Flamenco,
2006. október 05. Csütörtök 17:23
|
Átlagos értékelés : (0 szavazat) |
Megtekintések száma : 29807 |
Kedvenc : Nincs |
Rovat : Cikkek, Alapismeretek |
Nézzük, hogyan is menthető, ami menthető!
Építődobozok 2. rész Nézzük, hogyan is menthető, ami menthető! Nem győzöm hangsúlyozni, hogy a dobozos rajzok és építési utasítások tele vannak hibával!Nem tudom, hogy Magyarországon adnak-e hozzá magyar fordítást, s ha igen, az mennyire jó?Ugyanis a fordításokkal is már eleve sok baj van! Sok kifejezés alig érthető, sok a felcserélés.Egy olasz dobozban a német fordításban a tatra (Heck) következetesen a hajóorr (Bug) szót használták és fordítva. Rengeteg baj van az ajánlott építési sorrenddel is! Sokszor előfordul, hogy egy rész elkészítése után jövünk rá, hogy egy másik részt nem lehet jól beépíteni.Sokszor egy-egy borda pontatlan, nagyobb vagy kisebb, de ezen könnyű segíteni. A nagyobból le kell faragni, a kisebbet felragasztott léccel fel kell hizlalni.Rengeteg rossz példát tudnék sorolni, de mi nem azt akarjuk megtudni, hogyan kell pocsék modelleket építeni!Tulajdonképpen a dobozok rajzait mindig ellenőrizni kellene egy megbízható rajzzal! Fényképeket keresni - ami ma az interneten nem probléma, csakhogy a neten is hemzsegnek a rosszabbnál rosszabb modellek! Maradnak a múzeumok és eredeti hajók. (Lásd: Tervrajzok) Úgy gondolom, legjobb lesz, ha példákat mutatok. Francia sebek L´Indiscret és Le Requin kb. 1750Ezen belül négy különböző modellre fogok utalni.Az első Le Requin egy teljesen Boudriot könyve és rajza után készített modell, az összes borda hajlítva s beépítve, minden a legkisebb részletekig, mint az eredetinél! Egy nagyszerű modell. Egy fénykép az érdeklődés felkeltésére- Requin1 -, a többit a http://www.arbeitskreis-historischer-schiffsbau.de/modell/modell.htm - alatt lehet megnézni és letölteni.Ezt vesszük a 100%-os modellnek - így kell, így kellene! Referenciamodell 2(Van egy nagyon szép francia sebek a http://www.perso.orange.fr alatt is, érdemes megnézni!)Ajánlom továbbá a párizsi múzeum rajzait és fekete-fehér fotóit, az itt található majd 4 m hosszú modellről. Ref. modell 1Aztán két - ugyanabból az Aeropiccola dobozból épített - L´Indiscret, az enyém körülbelül 75-80%-os, mert dobozból van, ha tuningoltam is. A másik egy idegen, egy internet-oldalon találtam, eladásra felkínálva, 1800 E-ért. Nagyon jó példája annak, hogyan nem szabad építeni! A trehányság és lustaság (esetleg csak gyakorlatlanság) csimborasszója! Hasonlítsátok össze a képeket, mert ezt a két modellt fogom felhasználni pozitív és negatív példaként.http://www.modelships.de/schiffsmodelle.htm - Französische Schebecke L´Indiscret Első dobozos sebekem: L´Indiscret - Aeropiccola, Torino, 1:50 ( A képek a harmadikról készültek)A rajzokat és a fekete-fehér fényképeket átnézve, azonnal feltűnt néhány hiba. Úgy nézett ki, hogy a palánkok félgömbfejű (fej átmérője 2 mm) szögekkel a bordákra vannak szögelve. Csakhogy a palánkok soha nem szögekkel, hanem keményfa csapokkal voltak a bordákra rögzítve! Bővebben lásd: "Hajó(modell)testek..." c. cikk 4 részét. (Készülőben)Aztán csak az un. szerkesztési vagy építési bordáknál volt szögelve ! Ez a távolság kerek 5 cm!Számoljunk csak 50mm X 50 = 2500 mm = 2,5 M !!! Mi lett volna ha a valóságos hajón is a bordák ilyen távol lettek volna egymástól? Ebben a méretarányban a bordák valóságos távolsága kb. 1 cm. Elvileg 1 cm távolságban kellene szögelni, s a modell úgy nézne ki mint egy sündisznó! Ehelyett (érdekesség kedvéért) a vízvonal alatti részt nem festettem, hanem jávor furnérral duplán palánkoztam. - (Tuning1) | | a párizsi modell (közel 4 m hosszú) itt jól láthatóak a facsapok nyomai. | |
