Hajomakett.hu - Vitorlás, hajó, makett

A közelmúltban vetítette a National Geographic televízió, az Izraeli Haditengerészet Dakar nevű tengeralattjárójának eltűnéséről szóló dokumentumfilmet. Mivel érinti szakdolgozati témámat, s anyagom is van hozzá, úgy gondoltam írok egy rövid cikket az eseményről.

Az 1960-as években az Izraeli Haditengerészetben fontos, messzire ható változások következtek be. E változások egyik előmozdító tényezője az Izraeli Haditengerészetnél meglévő akut technikai lemaradás volt, a szomszédos Egyiptom korszerű haditengerészetének technikai fejlődéséhez képest. Másik ilyen tényezőként említhetünk két tragédiát, melyek látványosan rávilágítottak a technikai, és gondolkodásbeli problémákra. Az első ilyen esemény az Eilat romboló pusztulása volt, melyet két szovjet gyártmányú, egyiptomi, Komar osztályú rakéta-gyorsnaszád négy P-15 Termit (NATO-kódnevén SS-N-2 Styx) rakétája okozott 1967. október 21-én a kora esti órákban. Ez az eset vezetett az Izraeli Haditengerészet reformjának felgyorsulásához, mely később, az 1973. évi jóm-kipúri háborúban Izrael elsöprő haditengerészeti sikereit eredményezte. A másik súlyos esemény szintén messzemenő következtetésekre sarkallta az izraeli haditengerészeti vezetést, ám ez korántsem volt az előbbihez mérhető hatással a haditengerészet egészére, annál inkább annak tengeralattjáró fegyvernemére.

Az Izraeli Haditengerészet tengeralattjáró fegyverneme az 1950-es évek végén jött létre, miután a kormány úgy döntött, hogy két tengeralattjárót szerez be Nagy-Britanniától a haditengerészet részére. A beszerzés gyakorlati részét Joszále Drór végezte, az ő vezetésével alakul meg az a kis lelkes csoport is 1957-ben, akiket mára a tengeralattjáró fegyvernem alapítóinak tekinthetünk. Az első két, S osztályú tengeralattjáró, a Tannín (ex-Springer) és a Ráháb (ex-Sanguine) 1959-ben álltak hadrendbe. Izraelbe érkezésük előtt Nagy-Britanniában végezték el felújítási munkálataikat. Mint már fentebb említésre került, mindkét hajó részt vett a hatnapos háborúban, igaz, eltérő feladatkörben. Koros járművekről lévén szó (mindkét hajó 1945-ben épült, diesel-elektromos meghajtású hajó), igen elavultak voltak már ekkoriban, s tíz éven belül leselejtezésre is került mindkettő. Leváltásukra már az 1960-as évek közepén történtek előkészületek, 1964-ben rendelte meg Izrael, ismét csak Nagy-Britanniától, a T osztályba tartozó Leviátán (ex-Turpin), Dakar (ex-Totem) és Dolphin (ex-Truncheon) nevű hajóegységeket. A hajókat Portsmouth-ban újították fel, majd elsőként a Leviátán indult haza Haifába 1967 májusában, a közelgő háború miatt, de egy nappal utána érkezett meg.

A Dakar tengeralattjáró 1967. november 10-én állt hadrendbe az Izraeli Haditengerészet kötelékében. A Skóciában történt hivatalos átadást követően a Dakar megkezdte tengeri próbaútjait és merüléseit, melyeket a brit Királyi Haditengerészet és az Izraeli Haditengerészet közösen felügyelt. 1967 végén a Dakar visszatért Portsmouth-ba és megkezdte az Izraelbe történő útjának előkészületeit. A hajó indulására a harmadik T osztályú tengeralattjáró - a Dolphin - hivatalos átadásának napján, 1968. január 9-én került sor, Jákov Ránan korvettkapitány parancsnoksága alatt, 69 fővel a fedélzeten. A hajó január 15-én érte el Gibraltárt. A haditengerészet haifai főhadiszállásainak utasításai alapján a tengeralattjárónak lemerülve, légcsövét alkalmazva kellett megtennie a hazautat, emellett 24 óránként kellett jelentenie aktuális pozícióját, illetve 6 óránként általános bejelentkezést kellett tennie. A hajónak február 2-án kellett volna megérkeznie a haifai kikötőbe, azonban Ránan korvettkapitány úgy számította, erre hamarabb, már január 29-én sor kerülhet, s erről értsítette Haifát. Később még ennél is egy nappal hamarabbra tette érkezésük napját, de ezt a főhadiszállás már nem engedélyezte, mondván az érkezésük tiszteletére rendezendő ünnepség napját már január 29-re tűzték ki. 1968. január 24-én 6.10 órakor a Dakar jelentette pozícióját Krétától keletre, ez az É. sz. 34° 16'- és K. h. 26° 26' pozíció volt. Ezután még három általános bejelentkezés történt, az utolsó január 25-én éjfél után két perccel, majd ezt követően nem érkezett több hívás. Haifában először kommunikációs problémákra gyanakodtak, de miután a kapcsolat felvételére semmilyen kísérlet nem járt eredménnyel, másnap egy nemzetközi kutató és mentő expedíció vette kezdetét, Izrael mellett Nagy-Britannia, az Egyesült Államok, Görögország, Törökország és Libanon részvételével. Január 27-én Nicosiában fogták a tengeralattjáró egyik vészjeladó bólyájának SOS jeleit. Miután a kutatás nem járt eredménnyel, február 4-én az utolsó izraeli kereső egységek is hazaindultak. A keresésben részt vett az utolsóként Nagy-Britanniából útnak induló Dolphin is, melynek a fedélzetén öten tartózkodtak a Dakar eredeti legénységéből, s csak annak kifutásakor szálltak át a másik hajóra, mivel még maradniuk kellett.

