| Az utolsó jelentkezésem óta eltelt időszakot a különféle „aprólékos” munkák elvégzésére fordítottam. Elsőnek a vitorlarudak kerültek sorra, melyekre felkötöztem a csigákat és lábaló köteleket. |
 |
Kezdetnek a gaffrúd és a bummfa. |
 |
Az orrárboc vitorlarúdjai. |
 |
Az előárboc vitorlarúdjai. Érdemes megemlíteni, hogy a lábaló kötelek függőleges tartókötelei nagyon vékony cérnával be lettek bandázsolva, így jobb lett a tartásuk. |
 |
A főárboc vitorlarúdjai következtek. |
 |
Végül a tatárboc vitorlarúdjai. |
 |
Az orrárbocra is felkerültek a csigák és az előtarcs köteleket feszítő Doodshofd-kengyel alsó részei. |
 |
A vitorlarudak után az árbocok következtek. Először a bandázsokat készítettem el, majd a rögzítő gyűrűket alakítottam ki. Ehhez nagyon vékony faforgácsot használtam, amit ragasztóval rögzítettem. A képen az előárboc látható. |
 |
A főárboc derék, törzs és sudárszára. |
 |
A tatárboc két része. |
 |
A csigák felkötözése azért is tartott olyan sokáig, mert a gyárilag kapott csigákat túlságosan nyersnek, formátlannak találtam és ezért egyenként átdolgoztam. A csigákat egy hegyes csőrű fogóba szorítva először egy lapos gyémánt tűreszelővel átreszeltem, majd még polírpapirral átcsiszoltam. A gyémánt tűreszelőt azért használom szívesebben, mert a finom szemcsézete révén az ilyen apró tárgyakat jobban lehet vele megdolgozni, míg a hagyományos tűreszelővel. Az ára sem megfizethetetlen, egy hat darabos készlet kb. 1500 Ft volt. A makrózott fotón jól látszik a különbség a gyári és az alakított csiga között. |
 |
A gyári kitt tartalmaz egy pár speciális 0,8 mm-es rétegelt lemezt, amibe lézerrel belemarták a mintákat. Ezeknél a külső részek aranyozva lettek, míg a belső mélyített részek a hajó oldalfestésével megegyező kék színre lettek festve. A festéshez nullás ecsetet használtam, de néhol még ez is soknak tűnt. A nehezen hozzáférhető részeknél egy tűhegyesre faragott fadarab hegyét mártogattam a festékbe és ezzel vittem fel a felületre a kék színt. Ennél a munkánál igen hasznosnak bizonyult még egy nagyítós szemüveg is… A képen a tatrész „oldalzsebei” és az előfedélzet homloklemeze látható. |
 |
A tatdíszítés, a hátsó ablakok és a hajó „névtáblája”. A kit tartalmazta még a hajó gallion rácsozatát is ugyan ebből az anyagból, de ez annyira távol állt a valóságtól, hogy ezt nem használtam fel. |
 |
A következő nagy dilemmát az ágyúnyílások lecsukható ajtói okozták. A kitt részeként kapott eloxált aluöntvények nem igazán illettek az elkészült hajóhoz. Tehát elővettem a palánkozásnál megmaradt anyagokat és elkészítettem fából az ajtókat. A vasaláshoz sikerült vékony réz lemezt szereznem így ezek ebből készültek el. A lemezből vékony csíkokat vágtam egy régi ollóval (biztosan jót tett az élének), a végeket hegyes fogóval meghajlítottam és a fúrógépbe fogott vékony csiszolókoronggal a végeket beköszörültem. Ide kerültek a vastagabb rézdrótból hajlított zsanérok, amelyeket elkalapált végű csapok tartanak a helyükön. A fatáblákra a felerősítést vékony huzalból készült szegekkel végeztem. Már csak középre kellett felszerelni a felhúzó kötél vasalását. |
 |
De térjünk vissza a hajótesthez. Következett a festés. A hajótest felső része és a dörzsfák közti rész kékre lett festve, míg a dörzsfák fekete színre lettek ében páccal kenve. A gallion rács aranyozva lett. Maga a test kapott (a fedélzet kivételével) egy enyhe barna pácolást. A pácolás után következett a nálam jó bevált narancsolajban oldott méhviaszos kezelés. Ez nagyon jól tömíti a fa pórusait és ad egy pici selymes fényt.
Ezt követően a helyükre kerültek az árbocok törzs részei illetve a hátsó zászlótartó. |
 |
Egy hátsó nézet ahol jól látszik a felszerelt fartükör és az ablakok. |
 |
A hajó felülről. |
 |
Végül egy kép elölről. Itt már láthatóak a terpesztő párkányokra felszerelt „macskafejek”. A gyári vasalásokat vékony rézdrót hozzá forrasztásával erősítettem meg, mert különben a feszítés hatására szét nyílt volna. Végül az egészet feketére festettem modell festékkel. Jelenleg itt tartok. Következik az állókötélzet, illetve az árbocok összeszerelése. |
(1 vote)