Ennél a sebeknél történt a következő is (habár kontrollként megvolt az eredeti rajz is a párizsi múzeumból):Már a teljes külső palánkozás kész volt, (a palánkozásokról majd egy másik cikkben írok) a dörzsfákkal együtt, a modellt újra a talpára állítottam, kivágtam az ágyúnyílásokat és megkezdtem a főfedélzet palánkozását, középtől kifelé. Már oldalanként csak 3-3 léc hiányzott, amikor - óriási szerencsémre - eszembe jutott, hogy egy-egy ágyút a fedélzetre állítsak! Kiderült, hogy a fedélzet keresztirányú íve a bordákon túlságosan lapos! Az ágyú csövét gyakorlatilag nem lehetett kidugni! Nosza, oldalanként 3 - 3 palánkot feltépni, s a bordák ívét kifelé mélyebbre csiszolni! Proxxon nélkül, kézzel nem is ment volna. Képzelhetitek, hogy káromkodtam - természetesen magyarul, mert németül nem lehet igazán jól. | | Az eredeti sebeken a fedélzetnek egyébként is rafinált felépítése volt, ezt az építődoboz gyártói meg sem kísérelték visszaadni.1 - A főfedélzet gerendája és pallói2 - Az álfedélzet | A doboz rajzának főbordája | Az eredeti főbordaA különbség jól látható! |
A mélyebbre csiszolt bordákra felraktam a mellvédig a többivel párhuzamosan a palánkokat (6x2 mm-es jávor). A fedélzet bonyolult szerkezete miatt mindkét oldalon végighúzódik egy-egy 5x1-es jávor lécekből készített álfedélzet, aminek a lécei a mellvéd ívét követik. (Tunning2) Az eredeti hajón ezen az álfedélzeten az ágyúk között rácsok voltak, a becsapódó víz ezeken a rácsokon keresztül az alatta levő valódi fedélzetre folyt, s a hajóoldalba vágott háromszögű, esetleg kerek lyukakon folyt ki. Amikor eveztek, a rácsokat kivették és az álfedélzetre ültek, a lábukat a lyukakba lógatva.Mondanom sem kell, hogy a rácsok itt is nagyok voltak! Vettem 1 mm-es osztásúakat, a hosszanti léceket 1x2 mm-es jávorból ragasztottam be, a felületeket lecsiszoltam. (Tunning3)Az olasz rajzon ezek a rácsok kb. 2 mm-nyit kiemelkednek a fedélzetből. Teljesen hamis! Képzeljétek csak el, a valóságban ez 10 cm! Mennyit kellett volna sántítani az amúgy is szűk helyen az ágyúkezelőknek! S mennyi balesetet okozott volna! Ehelyett minden rácsnak pontos lyukat kellett vágni a fedélzetbe és a rácsokat szintig besüllyeszteni. (Tunning4) |
|
| Így kell - az én modellem | - a párizsi modell | így nem ! | - a számozás megegyezik 1 - főfedélzet2 - álfedélzet3 - rács4 - a mellvéd takaróléce |
A következő javítás ill. tuningolás a tattükörnél történik. Nézzük meg előbb az ábrát: A 12-es az utolsó borda, erre jönne az alsó tükör (B) (ami a díszítések miatt) fapasztából van kiöntve. (A fapaszta tkp. faliszt és műgyanta keveréke, a gyanta kötése után elég kemény és jól megmunkálható, de a kisebb daraboknál vigyázni kell) és belül még egy 2 mm-es borítás. Ennek a háromnak a vastagsága 14 mm, azaz a valóságban 14X50= 70 cm! Azért ez már megint túlzás!A háromütegsorosok falvastagsága volt 60-70 cm, nem az egyfedélzetes alsó tükréé! A megoldás: A 12-es borda felső részét az "A" vonal mentén le kell vágni, s azután felragasztani az alsó tükröt (a finomítás és a festés után)! A belső borítást elhagyjuk. Az alsó tükör elejéből is le kell csiszolni kb. 2 mm-t) (Tunning5)Ha a rajzon az alsó tükör körvonalát megnézitek, látható hogy lefelé egy púpja van. Mivel a fapaszta színe világos sárga, (sajnos az alkatrészek eredeti állapotáról nincsenek fotóim) gondolhatjátok, hogy nem passzolt az oldalak dió palánkozásához, förtelmesen nézett ki! | |
Ezért az alsó tükör alsó részét is a dió furnérral be kellett palánkozni. A púpos felületen elég pepecselő munka volt, de megérte! (Tunning6)A félfedélzet megkezdése előtt el kell készíteni a mellvédek belső palánkozását, berakni az "igazi" bordákat majd pirosra festeni, valamint be kell építeni a főfedélzet lafettáit. A doboz lafettáit fájó szívvel felhasználtam, bár jól tudom, hogy a lafetták oldalai soha nem voltak párhuzamosak (lásd 1. rész)! Ez sajnos gazdasági kényszer volt, mert ha az ember megrendelésre dolgozik, egy bizonyos munkaórán belül kell dolgozni, hogy