A kutatás során nem kerültek elő a hajó maradványai, ahogyan túlélőket, vagy holttesteket is hiába kerestek. A tengeralattjáró eltűnése után egy évvel Gáza partjainál, Kán Júnisz közelében egy egyiptomi halász megtalálta a tengeralattjáró egyik vészjeladó bólyáját. A tragédiát követő harmicegy évben az Izraeli Haditengerészet huszonöt kutatóexpedíciót indított a maradványok felkutatására. 1997 júniusától augusztusig, még az amerikai nukleáris meghajtású NR-1 kutató tengeralattjáró is részt vett a keresésben. Végül a Dakart 1999. május 28-án találta meg egy amerikai-izraeli kutatócsoport. A tengeralattjáró tervezett útvonalához közel, Krétánál, Haifától mintegy 500 kilométerre nyugatra, kb. 2900 méter mélységben feküdt a tengerfenéken.

A tengeralattjáró elsüllyedésének oka rejtély mind a mai napig, bár természetesen vannak elképzelések. Egy elgondolás szerint a Dakar a felszínen, vagy periszkópmélységben haladhatott, amikor valószínűleg egy olajtankerrel - de mindenképpen egy nagy hajóval - ütközhetett, melynek legénysége nem érzékelte a balesetet. Erre utalnak a torony antennái, amelyeket elgörbülve találtak meg a roncson, illetve a kormánylapát karcolódásai. Más elgondolások szerint a Dakart az egyiptomi haditengerészet süllyesztette el, miközben az valamiféle titkos akciót hajtott volna végre az egyiptomi partoknál. Ezt azonban valószínűtlenné teszi az a tény, hogy a gázai partoknál kifogott bólyán, csak a Földközi-tenger középső részére jellemző szerves képződményeket találtak. A legvalószínűbbnek az a feltételezés tűnik, amely szerint 1968. január 25-én, éjfél és 3.00 óra között, ismeretlen okból, kisebb vízszivárgás keletkezett a tengeralattjáró orrszekciójában, amely megbontotta a hajó egyensúlyát, s az így teljes haladási sebességével alábukott, majd a kritikus mélységet elérve összeroppant a víznyomástól, s végül így érkezett meg a tengerfenékre, ahol több darabja levált.

A Dakar elvesztése ráébresztette az Izraeli Haditengerészet vezetését arra, hogy a jövőben, lépést tartva a haditengerészet más részeinek ekkoriban meginduló reformjával, a tengeralattjáró fegyvernemet is - feladatai maradéktalan ellátásához - a lehető legmodernebb felszereléssel kell ellátnia, s nem elavult, használtan átvett haditechnikával. Ennek jegyében került sor a jóm-kipúri háborút követően, a német 206A típus Nagy-Britanniában legyártott hajóinak rendszeresítésére.

Felhasznált irodalom:

1.  Szerző nélkül]: A watery grave. In: Al-Ahram Weekly - 30 years later (Special supplement). No. 328. 5-11. June 1997. (Al-Ahram Weekly Online, http://weekly.ahram.org.eg/archives/67-97/sup12.htm)
2. Israeli Submarines - Dolphin Association. Israeli Submariners Association [Official Website], 2000. (http://www.dolphin.org.il)
3. Egyptian Armed Forces [Official Website] (a haditengerészet indexlapja: http://www.mmc.gov.eg/branches/Navy/default.htm)
4. Kojukharov, Asen N.: The Employment of Antiship Missiles. In: The Naval War College Review, Autumn, 1997. (The Naval War College Review [Official Website], http://www.nwc.navy.mil/press/Review/1997/autumn/s&d1-a97.htm)
5. Peacetime Submarine Accidents (http://www.lostsubs.com/Dakar.htm)
6. Polmar, Norman: Deep Secrets Revealed. In: Naval History Magazine, February, 2000. (http://www.usni.org/NavalHistory/articles00/NHpolmar.htm)
7. [A képek forrása: INS Dakar (http://www.dolphin.org.il/dakar). In: Israeli Submarines - Dolphin Association. Israeli Submariners Association [Official Website], 2000. (http://www.dolphin.org.il)]