Bittrich,
2005. majus 04. Szerda 09:14
|
Átlagos értékelés : (1 szavazat) |
Megtekintések száma : 28152 |
Kedvenc : Nincs |
Rovat : Cikkek, Hajózástörténet |
Sokat írtak már az 1973-as arab-izraeli háborúról, a légi- és a
szárazföldi gyalogos hadviselésben végbement óriási forradalomra
fókuszálva. Az Egyesült Államok Hadserege és Haditengerészete órákat
töltött a konfliktus elemzésével, mindkét szolgálat doktrínáját
teljesen átalakító eredménnyel. Amit nem vizsgáltak, az az egyiptomi
Vörös-tengeri Rombolóraj bevetése volt, mely az izraeli Élat
kikötőjének blokádját hajtotta végre, a Jemen és Szomália közötti
keskeny földszorosnál található Báb-el-Mandeb-szoros lezárásával.
Az egyiptomi Vörös-tengeri Rombolóraj akciója az alexandriai és kairói katonai tervezők részéről aprólékos tervezést jelez, illetve a tengeri útvonalak jelentette összeköttetések elvágását illető helyes megítélés nagyon fejlett érzékét az 1973-as háborúban. A taktika nem az izraeli haditengerészeti és légi erőkkel való szembeszállás, hanem csak az Indiai-óceánról és a Perzsa-öbölből Izraelbe tartó hajózás elvágása volt. Sajnos, csak keveset írtak a jóm-kipúri háború haditengerészeti vonatkozásairól; az izraeliek, köztük a kitűnő író, államférfi és történész, Hájim Hercog is kihagyja az 1973-as háború haditengerészeti nézőpontjait mindkét könyvéből, a War of Attonement-ből [Az Engesztelés Napi háború] és a nagy hatású The Arab-Israeli Wars-ból [Az arab-izraeli háborúk]. Még egyiptomi szerzők is, mint Abd-al-Gánni El-Gamasszi tábornagy, az egyiptomi vezérkari főnök, is csak néhány bekezdést szán a témára, arabul 1998-ban megjelent, több mint 500 oldalas emlékirataiban.
Interjú egy egyiptomi parancsnokkal
Manal Nur-ad-Dín újságíró interjút készített Musztafa Kemál Manszúr sorhajókapitánnyal (Egyiptomi Haditengerészet) a jóm-kipúri háború - vagy ramadani háború, ahogy az arab fél nevezi - 25. évfordulóján. A parancsnok kifejtette, hogy raja - mely két Szkorij típusú rombolóból és kisegítőhajókból állt (Herzog, 1982) - 1973 augusztusában menet közben kapott parancsokkal indult az Indiai-óceán felé. Az utasítás az volt, hogy haladjanak Pakisztán, vagy India felé a rombolók szükséges javításaihoz. A raj Ádenben vetett horgonyt, elmagyarázva a hatóságoknak, hogy az indiai szárazdokkok nem állnak készen a rombolóraj fogadására. Ádenben maradtak, két hónapig gyakorlatokat folytatva és kikötőlátogatásokat téve a szudáni Port-Szudánban, a szomáliai Berberában és az észak-jemeni Hodeidában.
Öt nappal az ellenségeskedések kezdete előtt felnyitották a lepecsételt parancsokat, melyek kairói idő szerint október 6-án 14.00 órakor jelölték ki az Ó-órát [H-Hour]. Manszúr sorhajókapitánynak blokád alá kellett vonnia minden, a Báb-el-Mandeb-szorosba bejövő és azt elhagyó, izraeli célállomású hajózást. Az egyiptomiaknak állomáshelyükön kellett maradniuk a háború kezdetétől hét hónapig, hajózási tilalmat vezetve be és elvágva az Eilatba tartó tanker- és kereskedelmi hajózást. Az egyiptomi rombolóknak a raj részeként segédhajóik is voltak, melyek, míg állomásoztak, gondoskodtak az utánpótlásról. Az izraeli légi- és rakétatámadások hatósugarán kívül, az egyiptomiak számítottak a Báb-el-Mandebbe belépő arab kereskedelmi hajóktól összegyűjtött értesülésekre, és volt kisebb incidens is, eltekintve az egyiptomi akciókat megfigyelő haditengerészeti járművektől. E megfigyelő hadihajók magukban foglalták az Egyesült Államokból, Franciaországból és Angliából, az eseményeket megfigyelni küldött hajókat, a határos arab és afrikai államokéival együtt.