megérje. Viszont ennek ellensúlyozására az ágyuk összes kötelét és csigasorát bekötöttem, nem csak a vastag Broktau-t ill. fékkötelet. Amik sokkal látványosabbak, mint a lafetták oldalai. (Tunning7)Néhány szó még az ágyúcsövekről.A "réz" (tkp. bronz) ágyúkat mindig patinásítani kell! A fényesen csillogóra polírozott és lakkozott csövek a modellen kimondottan rondák. Az igazi hajókon - az első pillanattól kezdve, hogy a fedélzetre kerültek - a sós víz és levegő, valamint a lőporfüst vegyi hatásától rövid időn belül zöldesbarnás patinát kaptak. Ez nem zavart senkit, mert már akkor tudták, hogy ez a patina egyfajta védőréteget képez és nem terjed mélyebbre.Más a helyzet a vaságyúknál! A rozsdásodás miatt állandóan egy speciális, kátrányos keverékkel kellett őket festeni, ami meglehetősen fényes fekete volt. Ezért ezeknél nem hiba a modellen is így festeni őket.A csőtorkolat karimáit gyakran kiverte a só, ezért bronz csöveknél nem probléma, ha a patinásítás után a karimák a modellen is szürkésfehérre színeződnek.A vaságyúknál egy időben meg divat volt a karimákat fehérre festeni.Egyfedélzeteseknél, ahol a csövek mindig ki voltak téve az időjárásnak, sokszor fadugókat vertek a csövekbe, hogy a golyókhoz képest amúgy is nagyobb furatot a só ne marja, növelje tovább. A kaliber és a golyó átmérője közötti különbség 5-10 mm is volt.A vasgolyókról mindig le kellett vakarni a rozsdát, átmérőjüket és kerekségüket ellenőrizni kellett és be kellett őket festeni.Most kell a főárboc köré épített furcsa keretszerkezetet is a pumpákkal beépíteni. Érthetetlen, de a doboz építési utasításában a pumpák, mint kötélbakok szerepelnek! 1 - A "keretszerkezet" a rakodónyílásokkal2 - A pumpák3 - Vizeshordó4 - Konyha5 - A félfedélzeti mellvéd hátulja Ehhez még két megjegyzés:A dobozban a konyhához csak a négy falat adták, s ezek bizony gyöngék voltak. Egy hasábot kellett készítenem, amit aztán bepalánkoztam, majd ráraktam az ajtókat. A kémények is stabilabb helyet kaptak így. A konyha mindkét oldalán voltak ajtók, belül az egyik oldalon volt egy négyszögletes katlan a leveseknek meg a főtt húsnak, a másik oldalán egy rács sütésre. (Tunning8) | | -Így: | S így nem |
Az idegen sebeken is van itt egy hordó, de mit gondoltok, hogy mekkora " rendet" tudott volna egy a fedélzeten elszabadult (lekötetlen) 1,5 m hosszú és 1-1,2 m átmérőjű, vízzel éppen csak félig teli hordó viharban a fedélzeten tenni? (Tunning9) Most már lehet a félfedélzet oldalaival és fedélzeti pallóival, valamint a fartökén túlnyúló rácsos szerkezetű poop-pal folytatni. Itt egy hasonló trükköt alkalmazunk, mint a Ghanjánál, csak nem fejre állítva, mint annál, hanem talpon. | 1 - Az alaplap (sólya)2 - Az alaplapra merőlegesen állított segédlap (a felső tükör helye mögött)3 - Az áltükör lécei4 - A félfedélzet oldalának lécei az áltükörig futtatva s az áltükör léceire ráragasztva.5 - A poop rácsa6 - A félfedélzet mellvédjének alsó takaróléce7 - Az alsó tükör eleje8 - Itt látható, hogy a 12-es borda felső része le lett vágva, mint ezt előbb már említettem |
| a párizsi modell |
Ez a szerkezet egészen addig megmarad ebben az állapotban, amíg a felső tükör beépítésre nem kerül! (Tunning10)A poop oldalának alsó ívét is most kell kialakítani (az angyal alatt).Következő lépésként berakjuk a poop rácsát és az alsó takarólécét.(Hiányzó kép : FS1/SchNeu03) ( T ) A poop rácsa alulról. Ennél a rácsnál a lécek valóban fűrészfogszerűen vannak egymásba építve, mert így a szerkezet merevsége nagyobb. Az eredetinél is így volt! Most berakjuk a félfedélzet két első gerendáját, és a fedélzeti pallókat. A hajoldalakat az alsó dörzsfa tetejétől a vízvonalig, és a félfedélzet alsó takaróléce és a kék csíkos dörzsfa közötti területet feketére festjük és az egész testet matt lakkal bevonjuk. Folyt. köv. Flamenco |
|
|
Írta: Putyi () 2007. január 02. Kedd 10:47