Hajomakett.hu - Vitorlás, hajó, makett

Főoldal

Cikkek

Modellezés

Alapismeretek

Az állókötélzet

Írta: Szeibel Laszlo

2009. április 08. Szerda 13:56

Tartalomjegyzék
Az állókötélzet
2. rész
3. rész
4. rész

1 / 4 oldal

A hajó(modell)testekkel és palánkozásukkal foglalkozó cikkek mellett párhuzamosan elindítjuk a kötélzet, azon belül is az állókötélzet részeit és annak gyakorlati felszerelését taglaló cikksorozatot is. Fogadjátok sok szeretettel!

Az állókötélzet
(Stehendes Gut, Standing Rigging)

Általános tudnivalók

Itt tulajdonképpen az északi, ill. európai hajók állókötélzetéről beszélünk, mert a déli, egzotikus hajók (dau, chebec, gálya, sok esetben karavella) esetében nem beszélhetünk igazi állókötélzetről, ugyanis az árbocokat tartó, rögzítő kötelek macskafejek helyett csigasorral, blokkokkal voltak bonthatóan rögzítve, illetve az oldalkötelek nem hordtak hágószálakat. Az „igazi” állókötélzet esetében ezek a kötelek fixen voltak rögzítve, innen az állókötél elnevezés. A kész hajótest vízre bocsájtása (Stapellauf, Launch), és az árbocok beemelése után kezdődött meg az állókötélzet szerelése. Az állókötélzet feladata az árbocok rögzítése, mert a viszonylag vékony árbocokat a vitorlákra ható szélnyomás ezek nélkül a kötelek nélkül eltörte, ill. kidöntötte volna. (Egészen más úton haladt a kínai hajóépítés, ahol az un. denevérvitorlák többszörös rúdjai mind saját nyaklóval voltak az árbocokon rögzítve, s ez által mintegy megosztották az árbocok egyes részeire ható szélnyomást, s így az állókötélzetet feleslegessé tették.) Az állókötélzet az egyárbocos hajóktól a 3-4 árbocos több ütegsoros hajókig hosszú fejlődésen ment keresztül. (Sokat morgok Marjai könyveire, de ebben az esetben lehet használni, amit ír, csak néhol nem elég részletes, főleg ami a méretezést illeti.)
Az állókötélzet színe csak a korai hajóknál, valamint a későbbi századokban - kb. 1300-1500 között - a kereskedelmi hajók egy részénél volt natúr. Főleg hadihajóknál kezdték a köteleket kátrányozni, tartósítás végett. (Érdekes megemlíteni, hogy a legújabb kutatások szerint, pont a kátrányozott kötelek voltak rövidebb életűek, míg a viaszolt natúr kötelek jobban bírták a strapát.) Ezért ezeknek a színe a kátrány sűrűségétől, és a koruktól függően a közép barnától a majdnem feketéig terjedt. Az utóbbi időben egy érdekes „divat” terjedt el a modellezők körében, egyesek a hágószálakat (Webleinen, Ratlines) natúr színű kötélből készítik. Ami persze teljesen hamis, mert ha a csarnakok kátrányozva voltak, akkor a hágószálak is. Világos, hogy ha a csarnakok natúrak voltak, akkor a hágószálak is, de a kettő keverése nem igazán korhű. Még egy gyakori hibát meg kell itt is említsek a hágószálakkal kapcsolatban! Sok olyan - egyébként elég jól megépített - modellt lehet látni, ahol a hágókötelek ugyanolyan vastagok, mint a csarnakok vagy alig vékonyabbak. A hágószálak a valóságban minden egyes (!) csarnakon 1/2"azaz 12,7 mm átmérőjűek voltak, így pl. 1:50-ben is csak 0,254 mm, ami kb. megfelel egy közönséges gépi varrócérna méretének. A cikkben a szakszavak jelentése németül, ill. angolul a mögöttük olvasható dőltbetűs zárójeles részben találhatók, mindíg ebben a sorrendben.

Az állókötélzet részei:

Tarcs (Stag, Stay)
Az árbocrészeket a hajó tengelyében előrefelé feszítették. A hajó legvastagabb kötele (a horgonykötél mellet) a főtarcs volt, átmérője elérte a 12-20 cm-t. A főtarcs átmérőjéből számították ki az összes többi kötél átmérőjét. A főtarcs átmérője a főárboctörzs fedélzeten mért átmérőjének a 0,116-szorosa volt. Ha pl. a főárboc átmérője 900 mm volt, akkor 900 x 0,166 =149,4 mm tehát majd' 15 cm, ez 1:50-ben 2,988 mm.

