|
1 / 10 oldal
Mióta rátaláltam erre a honlapra, érlelődött bennem a gondolat, hogy több műanyaghajó után belekezdjek egy fahajó építésébe, de mindig halogattam, nem igazán tudtam, hogy is vágjak bele.
Azután felgyorsultak az események: ki tudtam alakítani otthon egy kis műhelyecskét, valamint Siófokon (Hajómakettező Találkozó) nagyon sokat láttam, tanultam, és lendületemben úgy gondoltam, nem lehetetlen megépíteni fából egy hajót. Egy készlet vásárlását eleve elvetettem, mivel nagyon drágának találtam és a műhely felszerszámozásával együtt túl sokba került volna, ezért egyértelmű volt, hogy teljesen saját készítésű lesz a makett.
Hosszas böngészés, töprengés után a Golden Hind elkészítése mellett döntöttem több ok miatt:
- Szép hajó, de nem túl nagy és bonyolult (csak 12 ágyú van rajta)
- Elég részletes rajzot találtam (Mamoli)
- Gyerekkorom egyik kedvenc témája volt a "Királynő kalóza"
- Nincsenek róla konkrét adatok, ezért egy bizonyos szabadságot kaptam a kidolgozására (szétnéztem: minden elkészített makett különbözik, ki tudja milyen volt az eredeti?!)
|
|
Tehát a Mamoli (1:53) rajza alapján kezdtem el. Furcsának találtam ezt a méretarányt, de kezdőként nem akartam belebonyolódni az átalakításba, ezek a rajzok már beváltak!?!
|
|
|
Minden szépen haladt, kivágtam a gerincet, a bordákat (4-es rétegelt lemezből), csak a kölcsönkért asztali dekopírfűrész ment tönkre (végül is ez várható és törvényszerű, ha kölcsönkérünk valamit!) és az alkatrészek összerakásakor kiderült, hogy a 10-es borda sem magasságra, sem szélességre, formára nem illik bele a környezetébe. Újat vágtam helyette és igyekeztem kiszobrászkodni a formát. Másodjára talán sikerült, majd a palánkozásnál kiderül.
|
|
|
Összeragasztás előtt kiszabtam a fedélzeteket, mivel ezek is pozícionálják a bordákat. Itt is volt egy kis probléma: a kivágások nem az eredeti rajzban megadott helyre kerültek (a fotón jól látszik!). Gondoltam, hogy a nyomtatásnál változott a méretarány, de a hossz és a szélesség jó volt. A fedélzetekhez magam készítettem rétegelt lemezt, mivel sehol nem kaptam 1,5 vastagságút: két 0,7-es furnért száliránnyal keresztben összeragasztottam. Tudom, nem szabványos, mivel mindig páratlan számú lapnak kell lenni, de szerencsére nem húzódott el, tökéletesen lehetett vele dolgozni.
|
|
|
Itt csak nyersen feldobáltam a fedélzeteket, hogy látszódjon már valami!
|
|
|
Felavattam a körfűrészemet: feldaraboltam a "pallókat". A felsőbb fedélzetek alatti területeken le kell rakni deszkákat, mivel azok felragasztása után körülményes "bebújni". Középen végigvezettem, hogy a padlózat folyamatos legyen.
|
|
|
A hajó orr és far részénél tömör betéteket kellett felragasztani. Különösen az orrnál szenvedtem meg: alig mérhető, alig megfogható alakja van, végül kézből kinagyoltam, majd felragasztva adtam meg a végső formáját.
|
|
|
Így áll palánkozás előtt.
|
|
|
Ledaraboltam a palánkokat, ez persze csak a töredéke az egésznek. Még csinálnom kell csavaros szorítókat és meg kell ennem egy vagdalthús konzervet.
|
|
|
|
Cikkek 
(2 szavazat)
)Nekik nagyobb a rutinjuk...Az illesztést figyelmesen csináljuk mind a két oldalt. (Nyomtatásnál tükörábra!) majd a kész zászlót vágjuk körbe.A módszer jól alkalmazható olyan régi hajóknál (pl. Santa Maria) ahol a vitorlán is látható ábra.Természetesen ilyenkor előre ollózuk körbe a vasalandó mintát.Mivel a festék egy kicsit merevíti a textíliát, használjunk vékony hordozóanyagot.Sok szerencsét a művelethez!Üdvözlettel: Gateway
Írta: DBandi () 2012. augusztus 22. Szerda 16:45