A Báb-el-Mandeb választásával csapást mértek, Izrael kőolajimportjára. Az egyiptomi Vörös-tengeri Raj blokádja később Anvar Szadat kezében alku tárgyát képezte a tűzszüneti tárgyalások során, melyek megkezdték az erők szétválasztását és a tárgyalásokat az egyiptomi 3. hadsereg felmentéséről, melyet az izraeliek bekerítettek. Az egyiptomi haditengerészet hivatalos honlapját tanulmányozva, az dicséri e blokádot, mint egy fontos, hosszú távú haditengerészeti hadműveletet, mely elszakította Izraelt Perzsa-öbölbeli olajutánpótlásától. Sohasem becsülhetjük alá a harcba szálló erők tengerészeti képességeit, különösen olyan regionális hatalmak esetében nem, mint Izrael és Egyiptom.
Gamasszi tábornagy, emlékiratai szerint, elmondja, hogy Egyiptom úgy becsülte, Izrael 18 millió tonna olajat importált évente, s ez az élati kikötőbe érkezik. Egyiptomi katonai tervezők gondoskodni akartak e kikötő rétegzett blokádjáról a Szuezi-öböl körüli aknatelepítéssel, gyorsnaszádok alkalmazásával a Báb-el-Mandeb-szorostól északra lévő vizeken, s végül magának a szorosnak a blokádjával. Gamasszi azt írja, hogy az aknák 48 000 tonnányi, Élatba tartó hajóteret süllyesztettak el a háború első napjaiban.
Az egyiptomi haditengerészet hadrendje a jóm-kipúri háború előtt
A háborúról szóló egyiptomi könyvek kevésbé részletezik a létszámot és a hadrendet, s főleg a taktikákra, a stratégiára és a katonai akció kimenetelének politikai magyarázataira összpontosítanak. Nyugati és izraeli források a Szuezi-csatorna Övezetbe, a földközi-tengeri és a vörös-tengeri hadszíntérre telepített egyiptomi haditengerészeti hadihajók teljes számát így közlik:
- Gyorsnaszádok: 60
- Tengeralattjárók: 12
- Rombolók [és fregattok - I. A.]: 8
- Kétéltű [partraszállító vagy deszant - I. A.] járművek: 14
Az Egyiptomi Haditengerészeti Erők teljes parancsnoksága Fuad Abu Zikri [helyesen: Ahmed Fuad Zekri - I. A.] altengernagy alá volt rendelve Vörös-tengeri és Földközi-tengeri Raj megosztásban.
Konklúzió
Az 1973-as vörös-tengeri blokád a legközelebbi egyiptomi kikötőtől 1000 mérföldre történt, s napjaink Egyiptomi Haditengerészete teljesen különbözik az 1973-ban megmérettetettől. Amint azt mindenki tanúsíthatja, aki szolgált mostanság az Egyiptomi Haditengerészeti Erőknél, az elmozdult a szovjet típusú doktrínától és nyugati harcstílust és technológiát tett magáévá. A háború rövidsége elhomályosítja az egyiptomi haditengerészeti tervezés jelentőségét (Aker, 1985). Ha a háború elhúzódott volna, Izrael nem tudta volna életben tartani magát kizárólag légihíddal, s képtelen lett volna kísérletet tenni e blokád feltörésére, mely jól illusztrálja az Egyiptomi Haditengerészeti Erők hatékonyságát a vörös-tengeri hadszíntéren (Aker, 1985).
Felhasznált irodalom:
- Official Website of the Egyptian Navy (navy.mmc.gov.eg [helyes cím: www.mmc.gov.eg - I. A.]).
- el-Gamasszi, Muhammed: Memoirs of the 1973 October War. Egyptian Publishers Guild, Cairo, Egypt, 1998.
- Nur-ad-Dín, Manal: Heroism Behind the Scenes: Interviews with those that fought the 1973 War. Egyptian Publishers Guild, Cairo, Egypt. 1997.
- Herzog, Chaim: The Arab-Israeli Wars. Lionel Leventhal Publishing, London, England, 1982.
- Herzog, Chaim: The War of Attonement - The Inside Story of the Yom-Kippur War, 1973. Lionel Leventhal Publishing, London, England, 1975.
- Aker, Frank: October 1973. - The Arab-Israeli War. Archon Book, Hamden, Connecticut, 1985.
Az eredeti angol nyelvű cikk a http://www.faoa.org/journal/merev301.html címen olvasható.
A cikket angólból fordította: Bittrich (Illés András)
|
|
|
Írta: stony () 2007. december 12. Szerda 00:53