1. ábra Állókötélzet

Tarcskötelek az ábrán:
B - Előtarcs (Fockstag, Fore stay)
E - Főtarcs (Großstag, Main stay)
H - Besantarcs (Besanstag, Mizzen stay)
C - Előderéktarcs (Vormarsstengestag, Fore topmast stay)
F - Főderéktarcs (Großmarsstengestag, Main topmast stay)
I - Besanderéktarcs (Besanmarsstengestag, Mizzen topmast stay)
D - Elősudártarcs (Vorbramstengestag, Fore topgallant stay)
G - Fősudártarcs (Großbramstengestag, Main topgallant stay)

(Ha a Besan is hordott sudárszárat értelemszerűen - Besansudártarcs (Besanbramstag, Mizzen topgallant stay))
Egy különleges eset volt az un. víztarcs (Wasserstag, Bobstay), ami az orrárbocot merevítette lefelé, de erről majd a szerelésnél beszélünk.
A tarcs felül az árbockosarat tartó keretszerkezet (Saling, Cross- and Trestletrees) fölött az árbocnyakon (Masttop, Mast head) a csarnakok fölött körülvezetve egy laza hurokban végződött, s ott egy egér nevű csomó akadályozta meg, hogy a hurok felcsússzon az árbocnyakig.

2. ábra: Főtarcs

1 - Tarcsszem
2 - Egér
3 - Hurok vagy szem
4 - Bőrmandzsetta (modellen nem kell)
5 - Tarcs
6 - Felső dodshoofd-kengyel (Dodshoofd, Heart)
7 - Feszítőkötél (Zurring, Lanyard)
8 - Alsó dodshoofd-kengyel
9 - Gallér

Alul a tarcs különbözőképpen lehetett rögzítve.

3. ábra: Tarcsfeszítő.

1 - Macskafej 5 lyukkal
2 - Háromcsigás blokk
3 - Blokk 5 lyukkal
4 - Dodshoofd

Csarnakok (Wanten, Shrouds)
A csarnakok az árbocrészeket oldalirányban biztosították, feszítették. A csarnakok számát a tervrajzról lehet megállapítani. A középkorban ez a szám nagyobb volt - pl. WA mester kb.1470-böl származó rézmetszetén látható Karakkján 18 (!) pár főcsarnakot találunk, ahol az utolsó 4 pár a patrácok szerepét is átvette. Az idő múlásával a csarnakok száma egyre csökkent, valószínűleg mert a vastagságuk, valamint a kötélanyag minősége s szakítószilárdsága is növekedett.

1. ábra Állókötélzet

A csarnakok:
J - Orrsudárcsarnak (Sprietmastwant, Sprit topmast shroud)
K - Előtörzscsarnak (Fockwant, Fore shroud)
O - Főtörzscsarnak (Großwant, Main shroud)
S - Besancsarnak (Besanwant, Mizzen shroud)
L - Előderékcsarnak (Vormarswant, Fore topmast shroud)
P - Főderékcsarnak (Großmarswant, Main topmast shroud)
T - Besanderékcsarnak (Besanmarswant, Mizzen topmast shroud)
M - Elősudáecsarnak (Vorbramwant, Fore topgallant shroud)
Q - Fősudácsarnak (Großbramwant, Main topgallant shroud)

4. ábra Macskafejek

A csarnakok alul un. macskafejekkel (Jungfern vagy Juffern – bizarr, szó szerint „szűz”, Deadeyes) voltak a hajó két oldalára vízszintesen erősített deszkákra, az un. oldalkötélpadokra (Rüsten, Channels), ill. a derék és sudárszárak csarnakjainál az árbockosár, vagy tereb (Mars, Mast top) oldalaira feszítve.

5. ábra Oldalvasak

Az alsó macskafejeket vas bilincsek fogták körül, amik hosszúkás ellipszis-szerű vasakkal, ill. láncokkal (Püttingseien, Chain plates) voltak a kötélpad alatti dörzsfára erősítve.

6. ábra A szárak alsó csarnakjai

A felső csarnakok alsó macskafeje vas bilincsből és kötélből álló alsócsarnakokkal (Püttingswanten, Futtock shrouds) voltak az alattuk lévő csarnakokra keresztben erősített farúdhoz, vagy vastag kötélhez erősítve, ez az un. kolbász (Wurst, Futtock stave).

