1 of 4 Page There are no translations available Egy rézből készült méretes makettet? vagy modellt? mutatunk be ebben a cikkben.
Az épités kezdetekor a szándékom szerint gőzgéppel müködő, rádiótávvezérlésű modellben gondolkodtam, ami esetleg 2O12. áprilisában meg is érkezik a New York-i kikötőbe. Gyanitom, hogy legalább századmagával, nagy a készülődés az évfordulóra. A modell vagy makett kérdést esetleg megvitathatnánk a fórumon? Ö évvel ezelőtt, mint kezdő nyugdíjjas, gondoltam egy nagyot és valami hasznos elfoglaltságot keresve, modellépitésbe fogtam. A mult évszázad hatvanas éveinek elején , mint úttörő, repülő modellező szakkörben szerzett tapasztalataim igen megkoptak ugyan , de talán az a negyven év ipari gyakorlat segit valamit, amit az egykor volt GANZ HAJóGYáR - ban szereztem. Ha nem is mint hajóépitő, képzettségem szerint elektrikus volnék, de azért láttam hajót épiteni ,testközelből is. Ezek után , nem csodálkoztok azon , hogy vashajót akartam épiteni, ha nem is vasból de valami hasonló anyagbol. Igy választottam az épités anyagául a hidegen hengerelt félkemény rézlemezt, ebből , kezdetnek O,6 mm vastagságban hat négyzetmétert.. Természetesen ezenkivül szükség volt kisebb mennyiségben más méretekben is , lemezre, rúd anyagra , csőre, huzalra stb. a méreteket tekintve a O,2 mm - től a 7O mm - ig bezárólag, az utóbbi a kéményhez szükséges cső átmérője. Ezidáig , most szerkezetkész állapotban 42 kg a felhasznált hasznos anyag. A szinesfémkereskedők jártak a legjobban , mert a hozzájuk visszakerült hulladék súlya ennek a duplája volt, lemez hulladék, esztergálási forgács formájában. Mindez a dobozból való épitésnél nem ilyen arányú. Hogy érdemes volt e azt döntsétek el, mert ez lesz belőle. Ime:
Hogy idáig, hogyan készült el hajó az alábbi képeken és a továbbiakban a cikk folytatásaiban mutatom be a képek után egy kis magyarázattal. Természetesen a munkát a rajzasztalnál kezdtem, nagy segitségemre volt Tom McCluskie TITANIC IM DETAIL cimű könyve mely tartalmazta a szükséges rajzokat és nem kevés eredeti fotót a hajóról. Mivel csak az elméleti borda metszetek csak vonalas rajz formájában voltak meg , meg kellet rajzolnom az 56 db haránt bordát és a 27 db hoszbordát is, ami nem kevés , közel 7O métert tett ki.Nemcsak a papiron rajzoltam , hanem mindjárt az elején elkészitettem a leendő sólyát is . Vásároltam egy 9 fokos aluminium létrát , cca: 3 m-es, beleszabtam egy fehér laminált bútorlapot , és mint a rajzpadláson szokás lerajzoltam a hajó teljes bordakiosztását , piros alkoholos filctollal. Az emlitett 6 négyzetméter O,6mm -es lemezt letapétáztam 1O cm széles Thésa öntapadós szalaggal és indigópapir segitségével rámásoltam a haránt bordákat és a hoszbordákat, ügyelve a minél gazdaságosabb szabástervre. (Ezekről a munkafolyamatokról sajnos nem készitettem fotókat.) Most már elkezdhettem az érdemi munkát, daraboltam , vágtam napokon át, termeltem a hulladékot is rendesen.A haránt bordák belső üregeinek a kivágásához alkottam egy a giotinhoz hasonló lemezollót, amivel furattól furatig tudtam vágni, ha kellett ivesen is .A hoszbordákat , mivel azok jó 2,5 méter hosszúak , három darabból készitettem el. Minden bordán , még a merevitések elkészitése előtt , O,6mm -es sikmarótárcsával bevágtam a borda illesztések helyét , igy forasztás nélkül, mint a legót össze lehetett állitani .A hajó közepe táján minden gond nélkül, az orr és a tatt csak konduktor segitségével.Az igazi hajókat is igy épitik. Mivel az összeállitás helyel közel sikeresnek volt mondható kezdődhetet a forrasztás.A gerinc mentén a közepétől előre és hátra majd kielé jobra ill balra arányosan haladva. Ügyelve a pontosságra, ebben nagy segitség volt a solyán az előre kirajzolt bordázat és a külső támaszként alkalmazott konduktoron a szintén kirajzolt metszéspontok sokasága.Gyakran használt szerszám lett a vizmérték és a derékszőg, a forasztó pákárol nem is beszélve.Itt elmondom , ami a későbiekben is beigazolódott egy páka nem páka.Volt olyan pillanat amikor egyszerre két pákával forasztottam, adódott olyan helyzet amikor a villamos páka melett gáz forasztó pisztolyt hivtam segitségül.Mint például a gerinc és a tengely alagutak forasztása ahol az anyagvastagság ezt megkivánta.A három tengelykilépő párhuzamosságát és egy sikban tartását egy kalodával biztositottam amit a forasztás ideje alatt végig fent hagytam.Természetesen a vizszintesen elhelyezkedő és lerögzitett bordaszerkezet nem minden pontja volt elérhető a kellő mértékben , ezért a végső kiforasztáshoz lekerült a solyárol.Igy könnyen mozgathatóvá és forgathatóvá vált, mindössze 15 kg volt a picike. A puding próbája , ha megeszik, a hajó próbája a vizrebocsájtás. Tuduom ez az állapot nem indokolta , de kiváncsi voltam a szerkezet szilárdságára. Ezért egy korai vizrebocsájtást is megkockáztattam,egy nagy méretű 3 X 3 méteres vastag neylon fóliába csavartam a testet, a végeit felhajtottam , a belsejét megpakoltam 5O kg beton kockával és az unokámtol kölcsönvett 2X2 méteres medencében vizre bocsájtottam. Mint ahogy látjátok , nem sülyedt el, sőt a a hoszlengési próbát is kiálta, ugyanis tisztességesen megrángattam a félméteres vizben.Ha a modelarányos méreteket számitom minimum 3O- 4O méteres hullámokat és annak dinamikai hatásait viselte el, pedig egy igazi hajó jórészt a külhélynak köszönheti a szilárdságát, ez most még csak egy neylon zacskó volt.
|
|
|