| GyuSea,
2004. október 19. Kedd 19:08
|
Átlagos értékelés :  (0 szavazat) |
Megtekintések száma : 35677  |
Kedvenc : Nincs |
Rovat : Cikkek, Alapismeretek |
A cikksorozat, harmadik - egyben befejező - részében azt igyekszem bemutatni, hogy a vitorlázat alapján milyen alapvető hajótípusokat különböztetünk meg.
Az árbocok, vitorlák alapján egy, másfél, kettő, három, és sok árbocú hajókról beszélhetünk, melyek további típusokra oszthatóak.Az egyárbocos hajónak három alapvető típusa van, a catt, a szlup, és a kutter vitorlázat.  A cutt vitorlázat esetén a hajónak egyetlen nagy vitorlája van. Ez a vitorla lehet:
klasszikus csonka vitorla lugger vitorla gémes (gaff) vitorla latin vitorla magas- (bermuda, marconi) vitorla arab vitorla háromcsúcsú vitorla ívelt vitorlarúddal trapézvitorla kínai (gyékény-) vitorla denevér- (szárnyas) vitorla csonka vitorla csúcsvitorlával  A szlup vitorlázat két vitorlából áll, fő- és elővitorlából. A fővitorla alapján a szlup készülhet:
klasszikus csonka vitorlával, magasvitorlával. Az elővitorla pedig az orrvitorla. Az orrvitorla segítségével a hajó gyorsabb, jobban manőverezik.  A kutter a három, vagy több vitorlával rendelkező egyárbocos neve. A fővitorla szintén klasszikus csonka, vagy magas vitorla lehet. A klasszikus kutternak két felső vitorlája van, egy csúcs- és egy repülő vitorla.
kutter vitorlázat: klasszikus csonka vitorlával, magasvitorlával klasszikus kutter vitorlázat A másfél árbocos hajóknak két árboca van. Az első a főárboc, a hátsó félárboc. (kisárboc) A főárbocon magas-, vagy klasszikus csonkavitorlát - legtöbbször csúcsvitorlával kiegészítve - hordoznak.  A Yawl hátsó félárboca a kormány mögött, a hajó végén található, ezért kisméretű. A ketch hátsó félárboca a kormány előtt van, ezért nagyobb vitorlát hordozhat. Ez a vitorla önmagában is képes mozgásban tartani a hajót. A 18. században a ketchnek is keresztvitorlája volt. A ketchből alakult ki a csonka vitorlázatú ewer. Galiote. kétárbocos vitorlások briggek és szkúnerek, valamint ezek kombinációik lehetnek. A brigg elő- és gőárbocán is keresztvitorlákat hordoz. A főárbocon csonka vitorla is lehet, de ez nem jár együtt valamelyik keresztvitorla elhagyásával.  brigg szkúner klasszikus vitorlázatú magas vitorlázatú tarcs vitorlázatú A szkúner mindhárom fő típusánál az előárbocon elővitorlák találhatóak, valamint az első két típusnál csonka, vagy magas vitorla is. A tarcsvitorlázatú szkúner előárboc csonka vitorlájának helyét a főárbochoz erősített tarcsvitorla tölti ki. A klasszikus szkúner mindkét árboca csonka vitorlákkal és csúcsvitorlákkal van felszerelve. 
A briggek és szkúnerek keverékei az alábbiak lehetnek: Brigantin, mely előárboca teljes vitorlázatú, de kiegészíthető még csonka vitorlával is. A főárbocon csonka és csúcsvitorlát hordoz. Kétárbocos derékcsúcsvitorlás szkúner, főárbocán csúcsvitorlát hordoz a keresztvitorlák helyett. Kétárbocos derékvitorlás szkúner árbocain két keresztvitorla és egy-egy csonkavitorla van, de csúcsvitorlák nélkül. A csonka vitorlák helyettesítik a kereszt vitorlákat. Kétárbocos sudárcsúcsvitorlás szkúner, hasonló a derékcsúcsvitorlás szkúnerhoz, de árbocain csak egy kereszt vitorla található. Kétárbocos sudárvitorlás szkúner előárbocát egy keresztvitorlával, főárbocát csonka és csúcsvitorlával szerelik fel. Kétárbocos deréksudár-vitorlás szkúner előárbocára kettő, főárbocára egy keresztvitorlát helyeznek a csonkavitorlák mellé. Az ábráktól eltérően, természetesen ezen hajóktípusok is vannak elővitorlái. Háromárbocos vitorlások a barkok, szkúnerok, fregattok (teljes vitorlázatú hajó) és ezek keverékei.  bark szkúner fregatt 
A szkúner barkváltozatai barketin derékvitorlás barketin sudárvitorlás barketin háromárbocos derékcsúcsvitorlás szkúner háromárbocos derékvitorlás szkúner háromárbocos sudárcsúcsvitorlás szkúner háromárbocos sudárvitorlás szkúner háromárbocos deréksudár-vitorlás szkúner Az elnevezések rendszere hasonló a kétárbocos keverék hajókéhoz. A négyárbocos vitorlások közé szintén barkok, szkúnerok, fregattok, és változataik tartoznak.  A képen egy háromárbocos fregatt látható.
|
|
|