7. ábra Csarnakfeszítő (Felülnézet!)

Egy különleges fajtája a csarnakokhoz tartozó köteleknek az un. Flechting (zsinórozás), vagy Verdrillung (sodrat). Miután magyar nyelvű irodalomban egyáltalán nem találkoztam velük, talán csarnakfeszítő kötélnek (Flechting/Verdrillung, Catharpins) lehetne magyarítani. Ez a két csarnak között a kolbász magasságában vízszintesen kifeszített kötélzet, aminek az egyik feladata megakadályozni, hogy az alsó csarnakok az alattuk lévő csarnakokat felfelé ill. kifelé húzzák, valamint ezzel lehetett a csarnakokat meglazulás esetén szorosabbra és beljebb húzni, ezáltal a keresztrudakat nagyobb szögben lehetett elfordítani a nyakló kilazítása nélkül.

Patrácok (Pardunen, Backstays)
Ezek feladata az árbocszárakat hátrafelé feszíteni.

1. ábra Állókötélzet

A patrácok az Állókötélzet c. ábrán (1. ábra)
N - Előderékpatrác (Vormarspardune, Fore topmast backstay)
R - Főderékpatrác (Großmarspardune, Main topmast backstay)
U - Besanderékpatrác (Besabmarspardune, Mizzen topmast backstay)

A patrácokból jóval több is található a hajókon, mint ezen a rajzon. A derékszárakhoz 2-4 pár is tartozhatott, illetve a sudárszárak tetejétől is 1-3 pár futott lefelé. A patrácok alul macskafejekkel fixre, ill. blokkokal „repülőre” voltak rögzítve.

8. ábra Patrác 1

9. ábra Patrác 2

1. ábra Állókötélzet

A patrácok egy különleges formája az orrsudárárboc patráca, az un. Backstag (Sprit topmast backstay).
A Backstag az Állókötélzet c. ábrán (1.ábra)
A - Backstag

Nem tartozik szorosan az állókötélzethez a most következő két kötélfajta, de itt kell őket tárgyalni, mivel az állókötélzettel együtt kell őket szerelni.
Az egyik az oldalkötél (Seitentakel, Burton tackle). Ezek egyrészt segítettek a csarnakok feszesre húzásában, de az elsőrendű szerepük a teheremelés volt. A csarnakok szemei alatt (!) voltak az árbocnyakra húzva.
A másik a rakodókötél (Ladetakel, Garnet tackle). Ez a fő rakodónyílás fölött volt.

10. ábra Oldalkötél

1 - 2 - 3 - alsó oldalkötelek
4 - 5 - 6 – derékszár-oldalkötelek (ezek csak nagyon ritkán láthatók, főleg a 18-19 sz.-i hajókon.)
7 - Rakodókötél

11. ábra Oldalkötél 2

1. - jól látható a főtörzscsarnakok alatt beakasztott első oldalkötél, az Agamemnon modelljén

12. ábra rakodókötél

A nagyobb hajókon két rakodókötél volt, melyeket a főtarcs két oldalán vezettek. A vastag szárakat a főárbocon a tarcs fölött rögzítették egy-egy gallérral (hurok), a vékonyabbakat az előárboc terebje alatti csigákon keresztül vezették a fedélzetre, s ott bakra kötötték őket.
A tulajdonképpeni rakodókötél csigasor erről a szerkezetről lógott alá. Használaton kívül a rakodókötél horga a fedélzeten egy szemes csavarba volt beakasztva.

Ennyit röviden az elméletről. Ezek a dolgok valószínűleg sokatoknak lerágott csontnak számítanak, de ebben az esetben gondoljanak a kezdőkre, s azokra, akik nehezen jutnak hozzá szakirodalomhoz.
Eddig nem találkoztam olyan könyvvel, amiben le lett volna írva, hogyan is lehet a kötélzet szerelését a gyakorlatban, lehetőleg pontosan és minél kisebb erőfeszítéssel megoldani. Ezért a következő részekben a gyakorlati kivitelezéssel fogunk nagyon részletesen foglalkozni.

Addig is jó tanulást és építést!
Flamenco

Előző - Következő>>

Utolsó frissités ( 2009. augusztus 09. Vasárnap 08:17 )

Következő >

[Vissza]