There are no translations available Ez az írás A Császári és Királyi Haditengerészet szervezete című cikkem kiegészítése. Ott röviden leírtam szolgálati beosztást. Most azonban olyan anyaghoz jutottam, amivel mindenképp érdemes azt kiegészíteni. Köszönet érte Greguss György egykori császári-királyi tengerész apródnak.
A legénység két vártára (részre) volt felosztva a szolgálatban, illetve a pihenőben lévők. A szolgálat négy óra hosszat tartott. Ennek felosztását az alábbi táblázat mutatja be.
|
Legénység egyik fele
|
Legénység másik fele
|
0 - 4 óráig
4 - 8 óráig
8 - 12 óráig
12 - 16 óráig
16 - 20 óráig
20 - 24 óráig
|
őrség
pihenő
őrség
pihenő
őrség
pihenő
|
pihenő
őrség
pihenő
őrség
pihenő
őrség
|
A hadihajókon az ébresztő reggel 5 órakor volt, ekkor a hajó pihenőben lévő személyzetének is fel kellett kelnie, és az őrséget 8 órakor vette át. A szolgálatból lelépő osztály15 perccel 8 óra előtt kapta meg a függőágyát és 8 órakor már bele is fekhetett. Saját kabinjuk nem volt, azt két kampó helyettesítette. 3 óra 45 perc volt a leghosszabb idő, amelyet egy hadihajó matróza egyhuzamban átalhatott. Miközben szinte óránként végig bújt ágyuk alatt a „vizsgáló őrség”, amely azt nézte, hogy a hajón minden rendben van-e. Éjfélkor ez a kipihent osztály váltotta fel a fedélzeten maradt másik osztályt, 15 perccel éjfél előtt már felriasztották, hogy teljesen elkészülve és fölszerelve vegye át a szolgálatot, amely 3 óra 45 percig tartott. 4órakor ismét lefekhetett 50 percre az 5 órás ébresztőig.
A fedélzetmester vezette a napi teendőket. A szolgálatban lévők a hajó irányításával, működésével kapcsolatos feladatokat végezte, a másik különböző gyakorlatokban vett részt.
Reggel sípszóra ébredt a mali (legénység). Függőágyát összetekerte, majd elhelyezte a helyére. Ezután következett a reggeli. (A menü az 1880-as években egy falat sajtból és néhány kétszersültből állt.) Reggeli után első dolguk a fedélzet felmosása volt, amely kb egy óra hosszat tartott. A fedélzet súrolása után a mali átöltözött nappali ruhájába. A következő egy órában a legénység a fehérnemű mosásával volt elfoglalva. 9.45 -kor személyi szemle következett.
10 órától a napirendben előírt gyakorlatokat végezték. Kikötőben az egész legénység, még tengeren a mali szolgálatban nem levő vártája vett részt benne. 11.30 -12-ig pihenő következett. Délben osztották ki az ebédet, majd két óráig szieszta következett.
Kettőtől ötig ismét kezdődtek a munkák és a gyakorlatok. 5 órakor a legénység átöltözött éjszakai ruhájába. 6.15 -kor volt az ún. Abendklarschiff, az esti jelentés. Ilyenkor jelentettek minden fontos nappali eseményt a parancsnoknak. Ezután következett a vacsora, majd a vitorlákat megkurtították. Ezután takarodóig pihenő volt. Takarodó előtt a fedélzetmester sípszavára a mali ismét összegyűlt, felolvasták a parancsokat, majd helyükre rakták a függőágyat és éjfélig aludni tértek.
A haditengerészetben létezett egy íratlan szokások szerint kialakult munkamegosztás a nemzetiségek között. A fedélzeten a délszlávok és az olaszok tejesítettek szolgálatot. Ide kellett a legkevesebb szakképzettség. A tüzérek többnyire a magyarok közül kerültek ki, mivel különösebb szakképzettség ide sem kellett, de az írás-olvasás tudásuknak itt nagyobb szerepe volt. A gépek mellett a németek és a csehek dolgoztak. Mindhárom csoportot német és cseh dominanciájú altiszti kar irányította.
Idegen szakkifejezések jegyzéke:
-
Klarschiff: jelentése a hajón minden munkát elvégeztek, a hajó készen áll (vizitre, támadásra)
-
Mali: a császári-királyi hadihajókon a legénység beceneve
-
Várta: A hajó legénységének fele
Felhasznált irodalom:
-
Greguss György: Utazás Keleten 1881 ő Felsége “Zrínyi” Korvettjén. Budapest, Optimum Kisszövetkezet, 1988.
-
Kiss Csaba: A Császári és Királyi Haditengerészet szervezete
|
|
|