Hajomakett.hu - Vitorlás, hajó, makett

Események

A találkozó péntek délután indult, amikor is a Viola által rendelkezésünkre bocsátott házban gyülekeztünk. Mi egy páran (Shadowrunner, Tyrman, Lakosm, Dodi, és én) már Bp-en találkoztunk, és onnan egy kisebb autókaravánnal érkeztünk. A jó hangulat rögtön adott volt, mikor Shadowrunner aki egy ütött-kopott Warburggal érkezett, megkérdezte a másik sofőrt Dodit, hogy van-e vontatókötele. Siófokon tovább fokozódott a jókedv, amihez jelentősen hozzájárult a Viola által sörrel telezsúfolt hűtő. Érkezésünkkor már egy jó páran ott voltak, köztük Petrofszky Zoltán profi hajómodell építő, akit meghívtunk a találkozóra. Később még érkeztek egy jópáran. Ismerkedéssel, beszélgetéssel telt az este. Petrofszy Zoli hozott általa készített blokkokból, kötelekből, szerszámokból mintákat. A tanult technikákat később külön ismertetem.

Vacsorázni a Kalóztanyára mentünk, itt Petrofszky Zoli megkérdezte, "Akkor stílszerűen rumot mindenkinek?" Így kértünk rumot, hozzá sört, meg ki mit ivott még. A rum után megkérdezte, a pincérnő hogy akkor mit hozhat. Ugye hogy választottunk-e az étlapról. Erre az egyik ember, - akit nem akarok megnevezni, de a találkozós fórumon mikor sörről esett szó, mindenkit lealkoholistázott, és amúgy ő van a legmagasabb rangban az oldalon - ezt válaszolta: Igen, sört! A rum, és a közel kétórás várakozás meg is hozta az étvágyat, így jóízűen falatoztunk. Dodi filézett halászleve sikerült túl szálkásra, egyébként minden más jó volt. Vacsora vége felé, előkerült egy macska is, ami Tyrman, és Maszatomy ölében pihent felváltva.Vacsi után ismét vissza Violáék házába, és beszélgettünk hajnalig. A beszélgetést nehéz lenne még fő vonalakban is ismertetni, így meg se próbálom. Természetesen sok szó esett, hajókról, modellekről, de volt viccmesélés, sok egyéb más, a témához egyáltalán nem kapcsolódó dologról is beszélgettünk. Végül hajnalban tértünk nyugovóra. Kicsit furcsa volt a gondolat, hogy a franciaágyat egy másik férfival kell megosztani, de megúsztuk globális felmelegedés nélkül. Azért első éjszaka hason nem mertem aludni! :)

Szombat reggel Wercome kávéja segített a magunkhoz térésben. Reggeli után lassacskán kezdtek szállingózni további részvevők. A délelőtt alapjában a makettekkel telt. Mindenki kirakta a magával hozott makettjét, amit a többiek megvizsgáltak, és megbeszéltük a látottakat. Igen érdekes színfolt volt a modern hajós csapat munkája, ami számomra új értelmet adott a műanyag-hajómakettnek. Az itt felvonultatott hajók készítése a nanotechnológia határát súrolja. Valami egészen elképesztő miniatűr alkatrészek, hihetetlen aprólékossággal kidolgozva. A fahajók közül Viola Victory-ja kapta a legnagyobb figyelmet, legalábbis a fotósok ott keringtek, mint megtört sivatagi vándor körül a keselyűk.Ebédelni ismét a kalóztanyára mentünk, a chef már rutinosabb volt, és valamivel hamarabb sikerült összeütnie az ételt. Délután átmentünk Viola műhelyébe, ahol megnéztük a készülő makettjét, valamint a műhelyben a házigazda, és PZ. bemutatott jó pár hasznos technikát, anyagot. A műhelyből "haza" érkezvén tovább folyt a kötetlen beszélgetés, sörözés, vodkázás, így hajnalban az előző naphoz képest is később tértünk nyugovóra. Közben voltak néhányan akik csak egy napra érkeztek és azok ki-mikor leléptek. A vacsora érdeklődés hiányában elmaradt, Dodi nagy bánatára.

Vasárnap reggeli után szintén hazaindultak egy jó páran, így vitorlázni nem sokan mentünk. Ha jól emlékszem 26 láb hosszú vitorlással szeltük a habokat, amit Viola sógora bocsátott rendelkezésünkre. Az idő kellemes volt, de azért volt megfelelő szél is. A profik lehet hogy enyhének neveznék, de nekem tökéletesen elég volt. Főleg mikor a hajó annyira oldalára dőlt a szélben, hogy nekem a szemközti oldalon lévő ülőhelyre kellett taposnom, hogy előre ne bukjak. Viola közben néhány alapvető dologban kiokosított minket, ami a vitorla beállítást, iránytartást illeti, sőt néhányunknak a kormányzást is átengedte. Ez, és bizonyos hajó részek emlegetésekor tapasztalt értelem nélküli tekintet vezette arra, hogy Viola néhány magas rangú tiszt lefokozását kérte Tomitól. (Persze nyílván nem rám gondolt! :)) Kb. 3/4 utat tettünk meg a túlpart felé, majd vissza, Siófok közelében egy kis keleti kitérővel. A kitérő végén Viola csinált egy fordulót (talán azt, bár nem emlékszem, hogy széllel szembe, vagy hátszéllel volt), ami olyan sebességgel történt mintha csak kézifékes fordulást csináltunk volna télen egy személyautóban. A vitorlázás után még ebédeltünk, majd búcsúzkodás, és szedtük a sátorfánkat...

