 |
Egy hátsó kép a fartükörről. |
 |
Egy oldalnézet az árboctörzsekkel. |
 |
A hajó orr része. |
 |
A következő munkafázis az állókötélzet felszerelése volt. Elsőként az árboctörzsek
oldalfeszítő (csarnak) kötelei következtek. (Ezeknek a menetirány szerinti első köteleit bebandázsoltam, csak sajnos a fotó felbontása miatt nem látszik.)
Az előtarcskötelek az un. Doodshoft kengyelekkel lettek megfeszítve, itt a fotón még világos színű kötelekkel, amit később (a szakirodalom átnézése után) sötét színűre cseréltem. |
 |
A hágószálak felkötését a klasszikus 8-as alakú hurokkal végeztem, a pontos távolságtartás végett egy oda csíptetett papír sablont használtam. Itt nagyon fontos,
hogy ne legyenek túlságosan feszesre húzva a kötelek! Fontos még a megfelelő vastagság kiválasztása is. Nagyos sok kész makettnél láttam azt, hogy a hágószálakat túlságosan vastag kötélből készítik, pedig ezek a valóságban kb. fél col vastagságúak voltak és szinte minden esetben kátrányozottak és nem nyers kender kötelek! |
 |
A derékárbocok és az oldalfeszítő kötelei. |
 |
A derékárbocok a hágószálak felkötése után. |
 |
Egy közeli kép a hajóorról, ahol jól látni az oldalsó védőhálót, ami a vízbeeséstől óvta a „szükségüket” végző tengerészeket. (Igen az a lyukkal ellátott ülőkés szerkezet az.)
Valamint jól látni az előárboc tövénél a tarcskötelet megfeszítő blokkokat. |
 |
A kötélfogó bakok és a törzs vitorlarudak Kardeel blokkjai. |
 |
Egy kép az összeállított árbozatú és a teljes állókötélzettel felszerelt hajóról. |
 |
Ezután egy igen keserves időszak következett az építésben. Mivel életemben még két leszakadt gombnál többet nem varrtam (pláne varrógéppel!) így egy kedves ismerősöm neje segített a vitorlák összevarrásában. Hála és köszönet érte! Nekem „csak” a szegőkötélzet felvarrása maradt, de ezzel is rendesen megszenvedtem. Végül azért csak elkészültek és a fotón az orrvitorla, a repülő-orrvitorla és az előderék-tarcsvitorla látható. |
 |
Ezen a képen a külső és a belső vakvitorla látható felvarrva a vitorlarudakra.
(Itt a fogásolókötelek egy kicsi össze-vissza állnak, de a felszerelés után majd rendezem őket.) |
 |
Az előárboc törzs, derék és sudárvitorlája felvarrva a vitorlarudakra és jól láthatóak
a szárnyvitorlák kitolható rúdjai is. |
 |
A főárboc törzs, derék és sudárvitorlái. |
 |
A keresztárboc derékvitorlája. |
 |
A gaffvitorla a gaffrúddal és a bummfával. |
 |
A következő komoly „project” a hajóágyuk és a hozzá tartozó fék és visszahúzó kötélzet felszerelése volt. A dolog a kelleténél kicsit szenvedősebbre sikerült, mert a
fent lévő állókötélzet miatt nehezen lehetett hozzáférni az ágyúkhoz és a csigákhoz.
Ezt legközelebb előbb elkészítem, még mielőtt felraknám az állóköteleket… |
 |
Még egy kép a fedélzetről és az ágyúkról. |
 |
A keresztárboc mögé felkerült a kompasz szekrény is. Kötelekkel van rögzítve a padlózathoz. |
 |
Az összes ágyú a helyén. |
 |
Most egy nagy ugrás következik, mert a futókötélzet szerelésének gubancáról nem volt kedvem fotókat készíteni.
A képeken már a kész kötélzet és a felszerelt „fittingek” láthatóak.
Itt elsőként a horgonycsörlő hajtánya.
(Fotó-106) |
 |
Most egy nagy ugrás következik, mert a futókötélzet szerelésének gubancáról nem volt kedvem fotókat készíteni.
A képeken már a kész kötélzet és a felszerelt „fittingek” láthatóak.
Itt elsőként a horgonycsörlő hajtánya.
(Fotó-106) |
 |
Egy fotó a hajófarról, ahol jó látni a tatlámpát és a kormánylapát biztosító láncot. |
 |
Egy kép a hajó hátsó részéről. |
 |
Egy másik a hajó első részéről, ahol jól megfigyelhető a rögzített horgony a bójával, illetve a terpesztő párkányoknál a szárnyvitorlák kihajtható rúdja. |
 |
A teljes fedélzet „látképe”. |
 |
Egy kép elölről. |
 |
Egy kép oldalról. |
 |
És végezetül egy kép hátulról. |
Záró gondolatok:
A fórumon már többször elhangzott, hogy lehetőség szerint kerüljük a gyári kit-ből való makett építést, azok pontatlansága és hiányossága miatt. Ezt én a következő
gondolatokkal egészíteném ki: Azoknak, akik most ismerkednek a hajó makett építés szépségével és viszonylag kevés szerszámmal, géppel rendelkeznek, én kezdetnek a gyári dobozos kit-eket ajánlanám. Természetesen nagyon fontos a megépítendő makett kiválasztásánál, hogy lehetőség szerint a legjobb pontossággal gyártott
makettek közül válasszunk. (Én a „Peregrine Galley-t” nagyjából közepesnek ítélem.) Nagyon sokat javíthatunk az elkészült hajó megjelenésén, esztétikumán, ha a
legkritikusabbnak ítélt részegységeket saját magunk újra legyártjuk, vigyázva arra, hogy az általunk készített cserére szánt részek autentikusra sikerüljenek! Készüljünk fel arra is, hogy a gyári csomagolásban található alkatrészek közül jó néhányból sokkal kevesebbet adnak a szükségesnél (pl. kötélfogó szegek, blokkok) és ezeket magunknak kell majd legyártani.
A bátrabbak természetesen nekiállhatnak az általuk kiválasztott hajó elkészítésének csupán nyersanyagok felhasználásával, de ehhez már sokkal több segédeszközre, gépre lesz szükség. Itt a legfontosabb a megfelelő méretarányú rajz kiválasztása. Kisebb hajóknál az 1:48 – 1:50-es méretarány választása célravezető, míg a nagyobbaknál az 1:60-es arány a legjobban elfogadott. Ha véletlenül
csak kedvezőtlen arányú rajzhoz jutunk hozzá, azt át tudjuk számoltatni és rajzoltatni Photoshop segítségével. A nagyméretű rajzok kinyomtatásával különböző cégek
foglalkoznak és az így kinyomtatott rajzok segítségével elkészíthetjük a modelleket. Fontos a megfelelő faanyagok kiválasztása is! Jómagam a fedélzeti részek és a palánkok elkészítéséhez diófát használok, míg a fedélzeti deszkákhoz a világos nyír az egyik legjobb. (A gyógyszertárakban nagyon szép nyírfa nyelvleszorító lapocskákat lehet kapni kb. 300 Ft-ért.) Természetesen az egyik legjobb anyag a körte, de ennek a beszerzése kicsit macerásabb (Zatik) és nem is olcsó. A felületkezelésre én a lakkokat nem szeretem, helyettük len olajos kezelést javasolnék.
Végül is készüljön dobozból vagy csak rajz alapján a hajó, ilyen vagy olyan méretarányban a lényeg akkor is az alkotás öröme marad.
Gateway (Baksa Béla)
|
Articles 
(1 vote)
