|
There are no translations available
1918. június 10-én hat óra tizenkét perckor, a Premuda-sziget előtt elsüllyedt Magyarország egyetlen csatahajója. A csatahajó neve Szent István volt.
 Az osztrák-magyar hadiflotta minden híreszteléssel ellentétben nemcsak nevében volt félig magyar, hiszen a tulajdonhányad mellett voltak más magyar vonatkozásai is. A flotta személyi állományának adataiból az derül ki, hogy 30 százaléka volt magyar nemzetiségű. A haditengerészet 1911-ben bízta meg a néhány éve alakult Ganz és Tsa. Danubius Gép- Vagon és Hajógyár Rt.-t egy 20 ezer tonnás csatahajó építésével. A hajót 1914-ben, még a háború kitörése előtt Szent István névre keresztelték, és ez a vízi jármű volt az eddigi magyar hadihajó-építés legnagyobb alkotása. A Skoda Művek készítette a 30,5 centiméteres lövegeit, tornyait, amelyek egy sortűzben egyszerre 5400 kg gránát kilövésére voltak alkalmasak. A hajó 151 méter hosszú, 27,3 méter széles, és 8,2 méter merülésű, modern technikával felszerelt igazi csatahajó volt. Tizenkét széntüzelésű kazán látta el a hajtóművét, amely 26 500 lóerős volt. A hajó maximális sebessége elérte a 21 csomót (körülbelül 40 km/ó). Legénysége 1084 főből állt. A Szent István 1918. június 9-én este indult Polából első bevetésére. A szigorúan titkos haditerv szerint az úgynevezett Korfu hadművelet során, amelyet az újonnan kinevezett ellentengernagy flottaparancsnok Horthy Miklós dolgozott ki, az otrantói tengeri blokádot akarták szétzúzni. Az akció nemcsak egy új győzelmet ígért, hanem az antantblokád miatt tétlenségre ítélt osztrák–magyar hadiflotta legénységének harci morálját is helyre akarta állítani. Ugyanekkor az olaszországi Ankonából két olasz torpedóromboló Luigi Rizzo korvettkapitány vezetésével aknák után kutattott a Monarchia kikötői előtt, majd lesállásba helyezkedtek, hogy kifürkésszék a hajóforgalmat. Semmi különöset nem észleltek, ezért hajnali két órakor hazaindultak. A ködben véletlenül vették észre a közeledő hadihajókat, és észrevétlenül közelítették meg az élen haladó Szent Istvánt, amelyre két torpedót lőttek ki. A váratlan támadás 3 óra 37 perckor történt. A Szent István megmentéséért legénysége és a hajóraj többi egysége még három órán át küzdött, de minden erőfeszítés ellenére a csatahajó hat órára felfordult, majd öt perc alatt örökre elsüllyedt. A katasztrófában 85 matróz köztük 38 magyar és négy tiszt vesztette életét. A Szent István elsüllyesztésének napja, amely a magyarok számára tragédia volt, ünnepé vált Olaszországban, amit a flotta napjaként azóta is megünnepelnek. A Szent István 70 méter mélységben ma is a tengerfenéken nyugszik. Az elmúlt években magyar könnyűbúvárok megtalálták a hajóroncsot és egy magyar katonai delegáció vízbe dobott koszorúval adózott az életüket vesztett tengerészek emlékének.
 Szinte valamennyi tengeri háborúról szóló dokumentumfilmben látható egy jobb oldalára dőlő, majd felboruló csatahajó. A filmkockákon megfigyelhető, hogy a kétségbeesett matrózok kapaszkodnak a csatahajó oldalán, majd egymás után vízbe ugranak. Általában nem említik a hajó nevét még a hadi eseményt sem, a képsorok csupán a tengeri hadviselés borzalmait kívánják bemutatni. A megdöbbentő filmrészletet amely a Szent István csatahajó tragédiáját örökítette meg a mentési munkálatokban részt vevő Tegetthoff csatahajóról készítették. Az eseményt a flotta haditudósítója mellett egy Mensburger nevezetű amatőr filmes sorhajóhadnagy is megörökítette. A film sorsa is kalandos: Bécsből az 1930-as évek gazdasági válsága idején egy vagon krumpliért csempészték ki a katonai archívumból...
|
|
|
(0 vote)
