igazság: hol helyezték végső nyugalomra a nyughatatlan felfedezőt, és honnan is származott.

Ki fia, borja?

"Nagyon fontos számunkra Diego csontja - mondja Castro - mivel ennek segítségével nemcsak azt tudjuk meg, hogy hova temették el az apját, hanem azt is, hogy a Kolombusz-família Genovából vagy Mallorca-ból származik-e?"

Az egyik teória szerint ugyanis Kolombusz egy genovai gyapjúkereskedő, Domenico Colombus fia volt. Mások viszont azt állítják, hogy Kristófnak nemesi felmenői vannak - igaz, balkézről: apja nem más, mint az a vianai herceg, Károly, akinek öccse Aragóniai Ferdinánd néven vonult be a történelembe, miután kasztíliai Izabellával kötött frigye nyomán, Kasztília, Aragónia és Leon egyesülésével létrejött Hispánia.

Tehát senkinek sem mindegy, hogy mi sül ki a laborban.

A nyughatatlan

Tény, hogy Kolombusz halála után sem bírt nyugton maradni, hiszen bolyongása földi léte végeztével sem ért véget. Végakarata az volt, hogy halála(1506) után Amerikában temessék el, de ezt akkor senki sem tudta teljesíteni, hiszen abban a pillanatban nem volt erre alkalmas katedrális az Újvilágban. Időközben aztán - 1526-ban - elhunyt Diego is, akit apja mellé, egy Valladolidhoz közeli temetőben temettek el. A spanyol udvart Diego özvegye figyelmeztette a felfedező utolsó akaratának teljesítésére, ezért Kolombusz csak halála után 31 évvel később, 1537-ben kelt át (ismét) az óceánon. Ekkor helyezték végsőnek egyáltalán nem nevezhető nyugalomra San Domingo-ban. A probléma valahonnan innen eredhet. A végre elkészült san domingo-i katedrálisban ugyanis fia, Diego csontjait is eltemették.

Mivel a nagy felfedező nem láthatta előre a jövőt, nem tudta, mi vár rá még halála után. A karibi országba való érkezését követően ugyanis még kétszer került hajóra a csontjait tartalmazó koporsó. San Domingo-t 1795-ben elfoglalták a franciák. A spanyolok azonban nem kívánták a nemzeti kincsüknek tekintett kolombuszi csontokat ott hagyni, így fogták magukat, és az általuk Kolombusznak vélt sírt kibontva magukkal vitték annak tartalmát Kubába. Csakhogy a szigetország elszakadt Spanyolországtól, így 1898-ban Sevilla-ba kerültek Kolombusz Kristóf földi maradványai.

A ládika

Akkor miért aggódnak annyit a karibiak? A san domingo-i katedrális 1877-es renoválása során a munkások a templom falain belül ásva egy hatalmas kazettára bukkantak, ami 13 nagyobb és 28 kisebb csontdarabot tartalmazott. A ládika tetejébe ez volt vésve: Don Cristobal Colon. Vagyis a dominikaiak azt állítják, hogy 1795-ben, a nagy kapkodásban a spanyolok véletlenül azt a sírt bontották fel, ami Kolombusz fiának, Diegonak a csontjait tartalmazta.

Az 1877-ben fellelt csontok most a Dominikai Köztársaság fővárosának Colombusz-emlékművében nyugszanak - idestova 125 éve, ami azért nem rossz teljesítmény Kolombusztól, ha figyelembe vesszük életében folytatott, valamint halálával kezdődő exodusát.

A tudósokat egyelőre leginkább az foglalkoztatja, hogy megkapják-e a két ország hivatalos helyeitől az engedélyt az exhumálásra. Diego feltételezett csontjai mellett egyébként Fernando, Kolombusz házasságon kívül született gyermekének csontjai is a rendelkezésükre állnak, így ha sikerül a karibi és a spanyolországi exhumálás, végre kiderül, hol is nyugszik az igazi Kolombusz.

Forrás: http://www.mult-kor.hu/index.phtml?ow_page_number=151&wotm_aktualis_id=825&&aktoldal=1