Tanultak

Mindenre pontosan nem emlékszem, így megkérném a többieket, hogy ami nekik megmaradt, azt írják meg ők is. Amire én emlékszem:

• Blokk gyártás
  
  
  Petrofszky Zoli magával hozott néhány kötélblokk mintát. Ezeket több darabból állítja össze. Az alsó lécre (a) egymástól megfelelő távolságra keresztbe lécdarabokat (b)rak, úgy hogy ezek végei kicsit lelógjanak oldalra. A lécek közé kell behelyezni a csiga kerekeket (c), kis fém csapra (d). Erre megy rá a másik léc (e) felülről. Természetesen a fa alkatrészek ragasztva vannak egymáshoz. Ezt követően, kell először az oldalt kiálló részeket összecsiszolni (hosszanti szaggatott vonal mentén), majd lehet darabolni, a középső léceket kettévágva, (kereszt irányú szaggatott vonal) csiszolni, kerekíteni méretnek megfelelően.Az ábráért bocsi, de ennyire futotta...
  

• Marokvéső
  Itt végül is nincs különösebb információ, csak az, hogy PZ. ezüstacél-rudat választott alapanyagul, ehhez a szerszámhoz. Ezen képezte ki a megfelelő éleket.

• Palánk rögzítő
  
  Házilag, egyszerűen elkészíthető, szintén PZ-től tanultuk. Egy szeg (1) fejét el kell lapítani, majd fémtöltető-műgyantából kis nyelet (2) csinálni neki. A lapítás azért kell, hogy később a szeg, ne tudjon elfordulni a nyélben. Ha a műgyanta megkötött, a szegre menetet kell vágni. Ez után fából készítünk leszorító elemeket. (3) A bemarás a palánkléc (4) szélességének megfelelő. A bordába (5) elő kell fúrni a szegnek, ezt követően lehet felragasztani a bordát, amit ezzel a kis eszközzel a megfelelő helyre lehet rögzíteni.
  

• Palánk hajlító "készülék"
  
  Olcsó, egyszerű, és igen ötletes megoldás. Egy konzerv dobozt befogott a satuba, és azt elkezdte melegíteni egy kis gázégővel. A felhevült konzervdobozra ez után könnyedén ráhajlítható a palánk. Kisebb hőmérsékletű dobozon lassan lehet hajtani, ha melegebb akkor kicsit megfeketedik a palánk. Nagy hirtelen ötletelés után, kipróbáltuk elektromos forrasztópákán is a hajlítás, tökéletesen működött.
  
  
   
  
  
  
  
  
  
  
  
  

• Csónak készítés
  
  A kép alján látható a készülék. Gyakorlatilag a csónak belsejének negatívja. Az építés erre történik, úgy hogy először erre kell ráhelyezni a gerincet. A ragasztószalag azért van, hogy a kész csónakot könnyen le lehessen venni a készülékről. Ennek híján, összeragadna, a sablonnal. Az alul körbe bevert szögek, és befőttgumi segítségével lehet a gerincet a megfelelő helyre rögzíteni. Ez után a megfelelően kialakított palánklécet kell, aládugni a gumiknak, és a palánk élén összeragasztani a gerinccel. Ehhez a palánkhoz szintén az élén ragasztva lehet illeszteni a következőt, és így tovább, felváltva a két oldalon. Ha megvan a palánkozás, a csónak leemelhető a készülékről, és ez után lehet a belső részeit kialakítani.

• Bandázsolás
  
  Viola a bandázsolást úgy csinálja, hogy a bandázsolni szánt kötél végét befogja a satuba. A másik végét a satu felett elhelyezett dróton lelógó csipesszel fogja meg. A huncutság abban rejlik, hogy a drótok közé betoldott egy gumidarabot, így a kötél feszes, és könnyen körbetekerhető. Petrofszky Zolinak ehhez volt egy olyan ötlete, hogy ha kis szabadon forgókat is beiktatna a rendszerbe (fentre is lentre is) akkor nem kellene körbe-körbe tekerni a bandázsoló kötelet, hanem az eredeti kötél pörgetésével gyorsabban lehetne bandázsolni a, megfogásb, szabadon forgó (kell a másik végére is)c, bandázsolandó kötéld, bandázsoló kötél.
  
  
  
  
  
  
  
  

Élmények

Alapvetően két dolog van, ami miatt megérte résztvenni ezen a találkozón. Az első, és nekem a legfontosabb, hogy megismerkedtem néhány taggal a legénységből. Az Internetes ismeretségek túl személytelenek, a nick nevek önmagukban keveset árulnak el a másiktól. Most ezek a nevek tartalmat kaptak, van egy arc, van egy ember (ahogy Dodi írta) aki eszembe jut, akit valamelyest ismerek. Sokkal közvetlenebb, személyesebb lett a kapcsolat ezután, még ha jó ideig megint csak a neten találkozunk is. A másik fontos dolog, hogy a találkozón voltak tapasztalt modell-makett építők, akiktől sokat tanulhattunk. Ezeken túl persze az sem elhanyagolható, hogy egy kellemes hétvégét töltöttem, egy vígkedéjű, közvetlen társaságban. Külön köszönet ezért Violának, aki vendégül látott minket!

I. Hajomakett.hu Találkozó  

Utolsó frissítés : 2007. szeptember 05. Szerda 14:05

Átlagos értékelés

   (0 szavazat)

Megjelenítve 10 a(z) 10 hozzászólásból