3 of 4 Page A fedélzet felszerelése volt a soron következő lépés. Először a mentőcsónakot szereltem fel a főfedélzet közepére, két tartóba kellett lekötni, négy rögzítőszemhez. A csónak kormánylapátja csak úgy be van dobva az evezőpadokra. Két szivattyú is található szimmetrikusan a főárboc két oldalán. Ezek fémből vannak mellékelve, összeszerelésük után a szokásos módszerrel festettem majd antikoltam őket. Néhány kisebb kötélbak elkészítése nem okozott problémát ezek a vitorlák kötélzeteit rögzítik majd, az árbocok tövénél helyezkednek el. A fedélzet négy sarkában egy-egy kisméretű „kézi” ágyú van, amik körbe forgathatók. Ezek elég szépen kidolgozottak, a csőtorkolat belsejét matt a külsejét selyemfényű feketével festettem le. Az igazán izgulós feladat a tíz darab agyú összeállítása volt. Teljesen fémből adták a spanyolok őket. Sajnos mindegyik ágyútalp sorjás, „félreöntött” volt. Rengeteg csiszolással lehette meggyőzővé alakítani. A kerekek külsejére kis tengelyvégeket is ragasztottam. A csövek viszont szépek, mintha esztergálták volna őket, hibátlanok. Itt is eltértem a festéssel a megadottaktól, mert a könyvben a csövek sárgaréz színűek, a talpak bronzhatásúak. Én ellenben a csöveket feketére festettem a talpakat fára hasonlítóra. Egy-egy pár vastag kötél tartja a helyükön a kész ágyúkat a fedélzeten, ami jelentős leredukálása valóságnak, de 1: 90-ben nem lehet csodát várni, (ekkor döntöttem el, hogy a következő hajóm minimum 1: 60-as méretarányú lesz). Az ágyúkat a fedélzetre apró FBS pontokkal rögzítettem, majd a körülöttük a fedélzetet feketével koszoltam. A talpak rögzítő köteleit ragasztóval tettem „súlyosan lógóvá”. A két nagyméretű horgonyt nem volt gond felrakni. A tartóbakjain egy blokkal kombinálva kiválóan függeszkedtek. A horgony kötele a legvastagabb, ezt is át kellett festenem, mert fényes csoki barna volt, tudom, hogy sokan nem szeretik, de én bizony feketére festettem, kifeszítve, így száradás után szép esése lett. Ezek után raktam fel az alsó macskafejeket, oldalanként 15-öt. Ezek dróttal rögzülnek az oldalpárkányhoz és a lyukon át a hajótest oldalához egy-egy szeggel. A macskafejek furatait újra átjárattam a fúróval ne, hogy a későbbiekben a kötözéskor ne menjen át rajta a kötél. Persze itt is erősen antikoltam mindent. A hajótest díszeként körben 12 darab színes pajzsot mellékeltek. A zászlókon kívül ezek az egyetlen színes dolgok a hajón. Ezek is egyszínű fém öntvények, de szép részletesek. Piros fehér színre ecsettel festettem meg, majd a helyükre ragasztottam őket. A hajó tat lámpája is szép példány, egy van belőle, fent középen. A piros belsejét egy hengeresre tekert piros fólia adja. Sajnos a tat vékony anyagvastagsága miatt elég macerás a felrakása, mert nem lehet kellően mély lyukat fúrni, kétszer le is törtem az építés során. Ezzel a hajó „alsó” részének építése befejeződött, most már „csak” az árbocok, kötelek és vitorlák vannak hátra, ezek története lesz a befejező részben.
|
|
|