Hajomakett.hu - Vitorlás, hajó, makett

INGERMANLANDIA

Ingria vagy Izsor Föld a Néva partjai és a Finn-öböl partvidékén elterülő ország, mely a Novgorodi föld Botszki vagy Vodszki mélyedéséhez tartozik. Nevének keletkezéséről két magyarázat létezik:

• vagy Igor Herceg (a Jakimovszki Emlékek szerint Igorj) nevével van összefüggésben,
• vagy a régi Lagoda terület birtoklásakor keletkezett svéd saga-k szerint a svéd cárnő, Jaroszlav Ingegerda felesége nevével.

1702-ben Nagy Péter megkezdte Ingermanlandia visszafoglalását, amit már 1704-ben befejezett. Ezzel egyidőben kezdett kialakulni az új Ingermanlandi kormányzóság. Ez az elnevezés nem sokáig létezett, mert már a kormányzóság első éveiben Szent-Pétervári-nak kezdték nevezni, mely végleg hivatalossá vált az 1719-es kormányzósági kimutatás szerint.

I. Péter imádott hajója, az INGERMANLAND

1715. május elején bocsátották vízre. Ezt a híres sorhajót a Szent-Pétervár-i Admiralitás műhelyében építették. Ebbe a hajóba fektette I. Péter a maga géniuszát, tudását, reményeit és különleges energiáját.

A nagy államfő előtt világos és hatalmas cél lebegett az ellenségnek ellenállni képes orosz flotta megteremtése. Ettől függött a Svédországgal vívott Nagy Északi háború kimenetele, ami már több mint húsz éve tartott (1700-1721). És az Orosz állam I. Péter vezetésével kápráztató sikereket ért el a hatalmas hadiflotta létrehozásában. Az oroszok immár megtanultak a hollandokénál és az angolokénál nem rosszabb sorhajókat és fregattokat építeni külföldi segítség nélkül.

Ezen sikerek látható példája a 64 ágyús sorhajó, az Ingermanland.

A hajó tervrajzait maga I. Péter készítette. Az éppencsak hogy létrehozott orosz flotta admirálisa olyan hajót akart, amiben ötvöződik a magas harcérték a kiváló tengerjárósággal. Nem véletlenül lett kiválasztva az Ingermanland részére a III. osztály az akkori idők leggyorsabb, legjobban manőverező hajóinak osztálya.. A XVIII. században a hajókat osztályokba sorolták: I. osztály 100 ágyús, II. osztály 80-90 ágyús, III. osztály 64 ágyús és a IV. ostály 54 ágyús. Az ágyúkat a fedélzeten az oldalfalak mentén helyezték el, melyeken kivágások voltak az ágyúnyílások. A hajó stabilitása éredekében a könnyebb ütegeket a felső fedélzeten, a nehezebbeket az alsókon helyezték el.

Ingermanland abban az időben komoly tűzerővel rendelkezett 64 ágyú, speciálisan Péter szülötte számára öntve. Az alsó fedélzeten (hondeck) 24 30 fontos, a felsőn (operdeck) 16 24 fontosak, a bástyafedélzeten (skanz) 14 14 fontosak, az orrfedélzeten (forcastle) 2 2 fontos ágyúk álltak.

A hajó az akkori időkben elképesztőnek számító méretekkel rendelkezett: hossza 52 m, szélessége 14 m, a hajótér mélysége 6 m.

Eredeti és újszerű volt a hajótest konstrukciója: építői elvetették a tradicionális meredek és magas farkialakítást. A bordák a vízvonaltól majdnem függőlegesen emelkedtek fel, a tetejükön a hajó belseje felé hajolva ez garantálta számára a nagy állékonyságot. Ilyen hajót nehéz lett volna megcsáklyázni ami akkoriban kedvelt harci fogásnak számított a tengeri ütközetekben. Igaz, az oldalfalak befelé hajlása csökkentette a felső fedélzet szélességét, ami nehezítette a vitorlák kezelését és a tüzérek tevékenységét a lövegekkel. Ezen kívül a hullámzásban az Ingermanland élesen dülöngélt egyik oldaláról a másikra.

Kozenc hajóépítő mester Péter irányítása alatt korszerű vitorlázatot alkotott az Ingermanland számára. A magas, erős árbocok és vitorlarudak, kivételes szabású vitorlák, a kötélzet arányossága különleges karcsúságot, könnyedséget kölcsönzött a hajónak. Az Ingermanland jelképezte a fiatal orosz flotta szépségét és erejét.

Az árbocot Péter arany államfői lobogója ékesítette. Az orosz flotta vice-admirálisa az Ingermanland-ot választotta zászlóshajójául. Az első útján a hajó megmutatta fantasztikus tengerjáró képességét élénk szélben 8 csomó sebességgel haladt , és belopta magát a zseniális flottavezér szívébe.

1721-ig az összes hajózási idényben 1716, 1717, 1718, 1719 és1721 években az Ingermanland hordozta I. Péter cári lobogóját. A hajó mindvégig az erős orosz flotta élén haladt a svédek feletti régvárt győzelem felé.

1721. augusztus 30-án megkötötték a Nistadi békét. Az Északi háború végét Péterváron grandiózus tengeri parádéval ünnepelték meg. A hadihajók élén az orosz flotta zászlóshajója, az Ingermanland állt. A parádét az orosz flotta nagyapja Péter csónak-ja fogadta. Ekkor a vice-admirális I. Pétert a jelen háborúban kifejtett munkásságáért teljes jogú admirálissá léptették elő.

A 64 ágyús sorhajó típusa annyira sikeres volt, hogy az orosz flottánál még majd 70 évig létezett az Ingermanland mintájára több, mint 60 hajót építettek. Szenjávin admirális vezénylete alatt ilyen hajókkal teljesítették az első hosszútávú hajózást a Földközi-tengerre.

Mi lett az Ingermanland sorsa?

1721-ben Péter külön rendelettel megparancsolta az Ingermanland megőrzését emlékül az utókornak. Az uralkodó halála után közel negyedszázadon keresztül állt a hajó Kronstadt kikötőjében. A későbbi alkalmatlan cárok uralkodása a flotta teljes lezüllesztését eredményezte. Senkit nem érdekelt a péteri rendeletek betartása. Az Ingermanland a legdrágább relíkvia kifosztva, félig elsüllyedve még 15 évig létezett. 1764-ben az Ingermanland-ot szétbontották.

I. Ivanov
Modeliszt Konsztruktor 1970/2
oroszból fordította: Kurusa Sándor

Utolsó frissítés : 2007. augusztus 22. Szerda 11:34

Átlagos értékelés

   (0 szavazat)