Az állókötélzet |
Írta: Szeibel Laszlo | ||||||
2009. április 08. Szerda 13:56 | ||||||
1 / 4 oldal
A hajó(modell)testekkel és palánkozásukkal foglalkozó cikkek mellett párhuzamosan elindítjuk a kötélzet, azon belül is az állókötélzet részeit és annak gyakorlati felszerelését taglaló cikksorozatot is. Fogadjátok sok szeretettel!
Az állókötélzet Általános tudnivalók Itt tulajdonképpen az északi, ill. európai hajók állókötélzetéről beszélünk, mert a déli, egzotikus hajók (dau, chebec, gálya, sok esetben karavella) esetében nem beszélhetünk igazi állókötélzetről, ugyanis az árbocokat tartó, rögzítő kötelek macskafejek helyett csigasorral, blokkokkal voltak bonthatóan rögzítve, illetve az oldalkötelek nem hordtak hágószálakat. Az „igazi” állókötélzet esetében ezek a kötelek fixen voltak rögzítve, innen az állókötél elnevezés. A kész hajótest vízre bocsájtása (Stapellauf, Launch), és az árbocok beemelése után kezdődött meg az állókötélzet szerelése. Az állókötélzet feladata az árbocok rögzítése, mert a viszonylag vékony árbocokat a vitorlákra ható szélnyomás ezek nélkül a kötelek nélkül eltörte, ill. kidöntötte volna. (Egészen más úton haladt a kínai hajóépítés, ahol az un. denevérvitorlák többszörös rúdjai mind saját nyaklóval voltak az árbocokon rögzítve, s ez által mintegy megosztották az árbocok egyes részeire ható szélnyomást, s így az állókötélzetet feleslegessé tették.) Az állókötélzet az egyárbocos hajóktól a 3-4 árbocos több ütegsoros hajókig hosszú fejlődésen ment keresztül. (Sokat morgok Marjai könyveire, de ebben az esetben lehet használni, amit ír, csak néhol nem elég részletes, főleg ami a méretezést illeti.) Az állókötélzet színe csak a korai hajóknál, valamint a későbbi századokban - kb. 1300-1500 között - a kereskedelmi hajók egy részénél volt natúr. Főleg hadihajóknál kezdték a köteleket kátrányozni, tartósítás végett. (Érdekes megemlíteni, hogy a legújabb kutatások szerint, pont a kátrányozott kötelek voltak rövidebb életűek, míg a viaszolt natúr kötelek jobban bírták a strapát.) Ezért ezeknek a színe a kátrány sűrűségétől, és a koruktól függően a közép barnától a majdnem feketéig terjedt. Az utóbbi időben egy érdekes „divat” terjedt el a modellezők körében, egyesek a hágószálakat (Webleinen, Ratlines) natúr színű kötélből készítik. Ami persze teljesen hamis, mert ha a csarnakok kátrányozva voltak, akkor a hágószálak is. Világos, hogy ha a csarnakok natúrak voltak, akkor a hágószálak is, de a kettő keverése nem igazán korhű. Még egy gyakori hibát meg kell itt is említsek a hágószálakkal kapcsolatban! Sok olyan - egyébként elég jól megépített - modellt lehet látni, ahol a hágókötelek ugyanolyan vastagok, mint a csarnakok vagy alig vékonyabbak. A hágószálak a valóságban minden egyes (!) csarnakon 1/2"azaz 12,7 mm átmérőjűek voltak, így pl. 1:50-ben is csak 0,254 mm, ami kb. megfelel egy közönséges gépi varrócérna méretének. A cikkben a szakszavak jelentése németül, ill. angolul a mögöttük olvasható dőltbetűs zárójeles részben találhatók, mindíg ebben a sorrendben. Az állókötélzet részei: Tarcs (Stag, Stay) Az árbocrészeket a hajó tengelyében előrefelé feszítették. A hajó legvastagabb kötele (a horgonykötél mellet) a főtarcs volt, átmérője elérte a 12-20 cm-t. A főtarcs átmérőjéből számították ki az összes többi kötél átmérőjét. A főtarcs átmérője a főárboctörzs fedélzeten mért átmérőjének a 0,116-szorosa volt. Ha pl. a főárboc átmérője 900 mm volt, akkor 900 x 0,166 =149,4 mm tehát majd' 15 cm, ez 1:50-ben 2,988 mm. Tarcskötelek az ábrán: B - Előtarcs (Fockstag, Fore stay) E - Főtarcs (Großstag, Main stay) H - Besantarcs (Besanstag, Mizzen stay) C - Előderéktarcs (Vormarsstengestag, Fore topmast stay) F - Főderéktarcs (Großmarsstengestag, Main topmast stay) I - Besanderéktarcs (Besanmarsstengestag, Mizzen topmast stay) D - Elősudártarcs (Vorbramstengestag, Fore topgallant stay) G - Fősudártarcs (Großbramstengestag, Main topgallant stay) (Ha a Besan is hordott sudárszárat értelemszerűen - Besansudártarcs (Besanbramstag, Mizzen topgallant stay)) Egy különleges eset volt az un. víztarcs (Wasserstag, Bobstay), ami az orrárbocot merevítette lefelé, de erről majd a szerelésnél beszélünk. A tarcs felül az árbockosarat tartó keretszerkezet (Saling, Cross- and Trestletrees) fölött az árbocnyakon (Masttop, Mast head) a csarnakok fölött körülvezetve egy laza hurokban végződött, s ott egy egér nevű csomó akadályozta meg, hogy a hurok felcsússzon az árbocnyakig. 1 - Tarcsszem 2 - Egér 3 - Hurok vagy szem 4 - Bőrmandzsetta (modellen nem kell) 5 - Tarcs 6 - Felső dodshoofd-kengyel (Dodshoofd, Heart) 7 - Feszítőkötél (Zurring, Lanyard) 8 - Alsó dodshoofd-kengyel 9 - Gallér Alul a tarcs különbözőképpen lehetett rögzítve. 1 - Macskafej 5 lyukkal 2 - Háromcsigás blokk 3 - Blokk 5 lyukkal 4 - Dodshoofd Csarnakok (Wanten, Shrouds) A csarnakok az árbocrészeket oldalirányban biztosították, feszítették. A csarnakok számát a tervrajzról lehet megállapítani. A középkorban ez a szám nagyobb volt - pl. WA mester kb.1470-böl származó rézmetszetén látható Karakkján 18 (!) pár főcsarnakot találunk, ahol az utolsó 4 pár a patrácok szerepét is átvette. Az idő múlásával a csarnakok száma egyre csökkent, valószínűleg mert a vastagságuk, valamint a kötélanyag minősége s szakítószilárdsága is növekedett. A csarnakok: J - Orrsudárcsarnak (Sprietmastwant, Sprit topmast shroud) K - Előtörzscsarnak (Fockwant, Fore shroud) O - Főtörzscsarnak (Großwant, Main shroud) S - Besancsarnak (Besanwant, Mizzen shroud) L - Előderékcsarnak (Vormarswant, Fore topmast shroud) P - Főderékcsarnak (Großmarswant, Main topmast shroud) T - Besanderékcsarnak (Besanmarswant, Mizzen topmast shroud) M - Elősudáecsarnak (Vorbramwant, Fore topgallant shroud) Q - Fősudácsarnak (Großbramwant, Main topgallant shroud)
A csarnakok alul un. macskafejekkel (Jungfern vagy Juffern – bizarr, szó szerint „szűz”, Deadeyes) voltak a hajó két oldalára vízszintesen erősített deszkákra, az un. oldalkötélpadokra (Rüsten, Channels), ill. a derék és sudárszárak csarnakjainál az árbockosár, vagy tereb (Mars, Mast top) oldalaira feszítve.
Egy különleges fajtája a csarnakokhoz tartozó köteleknek az un. Flechting (zsinórozás), vagy Verdrillung (sodrat). Miután magyar nyelvű irodalomban egyáltalán nem találkoztam velük, talán csarnakfeszítő kötélnek (Flechting/Verdrillung, Catharpins) lehetne magyarítani. Ez a két csarnak között a kolbász magasságában vízszintesen kifeszített kötélzet, aminek az egyik feladata megakadályozni, hogy az alsó csarnakok az alattuk lévő csarnakokat felfelé ill. kifelé húzzák, valamint ezzel lehetett a csarnakokat meglazulás esetén szorosabbra és beljebb húzni, ezáltal a keresztrudakat nagyobb szögben lehetett elfordítani a nyakló kilazítása nélkül.Az alsó macskafejeket vas bilincsek fogták körül, amik hosszúkás ellipszis-szerű vasakkal, ill. láncokkal (Püttingseien, Chain plates) voltak a kötélpad alatti dörzsfára erősítve. A felső csarnakok alsó macskafeje vas bilincsből és kötélből álló alsócsarnakokkal (Püttingswanten, Futtock shrouds) voltak az alattuk lévő csarnakokra keresztben erősített farúdhoz, vagy vastag kötélhez erősítve, ez az un. kolbász (Wurst, Futtock stave). Patrácok (Pardunen, Backstays) Ezek feladata az árbocszárakat hátrafelé feszíteni. A patrácok az Állókötélzet c. ábrán (1. ábra) N - Előderékpatrác (Vormarspardune, Fore topmast backstay) R - Főderékpatrác (Großmarspardune, Main topmast backstay) U - Besanderékpatrác (Besabmarspardune, Mizzen topmast backstay) A patrácokból jóval több is található a hajókon, mint ezen a rajzon. A derékszárakhoz 2-4 pár is tartozhatott, illetve a sudárszárak tetejétől is 1-3 pár futott lefelé. A patrácok alul macskafejekkel fixre, ill. blokkokal „repülőre” voltak rögzítve. A patrácok egy különleges formája az orrsudárárboc patráca, az un. Backstag (Sprit topmast backstay). A Backstag az Állókötélzet c. ábrán (1.ábra) A - Backstag Nem tartozik szorosan az állókötélzethez a most következő két kötélfajta, de itt kell őket tárgyalni, mivel az állókötélzettel együtt kell őket szerelni. Az egyik az oldalkötél (Seitentakel, Burton tackle). Ezek egyrészt segítettek a csarnakok feszesre húzásában, de az elsőrendű szerepük a teheremelés volt. A csarnakok szemei alatt (!) voltak az árbocnyakra húzva. A másik a rakodókötél (Ladetakel, Garnet tackle). Ez a fő rakodónyílás fölött volt. 1 - 2 - 3 - alsó oldalkötelek 4 - 5 - 6 – derékszár-oldalkötelek (ezek csak nagyon ritkán láthatók, főleg a 18-19 sz.-i hajókon.) 7 - Rakodókötél 1. - jól látható a főtörzscsarnakok alatt beakasztott első oldalkötél, az Agamemnon modelljén
A nagyobb hajókon két rakodókötél volt, melyeket a főtarcs két oldalán vezettek. A vastag szárakat a főárbocon a tarcs fölött rögzítették egy-egy gallérral (hurok), a vékonyabbakat az előárboc terebje alatti csigákon keresztül vezették a fedélzetre, s ott bakra kötötték őket.
|
||||||
Utolsó frissités ( 2009. augusztus 09. Vasárnap 08:17 ) |
Következő > |
---|